Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Hogyan szabadulhatunk meg a lumbágótól?

Érdekességek2018. november 07.

A derékba nyilalló görcsös fájdalom komoly megpróbáltatást jelenthet, de bizonyos terápiákkal hosszú távon kezelhetővé válhat, egyes módszerekkel pedig gyorsabban is enyhíthető a kínzó érzés. A kezelési lehetőségeket dr. Arnold Dénes Arnold MsC, fájdalomspecialista, akupunktőr, a FájdalomKözpont sebésze ismerteti olvasóinkkal.

A görcsös fájdalom tünetei

A hát alsó szakaszának görcsös fájdalma igen intenzív érzésként jelentkezhet, gyakran sérülés hatására, de erre a panaszra hajlamosíthat a dehidratáltság, a mozgásszegény életmód miatt elgyengült izomzat és a várandósság is. A görcs ugyanis az ágyéki szakasz izmainak feszülése és összehúzódása miatt következik be, és sokszor nem csak a derékban okoz fájdalmat, hanem akár a csípőben és a lábban is. A görcs gyorsan kialakulhat akár egyetlen emelés vagy épp pozícióváltoztatás hatására, de krónikusan is jelen lehet, például egy hátsérülés után, vissza-visszatérő görcs formájában.

A tünetek is változatosak lehetnek:
– feszülés a derékban,
– lehajlás után kiegyenesedési, mozgási nehézség,
– benyilalló, hirtelen, vagy akár krónikusan fennálló fájdalom,
– izomgyengeség a hát alsó szakaszán és a környező izmokban,
– bizonyos helyzetek – például hosszú ideig tartó ülés vagy állás – hatására fokozódó panaszok.


A fájdalomra többféle azonnali segítség is létezik

Masszázs

Gyakoroljunk nyomást az érintett izomra 30-60 másodpercig, aztán dörzsölgessük körbe a területet. Ez nemritkán kellemetlen érzéssel járhat, arra azonban ügyelni kell, hogy a masszázs jelentős fájdalomérzetet ne generáljon. Jó szolgálatot tehet a szivacsból készült masszázshenger – ennek használatáról krónikus fájdalom esetén érdemes egyeztetni a kezelőorvossal.

Hidegterápia

Akut folyamatnál, például isiásznál a hideg terápia is csökkentheti a gyulladást és ellazíthatja az izmokat. 20 percre helyezzünk hideg borogatást a derékra, de ügyeljünk rá, hogy ne essünk túlzásba. Ha jégtömlőt alkalmazunk, azt egy törülközőbe csavarva helyezzük az érintett területre.

Víz- és elektrolit-utánpótlás

A dehidratáltság is okozhat izomgörcsöt, és fokozhatja is azt. Igyunk gyakran vizet, illetve szükség esetén elektrolitokkal dúsított sportitalt.

Nyújtás

Sokaknak segít a görcsös izomzat nyújtása, az ún. child-pózban vagy a cicahát pózban, esetleg hanyatt fekve, a csípőt finoman emelgetve. Az is enyhülést hozhat, ha sétálunk egyet.

Hosszú távon is van segítség

Aki először tapasztalnak erős, görcsös derékfájdalmat, azoknak fájdalma enyhülhet a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóktól, ezek azonban a krónikus panaszokra sajnos nem jelentenek megoldást. Az orvos szükség esetén felírhat izomlazítókat is, amelyek legfeljebb 72 óráig fejtenek ki hatást. A legfontosabb teendő azonban megállapítani a görcs okát, különösen, ha visszatérő problémáról van szó. Ehhez szükség lehet képalkotó eljárásokra is, hiszen többek közt porckorongprobléma, ízületi gyulladás, fibromyalgia, gerincferdülés, gerinccsatorna-szűkület vagy csigolyaelcsúszás is okozhat ilyen jellegű panaszt.

A legkínzóbb fájdalmakra akut és krónikus esetben is beválhat a helyi gyulladáscsökkentő injekció, ami gyorsan, hatékonyan csökkenti a fájdalmat. Krónikus fájdalmak esetén viszont mindenképp érdemes elgondolkodni egyéb terápiákon.

Nagyon jó hatású lehet a lágylézer-terápia, ami csökkenti az ödémát, ezáltal a gyulladás lehetőségét is, javítja a sejtszintű energiaforgalmat, elősegíti a szövetek regenerációját, segíti a sejtfunkciók visszaállítását, támogatja a sejtek oxigénellátását és az erek újraképződését.

Beválhat a lökéshullám-terápia és a szegmentális akupunktúra, a személyre szabott funkcionális gyógytorna pedig szinte elengedhetetlen az érintett izomstruktúrák megerősítése végett.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 09.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.

A klimax különböző állomásai

2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.

Tegyük meg a 6 legfontosabb lépést önmagunkért!

2019. június 08.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy napjainkban egyre több betegség hátterében fedezik fel a helytelen életmód jelentőségét. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa a legfontosabb lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egészségünkért tehetünk.

Sok betegségünk alapja a helytelen életmód

Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adataiból kiderül, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam – bár emelkedik, de – közel 5 évvel elmarad az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több, mint negyede dohányzott, egyötödük pedig túlsúlyos volt. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők közt az összes haláleset 55%-át, férfiaknál a 45%-át.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.

– Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – hangsúlyozza Vernes doktornő.