Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan pótoljuk a vegán étrendben a fehérjebevitelt?

Érdekességek2025. szeptember 09.

Egyre többen keresik a növényi alapú megoldásokat táplálkozásukban. Adódik azonban ilyenkor a kérdés, vajon hogyan biztosítható a megfelelő fehérje- és minden más bevitel vegán étrend mellett? Fehérjére ugyanis szükség van, ez nem is kérdés!

Fotó: arterego.huA fehérje fontos szerepet játszik szervezetünk energiaellátásában, mivel az aminosavak, melyek a fehérjék építőelemei, alapvető fontossággal bírnak a sejtek működésében, a szövetek regenerációjában a meglévő izomzat és kötőszövetek fenntartásában, valamint az izomépítésben. Ha megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét fogyasztunk, az segíthet fenntartani energiaszintünket is, mivel pedig lassabban emésztődnek, mint a szénhidrátok, hosszabb ideig biztosítanak teltségérzetet és jobban támogathatják a fogyást. 

Goda Gábor, vegyészmérnököt, a Toman Diet szakértőjét kérdeztük a növényi fehérjékről.

Miért jobb a növényi fehérje és mi hiányzik belőle?

„A növényi fehérjék esetében előnyként említhető a rost- és antioxidáns-tartalom, amelyek nemcsak a megfelelő emésztést támogatják, hanem hosszabb ideig tartó teltségérzetet is biztosíthatnak valamint az oxidatív stressz csökkentésében is közreműködhetnek. Bár gyakran hiányosak valamely esszenciális aminosavakban, megfelelő kombinációjukkal (például rizs-, borsó-, szója-, kender-, tömagfehérje) ez a hiány pótolható, így kiegyensúlyozott, egészséges étrend részeként ugyanolyan hatékonyak lehetnek a fogyásban. A növényi fehérjék alacsonyabb kalóriatartalma révén pedig a bevitt energiamennyiség is könnyebben kontrollálható.” – sorolja fel a növényi fehérjék előnyeit Goda Gábor.


3 érv a vegán fehérjeporok mellett

  1. Támogatja az anyagcsere folyamatokat

Azoknak, akik növényi étrenden élnek, a döntésnél érdemes figyelembe venni az aminosavprofilt, és a B12 vitamin tartalmat. Vegán étrend esetén a B12 vitamin pótlása kiemelten fontos, mert a vegán étrend ezt az esszenciális anyagot nem tartalmazza.,Fontos tudni a fehérje-alapanyag eredetét és a saját céljaikat (pl. fogyás, kardió-fejlesztés, izomtömeg gyarapítás), természetesen szervezetük, anyagcseréjük aktuális állapotának függvényében.

  1. Jobb választás laktózérzékenyeknek és tejfehérje-allergiásoknak

A tejsavó a tej egyik mellékterméke, így laktózt és tejfehérjét (kazeint, béta-laktoglobulint) tartalmazhat, amelyek sokaknál emésztési panaszokat vagy allergiás reakciókat válthatnak ki. A vegán fehérjék mentesek ezektől, így laktózérzékenyek vagy tejfehérje-allergiások is fogyaszthatják.

  1. Fenntarthatóbb és környezetbarátabb

A tejtermelés jelentős mennyiségű víz-, takarmány- és energiafelhasználással, valamint metánkibocsátással jár. A növényi alapú fehérjék a jelenlegi felmérések alapján jóval kisebb ökológiai lábnyommal készülnek, így környezettudatosabb döntést jelentenek.

Hogyan állítsd össze jól növényi-alapú fehérjeforrásaid?

„A jól összeállított növényi-alapú fehérjefogyasztás kialakítása azonban gondos tervezést igényel, hiszen a növényi fehérjék nem rendelkeznek önmagukban „teljes” aminosav-profillal. A megoldás a különböző források kombinációja, az étkezések gondos tervezése és a megfelelő főzés, valamint szükség esetén a kiegészítők, mint például B12 vitamin alkalmazása. Ez a komplex megközelítés nemcsak az esszenciális aminosavak biztosítását teszi lehetővé, hanem hozzájárul egy hosszútávon fenntartható és egészséges táplálkozási stílus kialakításához is.” – folytatja mondandóját Goda Gábor.

Az alábbi lépések segíthetnek egy kiegyensúlyozott, magas biológiai értékű növényi fehérjefogyasztás megtervezésében:

  1. Változatos növényi fehérjeforrások bevitele
  2. Étkezési tervezés és fehérjék elosztása a nap folyamán
  3. Főzés és tápanyag-hasznosulás optimalizálása
  4. Kiegészítők és fehérjeporok használata
  5. Egyéni igények és kalóriakontroll
  6. Táplálkozási napló és szakértő bevonása

Olykor Tomán Szabina is vegán fehérjeport választ – De miért?

„Tudom, hogy sokan kíváncsiak, hogyan maradok formában, és milyen trükköket vetek be a mindennapokban. Az elmúlt 10 évben rengetegen kérdeztek arról, hogyan lehet jól és egészségesen fogyni, és persze arról is, én mit használok” – kezdi Tomán Szabina. „Évek óta azon dolgozunk a csapattal, hogy termékeink a lehető legjobbak legyenek. A fehérjeporok családja különösen a szívügyem, hiszen nemcsak fogyókúra alatt, de a mindennapokban, például edzés után is elengedhetetlenek. Egyre többen térnek át a növényi alapú étrendre etikai, egészségügyi vagy életmódbeli okokból, és nekik is szerettünk volna valami igazán jót kínálni. Bevallom, én is gyakran nyúlok vegán fehérjeporhoz, mert sok szempontból előnyösebb lehet, mint a tejsavó alapú – persze mindenkinek más jön be, de érdemes kipróbálni!”

Szabina azt is elárulja, miért érdemes adni egy esélyt a növényi alapú változatoknak: „Igaz, hogy önmagában egy növényi fehérje, például a borsófehérje, lehet hiányos bizonyos aminosavakba például metioninban, de a jól összeállított vegán keverékek – mint a borsó és barnarizs kombó – ugyanolyan teljes értékű fehérjeforrások, mint akár a tejsavó. A borsó-, rizs-, kendermag- vagy tökmagfehérje alapú vegán készítmények kíméletesek az emésztőrendszerhez, főleg, ha fermentált (vagyis élőflórás) változatot választunk. A Toman Diet és a Take it by Toman vegán fehérjeporai éppen ezért lettek annyira népszerűek: letisztult, nem túl édes ízük van, és egyszerűen jól esnek. Én is szívesen fogyasztom őket!”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.