Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan segíthetjük immunrendszerünket a járványveszélyes időszakban?

Érdekességek2020. március 25.

Ahogy közeledik a tél vége, menetrend szerint megérkezik az évad influenzajárványa, vagy legalábbis egy-egy kiadós náthavírus, hogy a szintén gyakori „hányós-hasmenéses” fertőzésről ne is beszéljünk. Idén ezek mellett egy új, több országra is kiterjedő járvány, az ún. új koronavírus keltett minden eddiginél nagyobb riadalmat. Hogyan vigyázhatunk magunkra ebben az időszakban?

Fotó: gettyimages.comA különböző kórokozókkal, köztük a vírusokkal és a baktériumokkal szervezetünk immunrendszere veszi fel a harcot. Az ellenálló-képességünk azonban éppen ebben a télvégi időszakban a leggyengébb, a hideg, a fényhiány, a kevesebb mozgás, a szmogos, nyirkos levegő, no meg az ilyenkor szokásos, vitaminokban szegényebb, zsírosabb, több cukrot, szénhidrátot tartalmazó étrend és a kisebb, banális megbetegedések hatására sokat veszít hatékonyságából. Tudatos életmód-változtatásokkal, odafigyeléssel azonban mindenki sokat tehet immunvédelmének megerősítéséért.

Öt általános immunerősítő tipp


Hogyan védekezhetünk a vírusfertőzés ellen? Bármilyen járvány fenyeget is az adott időszakban, van néhány alapvető óvatossági rendszabály, amelyekkel sikeresen védhetjük magunkat. Az új vírus esetében sincs ez másként, elsősorban ezek betartásával tehetünk a legtöbbet. A legfontosabb a higiénia: nem lehet eléggé hangsúlyozni a kézmosás fontosságát. Gyakran mossuk meg vagy fertőtlenítsük le a kezünket: tömegközlekedési eszközökön való utazás, munkahelyen a közösen használt tárgyak (kilincsek, liftgombok, nyomógombok, stb.) érintése után, természetesen étkezés előtt és vécéhasználat után is. Nincs szükség különleges fertőtlenítőszerre, a szappanos kézmosást követően alkoholos kéztisztító gél (60-95%) használata megfelel. Kerüljük a tömegrendezvényeket, a zsúfolt helyeket, és ha a fertőzött területekre terveztünk utazást, halasszuk el. A banálisnak tartott kisebb megbetegedésekkel, náthával, légúti fertőzésekkel is maradjunk otthon. A krónikus (szív- és érrendszeri, daganatos vagy autoimmun) betegségekben szenvedők különösen vigyázzanak magukra, lehetőleg maradjanak otthon, kerüljék azokat a helyeket, ahol sok emberrel kell egy légtérben lenniük, például szerezzék be egy-két hónapra előre a szokásos gyógyszereiket, hogy minél kevesebbet kelljen orvosi várókban, gyógyszertárakban várakozniuk.

Ha mégis utolérne a betegség: mit kell tudnunk a koronavírusról? Az új koronavírus az influenzához és más ismert légúti fertőzésekhez hasonló tünetekkel jelentkezik. Különbség viszont, hogy orrfolyás nem vagy alig jelentkezik, helyette száraz köhögés, légzési nehézség, légszomj, magas láz, torokfájdalom mellkasi és végtagfájdalom, gyengeség, fáradékonyság a vezető tünet. Az influenzaszerű tünetekből súlyosabb esetekben tüdőgyulladás, oxigénhiány alakul ki. A koronavírus lappangási ideje mai ismeretek szerint 2-12 nap és már ezalatt is képes terjedni. A járványveszélyt komolyan kell venni, de pánikra nincs ok, a koronavírus okozta megbetegedés eseteinek négyötöde könnyű lefolyású, a halálozási arány két százalék körül van. Ha valaki gyanús tüneteket észlel magán, különösen, ha kapcsolatba kerülhetett fertőzött személyekkel, a közelmúltban járt olyan helyeken, ahol felütötte fejét már a vírus, akkor – először telefonon – haladéktalanul forduljon háziorvosához. A 06 80/277-455 vagy a 06-80/277-456 zöldszámon is kérhet bővebb információt.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.