Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan válasszunk antihisztamint?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: gettyimages.com

Antihisztaminokkal az allergiás tüneteket enyhíthetjük. Nem mindegy azonban, hogy milyen készítményt szedünk. Választhatunk helyi, vagy általános hatású gyógyszert, bizonyos készítmények alkalmasabbak a szénanátha, mások a viszkető bőrtünetek kezelésére. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.

Első- és második generációs készítmények

Az antihisztaminokat két csoportba soroljuk – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az első generációs, vagy szedatív antihisztaminok álmosító hatásúak, és gyakrabban okoznak mellékhatásokat, – szájszárazság, kettős látás, vizelet visszatartás – mint a második generációs, nem-szedatív készítmények. Ezeknél sem árt azonban vigyázni, főleg vezetésnél, mert enyhe álmosító hatás bizonyos típusú második generációs antihisztaminoknál is jelentkezhet. Alkohollal együtt fogyasztva a mellékhatások fokozódnak.

Hatóanyagok és hatásuk

Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba, alkalmazásuk azonban döntően nem ettől, hanem hatóanyag tartalmuktól és a tünetektől függ. Tabletták, cseppek, és szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak. A megfelelő készítmények kisgyermekkorban és egyes esetekben kismamáknál is biztonsággal alkalmazhatóak. Dr. Augusztinovicz Monika, néhány gyakori példát említve elmondta, hogy a szénanáthás tünetek esetén a második generációs készítmények váltak be inkább, mivel ezek mellett kevésbé jelentkezik fáradtság.

Csalánkiütés esetén azonban hasznos az első generációs gyógyszerek enyhén nyugtató mellékhatása. Ha a betegnél az orrdugulás a fő panasz, akkor desloratadine és fexofenadine, levocetirizine  tartalmú készítmények csökkentetik a tünetet, de ilyenkor egyéb kiegészítő kezelésre is szükség van. Az antihisztaminok főleg a tüsszögést, orrfolyást, könnyezést, garat-szemviszketést csökkentik. Az első generációs készítmények álmosító hatását leginkább a bőrviszketéssel járó esetekben tudjuk bevetni.


Fotó: gettyimages.com

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

Antihisztamin készítményt várandósság alatt és a szoptatás időszakában csak orvosi konzultáció alapján lehet szedni, illetve van néhány betegség, amelyek esetén szintén óvatosságot igényel a használatuk. Ilyen többek közt a prosztata megnagyobbodás, vagy a glaukóma. Ezek részletes felsorolását egyébként a betegtájékoztató tartalmazza. A gyógyszerek felírása, vagy – recept nélkül kapható készítmények esetében – beszerzése előtt erről mindig tájékozódjunk!

Fontos még, hogy bizonyos gyógyszerek – például antidepresszánsok és néhány gombaellenes szer – antihisztaminnal szedve egymással kölcsönhatásba kerülhetnek. A rendszeresen szedett egyéb gyógyszerekről ezért mindig tájékoztassuk a kezelőorvost, mert ellenkező esetben az együtt adott gyógyszerek a lebomlásuk során megváltoztathatják a másik szer lebomlását, felszívódásuk, hatásuk változhat, esetleg a hatás elhúzódóvá válik.

Akár egész szezonban szedhetjük

Az antihisztaminok szedésének időtartama mindig a kiváltó októl függ. Ha a pollenallergia tüneteire szedjük, akkor akár egész pollenszezonban szedhetjük, sőt hosszú távon alkalmazva inkább hatékonyak, mintha csak magas pollenkoncentráció idején alkalmazzuk. A gyógyszerek hatása már a bevételt követő fél óra elteltével érezhető, a legjobb hatás eléréséhez azonban általában 1-2 óra szükséges.

Fotó: 123rf.com

Mit tegyünk, ha mégsem hat?

Ha az antihisztamin szedése mellett is allergiás tüneteink vannak, annak több oka is lehet. A leggyakoribb, hogy nem a számunkra megfelelő hatóanyagot választottuk, vagy az adott esetben több, részben receptköteles gyógyszer kombinációja szükséges – ez az előzetes orvosi vizsgálat nélkül vásárolt készítmények szedésénél szokott előfordulni – vagy nem az optimális adagolást követjük.

„Ha a gyógyszer szedése álmosító hatású, a betegek hajlamosak csökkenteni az előírt mennyiségét, hogy a teljesítő képességük javuljon, ám így nem is várható, hogy a csökkentett hatóanyag mennyiség mellett is megszűnjenek a tüneteik. Amennyiben nem vált be egy készítmény, érdemes allergológussal konzultálni. Ma már olyan széles a szénanátha tüneteinek kezelésére szolgáló készítmények választéka, hogy mindenkinek meg tudjuk találni a megfelelő készítményt. Az antihisztaminok helyett is van alternatíva: kismamák számára is alkalmas a Rhinolight kezelés, a hosszú távú megoldást keresőknek az allergén immunterápia jelent megoldást.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.

A glaukóma diagnosztizálásának lehetőségei

2025. december 17.

A zárt csarnokzugú glaukóma, ami Magyarországon nem ritka, krónikus és heveny formában is megjelenhet. Ez a glaukóma forma a Föld teljes népessége tekintetében a vezető glaukómás vaksági ok. 

Heveny formában a szemnyomás nagyon megemelkedik. Ez jelentős fájdalommal is járhat. A zárt csarnokzugú glaukómára főként azok hajlamosak, akiknek a szemük kissé kisebb, mint a szokásos normális szem. Az életkor előrehaladtával, már nagyjából 40 éves kor körül a szemlencse jelentősen nagyobbodni kezd. Ilyenkor, ha a hely kicsi, a szemlencse a pupilla területében elzárhatja a szem belső folyadékának (a csarnokvíznek) az áramlását, és ez váltja ki a csarnokzug elzáródását. Bár a probléma még az elzáródás előtt végzett egyszeri, ambuláns lézer kezeléssel teljesen megelőzhető, ez a kockázat fel nem ismerése miatt sokszor elmarad, és a beteg már csak a súlyos és végleges látáskárosodás kialakulása után kerül lézerkezelésre. Tehát ha valaki távolra pluszos szemüveget hord vagy a családban volt már glaukóma, szemét mindenképpen rendszeresen ellenőrizni kell tünetmentesen is. A szemorvosi vizsgálatkan alaposnak és hozzáértőnek kell lennie, nem elég, csupán a szemnyomásmérés. A krónikus zárt csarnokzugú glaukóma forma tünetszegényebb. A nyitott csarnokzugú glaukómák pedig teljesen fájdalmatlanok. Magyarországon a nyitott csarnokzugú glaukóma formák a leggyakoribb zöldhályog típusok. Erősen hajlamosít rá a rövidlátás és a vérrokonok között előfordult nyitott csarnokzugú glaukóma. Éppen ezért a fenti kockázati tényezőkkel bíró személyeknek különösen fontos a 40 éves kor feletti életszakaszban a rendszeres és jó minőségű szemorvosi vizsgálat, még teljes panaszmentesség esetén is.