Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan szoktassam rá a gyereket a rendszeres fogmosásra?

Érdekességek2023. november 20.

Sok ember él abban hitben, hogy a tejfogak nem igényelnek semmiféle fogápolást, hiszen úgysem maradnak meg sokáig. Ez hatalmas tévedés! A tejfogazatnak nagy szerepe van az állkapcsok fejlődésében és a maradandó fogazat kialakulásában, működőképességében.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Sok ember él abban hitben, hogy a tejfogak nem igényelnek semmiféle fogápolást, hiszen úgysem maradnak meg sokáig. Ez hatalmas tévedés. A tejfogazatnak nagy szerepe van az állkapcsok fejlődésében és a maradandó fogazat kialakulásában, működőképességében. A tejfognak a megfelelő ideig foglalnia kell a helyet az alatta meglapuló maradandó fog számára, ezért a tejfogak korai elvesztése súlyos károkat okoz a maradandó fogazatban.

Éppen a tejfogak különösen érzékenyek a fogszuvasodással szemben, állományuk puhább, zománcuk vékonyabb és sebezhetőbb, ehhez járul az a rossz szokás, hogy éppen kisgyermekkorban sok édességgel kényeztetik a gyereket.

A fogmosás gyakorisága terén kisgyermekkorban elkeserítő a helyzet. Pedig a fogápolást nem lehet elég korán elkezdeni. Amint megjelennek az első fogak, meg kell kezdeni azok rendszeres tisztítását. A fogmosás célja a fogszuvasodás és az ínygyulladás megelőzése. A tejfogak szuvasodása ártalmas a kisgyermek általános egészségi állapotára, károsan befolyásolja a rágást és a beszédet. Hibás fog felfedezésekor ezért azonnal forduljunk fogorvoshoz!

Mikor bújnak ki az első fogak?
A kisbaba fogainak fejlődése már a születés előtt megkezdődik: mind a 20 tejfog csírája megtalálható az állcsontokban. Legtöbbször az alsó két metszőfog tör elő, körülbelül a születés utáni hatodik hónapban. A fogzás ideje alatt az íny érzékenyebbé válhat, hiszen a fogak előretörése duzzanattal, fájdalommal jár. Néhány apró „gyógymóddal” segíthet kisbabája rossz közérzetén, ha ínyét ujjára csavart tiszta, nedves gézzel masszírozza, vagy fogzást elősegítő ecsetelővel kenegeti be. Hűtött rágóka is segíthet enyhíteni a baba fájdalmait.


Hogyan tisztítsuk a baba fogait?
Amint megjelennek az első fogacskák, meg kell kezdeni azok rendszeres tisztítását, melynek célja a fogszuvasodás és az ínygyulladás megelőzése.

Eleinte a fogacskákat minden este töröljük át tiszta, nedves zsebkendővel vagy gézdarabkával. Kaphatók ujjra húzható, apró szilikon göböcskékkel ellátott fogkefék is, amelyek segítségével végezhetjük a fogak tisztítását. Ezen kívül kézbe adható, buzogány-fejű fogkefével szoktathatjuk gyermekünket a fogápolás mindennapos rutinjára.

A baba egyéves kora körül már használhatunk gyerekfogkefét. A gyerekeknek speciális fogkefére van szükségük, melynek kicsi fején puha, lekerekített végű sörték találhatók. A fogkefét 3-4 havonként mindenképpen, fertőző betegség után pedig azonnal ajánlatos kicserélni.

A fogkrém kiválasztásakor feltétlenül kérje ki szakember tanácsát, mert rendkívül megoszlanak a vélemények! A kisbabának használhatunk kifejezetten tejfogakra készült, csökkentett fluoridtartalmú gyermekfogkrémet, amelyből naponta egyszer borsónyi mennyiséget alkalmazzunk. Van olyan orvos is, aki egyáltalán nem ajánlja a fluor tartalmú fogkrémet. Mások szerint a fogmosás hatékonyságát fokozza a fluorid tablettás megelőzés, de ennek szükségessége általában a helyi ivóvíz fluoridszegénységének fokától is függ.

A második évtől kezdve a gyerek magának mossa a fogát, először csak utánozza a felnőtteket, akik azért besegítenek neki a fogápolásban, majd hamarosan már eredményes is lesz játékos tevékenysége. A kivitel minőségének javítására lehet sarkallni a gyermeket a foglepedéket megfestő tabletták használatával: a fog piros marad, ha a fogtisztítás nem a kellő alapossággal történt. A fogkefélést követő szájöblítést se siesse el a kisgyermek, mert tovább hatnak a hatóanyagok. A fogkrém maradványainak lenyelése nem ártalmas.

