Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan segíthetjük immunrendszerünket a járványveszélyes időszakban?

Érdekességek2020. március 25.

Ahogy közeledik a tél vége, menetrend szerint megérkezik az évad influenzajárványa, vagy legalábbis egy-egy kiadós náthavírus, hogy a szintén gyakori „hányós-hasmenéses” fertőzésről ne is beszéljünk. Idén ezek mellett egy új, több országra is kiterjedő járvány, az ún. új koronavírus keltett minden eddiginél nagyobb riadalmat. Hogyan vigyázhatunk magunkra ebben az időszakban?

Fotó: gettyimages.comA különböző kórokozókkal, köztük a vírusokkal és a baktériumokkal szervezetünk immunrendszere veszi fel a harcot. Az ellenálló-képességünk azonban éppen ebben a télvégi időszakban a leggyengébb, a hideg, a fényhiány, a kevesebb mozgás, a szmogos, nyirkos levegő, no meg az ilyenkor szokásos, vitaminokban szegényebb, zsírosabb, több cukrot, szénhidrátot tartalmazó étrend és a kisebb, banális megbetegedések hatására sokat veszít hatékonyságából. Tudatos életmód-változtatásokkal, odafigyeléssel azonban mindenki sokat tehet immunvédelmének megerősítéséért.

Öt általános immunerősítő tipp


Hogyan védekezhetünk a vírusfertőzés ellen? Bármilyen járvány fenyeget is az adott időszakban, van néhány alapvető óvatossági rendszabály, amelyekkel sikeresen védhetjük magunkat. Az új vírus esetében sincs ez másként, elsősorban ezek betartásával tehetünk a legtöbbet. A legfontosabb a higiénia: nem lehet eléggé hangsúlyozni a kézmosás fontosságát. Gyakran mossuk meg vagy fertőtlenítsük le a kezünket: tömegközlekedési eszközökön való utazás, munkahelyen a közösen használt tárgyak (kilincsek, liftgombok, nyomógombok, stb.) érintése után, természetesen étkezés előtt és vécéhasználat után is. Nincs szükség különleges fertőtlenítőszerre, a szappanos kézmosást követően alkoholos kéztisztító gél (60-95%) használata megfelel. Kerüljük a tömegrendezvényeket, a zsúfolt helyeket, és ha a fertőzött területekre terveztünk utazást, halasszuk el. A banálisnak tartott kisebb megbetegedésekkel, náthával, légúti fertőzésekkel is maradjunk otthon. A krónikus (szív- és érrendszeri, daganatos vagy autoimmun) betegségekben szenvedők különösen vigyázzanak magukra, lehetőleg maradjanak otthon, kerüljék azokat a helyeket, ahol sok emberrel kell egy légtérben lenniük, például szerezzék be egy-két hónapra előre a szokásos gyógyszereiket, hogy minél kevesebbet kelljen orvosi várókban, gyógyszertárakban várakozniuk.

Ha mégis utolérne a betegség: mit kell tudnunk a koronavírusról? Az új koronavírus az influenzához és más ismert légúti fertőzésekhez hasonló tünetekkel jelentkezik. Különbség viszont, hogy orrfolyás nem vagy alig jelentkezik, helyette száraz köhögés, légzési nehézség, légszomj, magas láz, torokfájdalom mellkasi és végtagfájdalom, gyengeség, fáradékonyság a vezető tünet. Az influenzaszerű tünetekből súlyosabb esetekben tüdőgyulladás, oxigénhiány alakul ki. A koronavírus lappangási ideje mai ismeretek szerint 2-12 nap és már ezalatt is képes terjedni. A járványveszélyt komolyan kell venni, de pánikra nincs ok, a koronavírus okozta megbetegedés eseteinek négyötöde könnyű lefolyású, a halálozási arány két százalék körül van. Ha valaki gyanús tüneteket észlel magán, különösen, ha kapcsolatba kerülhetett fertőzött személyekkel, a közelmúltban járt olyan helyeken, ahol felütötte fejét már a vírus, akkor – először telefonon – haladéktalanul forduljon háziorvosához. A 06 80/277-455 vagy a 06-80/277-456 zöldszámon is kérhet bővebb információt.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát.