Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan segíthetjük immunrendszerünket a járványveszélyes időszakban?

Érdekességek2020. március 25.

Ahogy közeledik a tél vége, menetrend szerint megérkezik az évad influenzajárványa, vagy legalábbis egy-egy kiadós náthavírus, hogy a szintén gyakori „hányós-hasmenéses” fertőzésről ne is beszéljünk. Idén ezek mellett egy új, több országra is kiterjedő járvány, az ún. új koronavírus keltett minden eddiginél nagyobb riadalmat. Hogyan vigyázhatunk magunkra ebben az időszakban?

Fotó: gettyimages.comA különböző kórokozókkal, köztük a vírusokkal és a baktériumokkal szervezetünk immunrendszere veszi fel a harcot. Az ellenálló-képességünk azonban éppen ebben a télvégi időszakban a leggyengébb, a hideg, a fényhiány, a kevesebb mozgás, a szmogos, nyirkos levegő, no meg az ilyenkor szokásos, vitaminokban szegényebb, zsírosabb, több cukrot, szénhidrátot tartalmazó étrend és a kisebb, banális megbetegedések hatására sokat veszít hatékonyságából. Tudatos életmód-változtatásokkal, odafigyeléssel azonban mindenki sokat tehet immunvédelmének megerősítéséért.

Öt általános immunerősítő tipp


Hogyan védekezhetünk a vírusfertőzés ellen? Bármilyen járvány fenyeget is az adott időszakban, van néhány alapvető óvatossági rendszabály, amelyekkel sikeresen védhetjük magunkat. Az új vírus esetében sincs ez másként, elsősorban ezek betartásával tehetünk a legtöbbet. A legfontosabb a higiénia: nem lehet eléggé hangsúlyozni a kézmosás fontosságát. Gyakran mossuk meg vagy fertőtlenítsük le a kezünket: tömegközlekedési eszközökön való utazás, munkahelyen a közösen használt tárgyak (kilincsek, liftgombok, nyomógombok, stb.) érintése után, természetesen étkezés előtt és vécéhasználat után is. Nincs szükség különleges fertőtlenítőszerre, a szappanos kézmosást követően alkoholos kéztisztító gél (60-95%) használata megfelel. Kerüljük a tömegrendezvényeket, a zsúfolt helyeket, és ha a fertőzött területekre terveztünk utazást, halasszuk el. A banálisnak tartott kisebb megbetegedésekkel, náthával, légúti fertőzésekkel is maradjunk otthon. A krónikus (szív- és érrendszeri, daganatos vagy autoimmun) betegségekben szenvedők különösen vigyázzanak magukra, lehetőleg maradjanak otthon, kerüljék azokat a helyeket, ahol sok emberrel kell egy légtérben lenniük, például szerezzék be egy-két hónapra előre a szokásos gyógyszereiket, hogy minél kevesebbet kelljen orvosi várókban, gyógyszertárakban várakozniuk.

Ha mégis utolérne a betegség: mit kell tudnunk a koronavírusról? Az új koronavírus az influenzához és más ismert légúti fertőzésekhez hasonló tünetekkel jelentkezik. Különbség viszont, hogy orrfolyás nem vagy alig jelentkezik, helyette száraz köhögés, légzési nehézség, légszomj, magas láz, torokfájdalom mellkasi és végtagfájdalom, gyengeség, fáradékonyság a vezető tünet. Az influenzaszerű tünetekből súlyosabb esetekben tüdőgyulladás, oxigénhiány alakul ki. A koronavírus lappangási ideje mai ismeretek szerint 2-12 nap és már ezalatt is képes terjedni. A járványveszélyt komolyan kell venni, de pánikra nincs ok, a koronavírus okozta megbetegedés eseteinek négyötöde könnyű lefolyású, a halálozási arány két százalék körül van. Ha valaki gyanús tüneteket észlel magán, különösen, ha kapcsolatba kerülhetett fertőzött személyekkel, a közelmúltban járt olyan helyeken, ahol felütötte fejét már a vírus, akkor – először telefonon – haladéktalanul forduljon háziorvosához. A 06 80/277-455 vagy a 06-80/277-456 zöldszámon is kérhet bővebb információt.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében 65 éves kor felett?