Elkerülhető-e a tejfogak szuvasodása?
A kisgyermekek foga általában a cukros teák, gyümölcslevek miatt romlik. Éppen ezért, ha lehetséges, soha ne használjunk cumisüveget nyugtatónak. Ha mégis ragaszkodik gyermeke a cumisüveghez, figyeljen arra, hogy elalvás előtt és étkezés után az üveg csak tiszta vizet tartalmazzon. A táplálkozás szintén fontos szerepet játszik az egészséges fogak fejlődésében. Próbálja meg korlátozni a nassolást. Ha gyermeke ragaszkodik az étkezések közti evéshez, adjon neki egészséges rágcsálnivalókat, répát, almát, alacsony zsírtartalmú sajtot vagy joghurtot.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Fenntarthatósági szójegyzék

2025. július 06.



Az ICDA (International Confederation of Dietetic Assotiation, Nemzetközi Dietetikusok Szövetsége) arra ösztönzi a különböző nemzeti dietetikai szövetségeket, hogy a fenntarthatóság témájával kapcsolatosan, az általuk már kidolgozott anyagokat adaptálja az adott szövetség nyelvére. Ez minden nemzet számára nagy segítséget jelent és inspirál a saját hazai fenntarthatósági szemléletünk kialakításra.

Ehhez csatlakozva az MDOSZ oldalán elérhető egy Fenntarthatósági szójegyzék, amely a témában nemzetközi viszonylatban leginkább használt fogalmak magyarázatát tartalmazza magyar nyelven. (1) Természetesen ez kiegészül a nemzetközi ajánlásokon túl a magyar viszonyoknak megfelelő kifejezésekkel is. Ez is azt mutatja, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag globális, hanem helyi sajátosság.


Elkerülhető élelmiszerhulladék: eredendően emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, amely végül kidobásra került. Például megromlott joghurt, összefonnyadt egész gyümölcs, kidobott készétel.
Az élelmiszerhulladékoknak ezen fajtája általában emberi gondatlanság eredménye. Nevéből is adódóan (miszerint keletkezése elkerülhető lett volna) ez a tulajdonképpeni élelmiszerpazarlás.
Nem elkerülhető élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra nem alkalmas állati vagy növényi eredetű élelmiszerrészek. Például: tojáshéj, csontok, banánhéj. Ilyen hulladékok szükségszerűen keletkeznek az élelmiszerláncban.
Potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, azonban egészségügyi okokból (például rágási képesség romlása) vagy egyéni ízlés (undor) miatt kidobásra került, például csirkebőr, kenyérhéj, almahéj.
Biohulladéknak nevezzük az összes emberi, állati vagy növényi eredetű hulladékot, amelyet a talajban található mikroorganizmusok le tudnak bontani. Magyarországon a biológiailag lebomló hulladék felhasználásáról, kezeléséről jogszabály rendelkezik. A biohulladékot külön kell gyűjteni. A nem újrafeldolgozható hulladékot rendszerint komposztálják. Az erre alkalmas biohulladékból a biogáztelepek biogázt állítanak elő, amely hő vagy áram termelésére használható. A 2012. évi CLXXXV. törvény 2. §-a szerint, a biohulladék a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék. Fontos hangsúlyozni, hogy a 2012. évi CLXXXV. törvény nem definiálja az élelmiszerhulladékot.

A tiszta környezet csökkenti a hiányzást és erősíti a pszichés biztonságérzetet

2025. július 05.

A munkahelyi higiénia ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem a dolgozói jóllétet és a versenyképességet befolyásoló tényező. Szakértőnk szerint a rendszeres fertőtlenítés, a portalanított környezet és a rendezettség kézzelfogható hatással van a munkavállalók egészségére és pszichés biztonságérzetére. Egy tiszta irodai tér motiválólag hat, erősíti a munkáltató iránti bizalmat, és hozzájárul a cég külső jó megítéléséhez is.

„A munkahelyi higiénia ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem versenyképességi szempont, dolgozói jóllétet befolyásoló tényező, sőt, sok esetben stratégiai befektetés” – véli Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezető igazgatója. Mint mondja, a pandémia után a takarítás szerepe gyökeresen átalakult: ami korábban egy csendes háttérfolyamat volt, mára a bizalom, a biztonság és a professzionalizmus szimbóluma lett.

De miért is érdemes többet költeni rá, miért fordítanak ma már a cégvezetők is komolyabb figyelmet a takarítás minőségére? A válasz valójában egyszerű és sokszorosan megtérül: a professzionális, rendszeres takarítás kézzelfogható hatással van a munkavégzés hatékonyságára, a dolgozók egészségi állapotára és lelki közérzetére, valamint arra az élményre is, amit az ügyfelek az irodákba belépve a céggel kapcsolatban átélnek.

