Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan segíthetjük immunrendszerünket a járványveszélyes időszakban?

Érdekességek2020. március 25.

Ahogy közeledik a tél vége, menetrend szerint megérkezik az évad influenzajárványa, vagy legalábbis egy-egy kiadós náthavírus, hogy a szintén gyakori „hányós-hasmenéses” fertőzésről ne is beszéljünk. Idén ezek mellett egy új, több országra is kiterjedő járvány, az ún. új koronavírus keltett minden eddiginél nagyobb riadalmat. Hogyan vigyázhatunk magunkra ebben az időszakban?

Fotó: gettyimages.comA különböző kórokozókkal, köztük a vírusokkal és a baktériumokkal szervezetünk immunrendszere veszi fel a harcot. Az ellenálló-képességünk azonban éppen ebben a télvégi időszakban a leggyengébb, a hideg, a fényhiány, a kevesebb mozgás, a szmogos, nyirkos levegő, no meg az ilyenkor szokásos, vitaminokban szegényebb, zsírosabb, több cukrot, szénhidrátot tartalmazó étrend és a kisebb, banális megbetegedések hatására sokat veszít hatékonyságából. Tudatos életmód-változtatásokkal, odafigyeléssel azonban mindenki sokat tehet immunvédelmének megerősítéséért.

Öt általános immunerősítő tipp


Hogyan védekezhetünk a vírusfertőzés ellen? Bármilyen járvány fenyeget is az adott időszakban, van néhány alapvető óvatossági rendszabály, amelyekkel sikeresen védhetjük magunkat. Az új vírus esetében sincs ez másként, elsősorban ezek betartásával tehetünk a legtöbbet. A legfontosabb a higiénia: nem lehet eléggé hangsúlyozni a kézmosás fontosságát. Gyakran mossuk meg vagy fertőtlenítsük le a kezünket: tömegközlekedési eszközökön való utazás, munkahelyen a közösen használt tárgyak (kilincsek, liftgombok, nyomógombok, stb.) érintése után, természetesen étkezés előtt és vécéhasználat után is. Nincs szükség különleges fertőtlenítőszerre, a szappanos kézmosást követően alkoholos kéztisztító gél (60-95%) használata megfelel. Kerüljük a tömegrendezvényeket, a zsúfolt helyeket, és ha a fertőzött területekre terveztünk utazást, halasszuk el. A banálisnak tartott kisebb megbetegedésekkel, náthával, légúti fertőzésekkel is maradjunk otthon. A krónikus (szív- és érrendszeri, daganatos vagy autoimmun) betegségekben szenvedők különösen vigyázzanak magukra, lehetőleg maradjanak otthon, kerüljék azokat a helyeket, ahol sok emberrel kell egy légtérben lenniük, például szerezzék be egy-két hónapra előre a szokásos gyógyszereiket, hogy minél kevesebbet kelljen orvosi várókban, gyógyszertárakban várakozniuk.

Ha mégis utolérne a betegség: mit kell tudnunk a koronavírusról? Az új koronavírus az influenzához és más ismert légúti fertőzésekhez hasonló tünetekkel jelentkezik. Különbség viszont, hogy orrfolyás nem vagy alig jelentkezik, helyette száraz köhögés, légzési nehézség, légszomj, magas láz, torokfájdalom mellkasi és végtagfájdalom, gyengeség, fáradékonyság a vezető tünet. Az influenzaszerű tünetekből súlyosabb esetekben tüdőgyulladás, oxigénhiány alakul ki. A koronavírus lappangási ideje mai ismeretek szerint 2-12 nap és már ezalatt is képes terjedni. A járványveszélyt komolyan kell venni, de pánikra nincs ok, a koronavírus okozta megbetegedés eseteinek négyötöde könnyű lefolyású, a halálozási arány két százalék körül van. Ha valaki gyanús tüneteket észlel magán, különösen, ha kapcsolatba kerülhetett fertőzött személyekkel, a közelmúltban járt olyan helyeken, ahol felütötte fejét már a vírus, akkor – először telefonon – haladéktalanul forduljon háziorvosához. A 06 80/277-455 vagy a 06-80/277-456 zöldszámon is kérhet bővebb információt.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.