2025. december 29.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy rendszeres testmozgással sokat tehetünk életminőségünk szinten tartásáért. A fizikai aktivitáson túl azonban fontos, hogy figyelmet szenteljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, a szellemi aktivitásnak és nem utolsó sorban a támogató közösségi kapcsolatoknak is.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30–40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.

Már napi 15 perc keresztrejtvény-fejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez, vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.

A társas kapcsolatok szerepe a lelki egyensúlyban

A magány a legnagyobb rizikófaktorok közé tartozik időskorban. Aki tartósan egyedül él, nagyobb eséllyel tapasztal szorongást, lehangoltságot vagy akár testi tüneteket is. Heti 2–3 közösségi alkalom – legyen az családi ebéd, templomi találkozó, klubfoglalkozás vagy séta a barátokkal – már jelentősen javítja a hangulatot.

A közösségekhez való tartozás biztonságot ad, visszaállítja az életkedvet és növeli a fizikai aktivitást is, hiszen sok program természetes módon mozgással jár.

A glaukóma hosszútávú gondozása

2025. december 29.

A betegeknek tudniuk kell, hogy nincs „csoda” szemcsepp vagy „csoda” kezelés, a rendszeres kontrollra a páciens élete végéig szükség van. A sikeres gondozáshoz (azaz a látás megtartásához) mind magas szintű eszközök (optikai koherencia tomográfia, OCT és optikai koherencia tomográfia angiográfia, OCTA) mind magas szintű orvos tudás kell. Ezt csak jól képzett szemorvos, lehetőleg specialista biztosíthatja. A szemnyomásmérés közel sem elengedő a betegség ellenőrzésére, gondozására!

Professzor Dr. Holló Gábor legfontosabb üzenete, hogy aki tudja, hogy fokozott kockázata van valamely szembetegség szempontjából, mindenképpen idejében forduljon hozzáértő szakorvoshoz, és rendszeresen vegyen részt jó minőségű, kellő idő ráfordítású ellenőrzéseken!

Mikor és mennyit fürödjünk?

2025. december 28.

Régi időkből hallva nehezen tudjuk elképzelni, hogy őseink milyen kevés időt fordítottak a tisztálkodásra. Ma köztudott, hogy az alapvető személyes higiénia elengedhetetlen az egészséghez.

A magyar nép köztudottan tiszta nép volt. A középkori várakban dézsákban és fából készült kádakban tisztálkodtak az emberek. Ezeknek a szokásoknak két nagy járvány, a pestis és a szifilisz- véget vetett, mivel a kor embere úgy gondolta, hogy ezeket a járványokat a víz terjeszti. Ennek eredményeképpen a tisztálkodás hosszú ideig háttérbe szorult.

Később a higiénia orvosi szempontból is előtérbe került.  Gondoljunk csak a kolera, pestis járványokra, Semmelweis munkásságára, ahol a fertőzések ellen vívott harcban a tisztaságot egyre inkább a betegségek megelőzésével kötötték össze. Ekkor terjedt el ismét a rendszeres fürdés, a kézmosás szokása. A szappan tömeggyártása is beindult, majd megjelentek a modern testápolási termékek: tusfürdők, samponok, dezodorok. A tisztálkodás már nemcsak higiéniai szükséglet, hanem az önkifejezés és a divat része is lett. Az illatszerek, krémek és kozmetikumok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a testápolás személyes és kulturális jelentőséget kapjon.

A modern ember számára a tisztálkodás egyszerre szolgálja a testi egészséget, a lelki feltöltődést és a társadalmi elvárásoknak való megfelelést. Egyfajta hidat képez múlt és jelen között. A vízhez való ősi kapcsolatunkat ma is őrzi, miközben a technológia és a kultúra formálja.