A higiénia mint bizalom- és motivációépítő erő

„Egy tiszta iroda nemcsak szebb, hanem sokkal egészségesebb is. A portalanított környezet, a megfelelően tisztított szellőzőrendszerek és a gyakran fertőtlenített felületek miatt kevesebb a megbetegedés, így kevesebb a betegszabadság is. Ez pedig közvetlenül hat a produktivitásra” – magyarázta Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezetője.

A higiénia azonban nemcsak fizikai biztonságot ad. Egy rendezett, jól karbantartott munkakörnyezet pszichológiai biztonságot is nyújt. Segít a stressz csökkentésében, a kiszámíthatóság érzésének fenntartásában, és megerősíti azt a benyomást is, hogy a munkáltató törődik a kollégákkal.

„A munkavállalók sokkal motiváltabbak egy olyan környezetben, ahol látszik, hogy fontos a tisztaság. Ez nemcsak az egészségről szól, hanem arról is, hogy a munkáltató felelősséget vállal az emberekért. Ezt mindenki megérzi” – tette hozzá a szakértő.

A véradással és plazmaadással reményt adhatunk másoknak és életeket menthetünk

2025. július 05.

2004 óta minden év június 14-én tartott Világnap több nemzetközi egészségügyi szervezet, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére jött létre. A Világnap tudatosítja a vér- és a plazmaadás jelentőségét. Az idei jelmondat – „Adj vért, adj reményt: együtt életeket menthetünk!” – arra hívja fel a figyelmet, hogy a vér- és plazmaadásnak köszönhetően sokan kapják vissza a reményt a gyógyulásra, a teljes életre.

A vér és a plazma elengedhetetlen a modern orvoslásban. A vér kritikus fontosságú a műtétek és a traumatológia során, míg a plazmából származó gyógyszerek életmentőek hemofíliában, immunrendszeri rendellenességekben szenvedők, transzplantált betegek és súlyos égési sérültek számára. Ezek a kezelések nemcsak gyógyítanak, hanem új esélyt kínálnak egy teljes életre.

A vér és a plazma egyedüli forrását egyaránt az önkéntes donorok jelentik. Magyarországon naponta mintegy 1600–1800 véradóra van szükség a vérellátás biztosításához1. Folyamatosan nő a plazma iránti igény is, mivel egyre több betegség kezelésében alkalmazzák. Egy felnőtt hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez például átlagosan 1200 plazmaadás szükséges.

„Vérplazmából készült gyógyszereket nemcsak ritka betegségek kezelésénél alkalmaznak” – mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője. „Súlyos fertőzések, autoimmun kórképek, égési sérülések, szervátültetések vagy épp komplikált szülések során is létfontosságúak lehetnek. A plazmából nyert immunglobulinok és alvadási faktorok segítenek megállítani a vérzést vagy megelőzni az életveszélyes szövődményeket – segítve a betegeket, hogy visszatérhessenek a mindennapi életükhöz.”

A BioLife Europe, egy vérplazma gyűjtésére és feldolgozására szakosodott nemzetközi vállalat által 2025 elején, több mint 1800 ember bevonásával végzett felmérés kimutatta, hogy a donorok egyik legfőbb motivációja mások segítése.

A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében a rendszeres plazmaadóknak évente egyszer teljes körű véradáson is részt kell venniük. A plazmaközpontok ezt külön véradási napokkal támogatják, biztosítva a folyamatos és biztonságos országos vérellátást.

A BioLife felmérése azt is megállapította, hogy egyre több ember ismeri a vér- és plazmaadás közötti különbségeket, bár sokan még mindig nem tudják, hogy plazma sokkal gyakrabban adható.

„A plazmaadás hasonló a véradáshoz” – mondja Dr. Nyerges Judit. „De a véradással ellentétben, ahol minden összetevőt levesznek, és ezek újratermelődése körülbelül 56 napot vesz igénybe, a plazmaadás során egy modern és biztonságos eszköz elválasztja a plazmát a többi vérkomponenstől, majd ez utóbbit, köztük a vörös- és fehérvérsejteket visszajuttatja a donor szervezetébe. Ezt plazmaferezisnek nevezik. Mivel a szervezet könnyebben pótolja a plazma összetevőit, ezért plazma gyakrabban adható: legalább két donációmentes napnak kell eltelnie két plazmaadás között. Azok, akik rendszeresen részt vesznek mindkét típusú donációban, jól tájékozottak a vér- és plazmaadás közötti különbségekről” – magyarázza Dr. Nyerges Judit.