Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan pótoljuk a vegán étrendben a fehérjebevitelt?

Érdekességek2025. szeptember 09.

Egyre többen keresik a növényi alapú megoldásokat táplálkozásukban. Adódik azonban ilyenkor a kérdés, vajon hogyan biztosítható a megfelelő fehérje- és minden más bevitel vegán étrend mellett? Fehérjére ugyanis szükség van, ez nem is kérdés!

Fotó: arterego.huA fehérje fontos szerepet játszik szervezetünk energiaellátásában, mivel az aminosavak, melyek a fehérjék építőelemei, alapvető fontossággal bírnak a sejtek működésében, a szövetek regenerációjában a meglévő izomzat és kötőszövetek fenntartásában, valamint az izomépítésben. Ha megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét fogyasztunk, az segíthet fenntartani energiaszintünket is, mivel pedig lassabban emésztődnek, mint a szénhidrátok, hosszabb ideig biztosítanak teltségérzetet és jobban támogathatják a fogyást. 

Goda Gábor, vegyészmérnököt, a Toman Diet szakértőjét kérdeztük a növényi fehérjékről.

Miért jobb a növényi fehérje és mi hiányzik belőle?

„A növényi fehérjék esetében előnyként említhető a rost- és antioxidáns-tartalom, amelyek nemcsak a megfelelő emésztést támogatják, hanem hosszabb ideig tartó teltségérzetet is biztosíthatnak valamint az oxidatív stressz csökkentésében is közreműködhetnek. Bár gyakran hiányosak valamely esszenciális aminosavakban, megfelelő kombinációjukkal (például rizs-, borsó-, szója-, kender-, tömagfehérje) ez a hiány pótolható, így kiegyensúlyozott, egészséges étrend részeként ugyanolyan hatékonyak lehetnek a fogyásban. A növényi fehérjék alacsonyabb kalóriatartalma révén pedig a bevitt energiamennyiség is könnyebben kontrollálható.” – sorolja fel a növényi fehérjék előnyeit Goda Gábor.


3 érv a vegán fehérjeporok mellett

  1. Támogatja az anyagcsere folyamatokat

Azoknak, akik növényi étrenden élnek, a döntésnél érdemes figyelembe venni az aminosavprofilt, és a B12 vitamin tartalmat. Vegán étrend esetén a B12 vitamin pótlása kiemelten fontos, mert a vegán étrend ezt az esszenciális anyagot nem tartalmazza.,Fontos tudni a fehérje-alapanyag eredetét és a saját céljaikat (pl. fogyás, kardió-fejlesztés, izomtömeg gyarapítás), természetesen szervezetük, anyagcseréjük aktuális állapotának függvényében.

  1. Jobb választás laktózérzékenyeknek és tejfehérje-allergiásoknak

A tejsavó a tej egyik mellékterméke, így laktózt és tejfehérjét (kazeint, béta-laktoglobulint) tartalmazhat, amelyek sokaknál emésztési panaszokat vagy allergiás reakciókat válthatnak ki. A vegán fehérjék mentesek ezektől, így laktózérzékenyek vagy tejfehérje-allergiások is fogyaszthatják.

  1. Fenntarthatóbb és környezetbarátabb

A tejtermelés jelentős mennyiségű víz-, takarmány- és energiafelhasználással, valamint metánkibocsátással jár. A növényi alapú fehérjék a jelenlegi felmérések alapján jóval kisebb ökológiai lábnyommal készülnek, így környezettudatosabb döntést jelentenek.

Hogyan állítsd össze jól növényi-alapú fehérjeforrásaid?

„A jól összeállított növényi-alapú fehérjefogyasztás kialakítása azonban gondos tervezést igényel, hiszen a növényi fehérjék nem rendelkeznek önmagukban „teljes” aminosav-profillal. A megoldás a különböző források kombinációja, az étkezések gondos tervezése és a megfelelő főzés, valamint szükség esetén a kiegészítők, mint például B12 vitamin alkalmazása. Ez a komplex megközelítés nemcsak az esszenciális aminosavak biztosítását teszi lehetővé, hanem hozzájárul egy hosszútávon fenntartható és egészséges táplálkozási stílus kialakításához is.” – folytatja mondandóját Goda Gábor.

