Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Hogyan szabadulhatunk meg a lumbágótól?

Érdekességek2018. november 07.

A derékba nyilalló görcsös fájdalom komoly megpróbáltatást jelenthet, de bizonyos terápiákkal hosszú távon kezelhetővé válhat, egyes módszerekkel pedig gyorsabban is enyhíthető a kínzó érzés. A kezelési lehetőségeket dr. Arnold Dénes Arnold MsC, fájdalomspecialista, akupunktőr, a FájdalomKözpont sebésze ismerteti olvasóinkkal.

A görcsös fájdalom tünetei

A hát alsó szakaszának görcsös fájdalma igen intenzív érzésként jelentkezhet, gyakran sérülés hatására, de erre a panaszra hajlamosíthat a dehidratáltság, a mozgásszegény életmód miatt elgyengült izomzat és a várandósság is. A görcs ugyanis az ágyéki szakasz izmainak feszülése és összehúzódása miatt következik be, és sokszor nem csak a derékban okoz fájdalmat, hanem akár a csípőben és a lábban is. A görcs gyorsan kialakulhat akár egyetlen emelés vagy épp pozícióváltoztatás hatására, de krónikusan is jelen lehet, például egy hátsérülés után, vissza-visszatérő görcs formájában.

A tünetek is változatosak lehetnek:
– feszülés a derékban,
– lehajlás után kiegyenesedési, mozgási nehézség,
– benyilalló, hirtelen, vagy akár krónikusan fennálló fájdalom,
– izomgyengeség a hát alsó szakaszán és a környező izmokban,
– bizonyos helyzetek – például hosszú ideig tartó ülés vagy állás – hatására fokozódó panaszok.


A fájdalomra többféle azonnali segítség is létezik

Masszázs

Gyakoroljunk nyomást az érintett izomra 30-60 másodpercig, aztán dörzsölgessük körbe a területet. Ez nemritkán kellemetlen érzéssel járhat, arra azonban ügyelni kell, hogy a masszázs jelentős fájdalomérzetet ne generáljon. Jó szolgálatot tehet a szivacsból készült masszázshenger – ennek használatáról krónikus fájdalom esetén érdemes egyeztetni a kezelőorvossal.

Hidegterápia

Akut folyamatnál, például isiásznál a hideg terápia is csökkentheti a gyulladást és ellazíthatja az izmokat. 20 percre helyezzünk hideg borogatást a derékra, de ügyeljünk rá, hogy ne essünk túlzásba. Ha jégtömlőt alkalmazunk, azt egy törülközőbe csavarva helyezzük az érintett területre.

Víz- és elektrolit-utánpótlás

A dehidratáltság is okozhat izomgörcsöt, és fokozhatja is azt. Igyunk gyakran vizet, illetve szükség esetén elektrolitokkal dúsított sportitalt.

Nyújtás

Sokaknak segít a görcsös izomzat nyújtása, az ún. child-pózban vagy a cicahát pózban, esetleg hanyatt fekve, a csípőt finoman emelgetve. Az is enyhülést hozhat, ha sétálunk egyet.

Hosszú távon is van segítség

Aki először tapasztalnak erős, görcsös derékfájdalmat, azoknak fájdalma enyhülhet a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóktól, ezek azonban a krónikus panaszokra sajnos nem jelentenek megoldást. Az orvos szükség esetén felírhat izomlazítókat is, amelyek legfeljebb 72 óráig fejtenek ki hatást. A legfontosabb teendő azonban megállapítani a görcs okát, különösen, ha visszatérő problémáról van szó. Ehhez szükség lehet képalkotó eljárásokra is, hiszen többek közt porckorongprobléma, ízületi gyulladás, fibromyalgia, gerincferdülés, gerinccsatorna-szűkület vagy csigolyaelcsúszás is okozhat ilyen jellegű panaszt.

A legkínzóbb fájdalmakra akut és krónikus esetben is beválhat a helyi gyulladáscsökkentő injekció, ami gyorsan, hatékonyan csökkenti a fájdalmat. Krónikus fájdalmak esetén viszont mindenképp érdemes elgondolkodni egyéb terápiákon.

Nagyon jó hatású lehet a lágylézer-terápia, ami csökkenti az ödémát, ezáltal a gyulladás lehetőségét is, javítja a sejtszintű energiaforgalmat, elősegíti a szövetek regenerációját, segíti a sejtfunkciók visszaállítását, támogatja a sejtek oxigénellátását és az erek újraképződését.

Beválhat a lökéshullám-terápia és a szegmentális akupunktúra, a személyre szabott funkcionális gyógytorna pedig szinte elengedhetetlen az érintett izomstruktúrák megerősítése végett.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél

2019. december 03.

A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.

A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.

A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.

Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.

A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.

A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.

Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa

2019. december 03.

A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.

 
Mi a bulimia?


Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.

A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.

A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).

Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt

2019. december 02.



Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.

A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.

A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.

A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.