Az alábbi lépések segíthetnek egy kiegyensúlyozott, magas biológiai értékű növényi fehérjefogyasztás megtervezésében:

  1. Változatos növényi fehérjeforrások bevitele
  2. Étkezési tervezés és fehérjék elosztása a nap folyamán
  3. Főzés és tápanyag-hasznosulás optimalizálása
  4. Kiegészítők és fehérjeporok használata
  5. Egyéni igények és kalóriakontroll
  6. Táplálkozási napló és szakértő bevonása

Olykor Tomán Szabina is vegán fehérjeport választ – De miért?

„Tudom, hogy sokan kíváncsiak, hogyan maradok formában, és milyen trükköket vetek be a mindennapokban. Az elmúlt 10 évben rengetegen kérdeztek arról, hogyan lehet jól és egészségesen fogyni, és persze arról is, én mit használok” – kezdi Tomán Szabina. „Évek óta azon dolgozunk a csapattal, hogy termékeink a lehető legjobbak legyenek. A fehérjeporok családja különösen a szívügyem, hiszen nemcsak fogyókúra alatt, de a mindennapokban, például edzés után is elengedhetetlenek. Egyre többen térnek át a növényi alapú étrendre etikai, egészségügyi vagy életmódbeli okokból, és nekik is szerettünk volna valami igazán jót kínálni. Bevallom, én is gyakran nyúlok vegán fehérjeporhoz, mert sok szempontból előnyösebb lehet, mint a tejsavó alapú – persze mindenkinek más jön be, de érdemes kipróbálni!”

Szabina azt is elárulja, miért érdemes adni egy esélyt a növényi alapú változatoknak: „Igaz, hogy önmagában egy növényi fehérje, például a borsófehérje, lehet hiányos bizonyos aminosavakba például metioninban, de a jól összeállított vegán keverékek – mint a borsó és barnarizs kombó – ugyanolyan teljes értékű fehérjeforrások, mint akár a tejsavó. A borsó-, rizs-, kendermag- vagy tökmagfehérje alapú vegán készítmények kíméletesek az emésztőrendszerhez, főleg, ha fermentált (vagyis élőflórás) változatot választunk. A Toman Diet és a Take it by Toman vegán fehérjeporai éppen ezért lettek annyira népszerűek: letisztult, nem túl édes ízük van, és egyszerűen jól esnek. Én is szívesen fogyasztom őket!”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Daganatos betegségek – Mindenkinek a legjobb esély jár

2025. október 22.

A daganatos betegség mélyebb, kutatásokon alapuló megértése az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nem csak hatékonyabb, de a páciensek számára is kíméletesebb kezelési protokollok segíthessék a gyógyulást. A képalkotó és szövettani módszerekkel megerősített diagnózist követően ma már rendszerint egy több szakterületből álló onkoterápiás csapat dönt a további lépésekről, figyelembe véve a daganat méretét és típusát, a nyirokcsomó-érintettséget, valamint a beteg preferenciáit és általános állapotát. A kezelési út általában sebészeti beavatkozással indul -az emlődaganat esetében a műtétet gyakran megelőzheti a gyógyszeres kezelés- amelyet szükség esetén sugárkezelés, hormonkezelés vagy gyógyszeres terápia egészíthet ki – emellett pedig egyre nagyobb szerep jut a fent említett életmódbeli változtatásoknak és a beteg mentális jóllétének is. A cél a gyógyítás mellett a túlkezelés elkerülése és a mellékhatások minimalizálása, illetve a lehető legjobb életminőség elérése a páciens mindennapjaiban.

A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak. Az első 5 évben ugyanis a diagnosztizált emlődaganatos esetek mintegy 10%-ában újul ki a betegség, míg a legnagyobb esély erre az első és a második év közötti időszakra tehető a kutatások szerint. Ennek elkerülésében jelentős szerepet játszanak a kifejezetten személyre szabott, gyógyszer- és hormonterápiát kombináló kezelések. „A terápiás döntések során ma már nemcsak a daganat biológiai tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy a beteg számára milyen életminőség biztosítható hosszú távon. Ebben sok az egyéni tényező, de minden innovációs törekvés abba az irányba mutat, hogy egyre célzottabb kezelésekkel nemcsak tovább élni, hanem jobban élni is segítsünk az érintetteknek. Emellett a folyamatban kulcsszerep jut a kommunikációnak és annak, hogy beteg számára teljesen átlátható legyen a betegút teljes egésze” – mondta Prof. Dr. Bodoky György az eseményen.

A vizuális feldolgozási zavarok tünetei

2025. október 22.

A zavarok, amelyek a látás és a szenzoros feldolgozás területén jelentkeznek, különböző tünetekkel járhatnak. Ezek közé tartozik a szenzoros túlérzékenység, az alulérzékenység és a szenzoros élménykeresés. Az alábbiakban részletezzük, hogy ezek a zavarok milyen, látással kapcsolatos tüneteket okozhatnak:


Fényérzékenység: a gyermek kényelmetlenül érzi magát erős fényben, pl. napfényben vagy neonlámpák alatt. Előfordulhat, hogy hunyorog vagy elfordítja a fejét.
Keresi az intenzív vizuális ingereket: a gyermek hajlamos lehet arra, hogy olyan tevékenységeket válasszon, amelyek erős vizuális hatást gyakorolnak rá (pl. gyors mozgású játékok).


Kreatív játékok: gyakran választ olyan játékokat vagy tevékenységeket, amelyek intenzív vizuális hatásokat kínálnak (pl. színes építőkockák, vibráló fények).

Depresszió a szakítás után?

2025. október 21.

A szakítás sokkja után a szerelmi csalódás valódi szenvedéssé válhat, ami könnyen depressziót eredményezhet. De milyen jelei lehetnek ennek az elválás miatt bekövetkező pszichés állapotnak, és miként győzhetők le a gyakran szívszorító vagy elkeserítő tünetek?

A depresszió megjelenését „gyorsító” események közül a szerelmi szakítás meglehetősen az élen áll. Szomorúság, sírás, álmatlan éjszakák, gondolkodás az elválás előtti időkről, azok újbóli átélése – normális reakció, ami a legtöbbször „szívfájdalommal” jár… De olykor igazi, mélyebb fájdalmat rejthet, amely meghallgatást és megértést igényel egy szakember részéről, akár felnőttről, akár serdülőkorú fiatalról van szó.

A szakítás utáni depresszió jelei

A szerelmi csalódás utáni depresszió a legtöbbször átmeneti pszichés állapot, de a klasszikus (típusos) depresszió összes tünete megjelenhet. A jelek sokfélék lehetnek, de általában nem mutatkozik valamennyi:


Alvászavarok: elalvási nehézségek, éjszakai felébredések és képtelenség az újbóli elalvásra, rémálmok.
Szomorúság rejtett, mély, állandó lelki fájdalom kíséretében, amelyet semmi nem tud enyhíteni.
Étkezési zavarok: étvágytalanság, undor bizonyos ételektől vagy éppen ellenkezőleg, kényszeres evés (bulimia).
Tépelődés fájdalmas gondolatok miatt, amelyek a helyzethez kapcsolódó értelmezésekből fakadnak, és csak táplálják a boldogtalanságot.
Az idővel kapcsolatos változás: a múltról való gondolkodás (akár jó, akár rossz emlékekről van szó) melankóliát és tépelődést hoz. A jelen az érzelmi depressziós beteg számára nyomasztó, aktuális fájdalom, amelyet képtelenség elfogadni vagy kivetíteni másokra. Az idő nehezen kezelhető fogalommá válik az egyén számára.
Bűntudat érzése amiatt, hogy az érintett ebben a helyzetben van, illetve, hogy abba belebetegszik.
Kognitív rendellenességek: koncentrációs nehézségek, időszakos memóriavesztés, fáradtság.
A pszichomotoros (lelki eredetű és mozgásban megnyilvánuló) készségek lassulása, ami nem csak krónikus fáradtságban nyilvánul meg. Minden lelki eredetű és mozgással kapcsolatos feladat erőfeszítést igényel, megoldhatatlannak tűnik, és ez a kedélybetegség már a szakítást követő napokban elkezdődik.
Az öröm és a vágy hiánya: a korábban kedvelt dolgok iránti érdeklődés, kedv elvesztése, vagy teljes érdektelenség.
Az önértékelés, önbizalom rohamos csökkenése: az érintett személy saját életének és személyiségének kritikus szemlélése.
Elszakadás az érzelmektől: képtelenség az érzelmek felismerésére és kifejezésére.
Öngyilkossági gondolatok: a halál nyilvánvaló megoldást jelent a problémákra és az állandó rossz közérzetre.