Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan válasszunk antihisztamint?

Érdekességek2024. október 03.

Fotó: gettyimages.com

Antihisztaminokkal az allergiás tüneteket enyhíthetjük. Nem mindegy azonban, hogy milyen készítményt szedünk. Választhatunk helyi, vagy általános hatású gyógyszert, bizonyos készítmények alkalmasabbak a szénanátha, mások a viszkető bőrtünetek kezelésére. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.

Első- és második generációs készítmények

Az antihisztaminokat két csoportba soroljuk – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az első generációs, vagy szedatív antihisztaminok álmosító hatásúak, és gyakrabban okoznak mellékhatásokat, – szájszárazság, kettős látás, vizelet visszatartás – mint a második generációs, nem-szedatív készítmények. Ezeknél sem árt azonban vigyázni, főleg vezetésnél, mert enyhe álmosító hatás bizonyos típusú második generációs antihisztaminoknál is jelentkezhet. Alkohollal együtt fogyasztva a mellékhatások fokozódnak.

Hatóanyagok és hatásuk

Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba, alkalmazásuk azonban döntően nem ettől, hanem hatóanyag tartalmuktól és a tünetektől függ. Tabletták, cseppek, és szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak. A megfelelő készítmények kisgyermekkorban és egyes esetekben kismamáknál is biztonsággal alkalmazhatóak. Dr. Augusztinovicz Monika, néhány gyakori példát említve elmondta, hogy a szénanáthás tünetek esetén a második generációs készítmények váltak be inkább, mivel ezek mellett kevésbé jelentkezik fáradtság.

Csalánkiütés esetén azonban hasznos az első generációs gyógyszerek enyhén nyugtató mellékhatása. Ha a betegnél az orrdugulás a fő panasz, akkor desloratadine és fexofenadine, levocetirizine  tartalmú készítmények csökkentetik a tünetet, de ilyenkor egyéb kiegészítő kezelésre is szükség van. Az antihisztaminok főleg a tüsszögést, orrfolyást, könnyezést, garat-szemviszketést csökkentik. Az első generációs készítmények álmosító hatását leginkább a bőrviszketéssel járó esetekben tudjuk bevetni.


Fotó: gettyimages.com

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

Antihisztamin készítményt várandósság alatt és a szoptatás időszakában csak orvosi konzultáció alapján lehet szedni, illetve van néhány betegség, amelyek esetén szintén óvatosságot igényel a használatuk. Ilyen többek közt a prosztata megnagyobbodás, vagy a glaukóma. Ezek részletes felsorolását egyébként a betegtájékoztató tartalmazza. A gyógyszerek felírása, vagy – recept nélkül kapható készítmények esetében – beszerzése előtt erről mindig tájékozódjunk!

Fontos még, hogy bizonyos gyógyszerek – például antidepresszánsok és néhány gombaellenes szer – antihisztaminnal szedve egymással kölcsönhatásba kerülhetnek. A rendszeresen szedett egyéb gyógyszerekről ezért mindig tájékoztassuk a kezelőorvost, mert ellenkező esetben az együtt adott gyógyszerek a lebomlásuk során megváltoztathatják a másik szer lebomlását, felszívódásuk, hatásuk változhat, esetleg a hatás elhúzódóvá válik.

Akár egész szezonban szedhetjük

Az antihisztaminok szedésének időtartama mindig a kiváltó októl függ. Ha a pollenallergia tüneteire szedjük, akkor akár egész pollenszezonban szedhetjük, sőt hosszú távon alkalmazva inkább hatékonyak, mintha csak magas pollenkoncentráció idején alkalmazzuk. A gyógyszerek hatása már a bevételt követő fél óra elteltével érezhető, a legjobb hatás eléréséhez azonban általában 1-2 óra szükséges.

Fotó: 123rf.com

Mit tegyünk, ha mégsem hat?

Ha az antihisztamin szedése mellett is allergiás tüneteink vannak, annak több oka is lehet. A leggyakoribb, hogy nem a számunkra megfelelő hatóanyagot választottuk, vagy az adott esetben több, részben receptköteles gyógyszer kombinációja szükséges – ez az előzetes orvosi vizsgálat nélkül vásárolt készítmények szedésénél szokott előfordulni – vagy nem az optimális adagolást követjük.

„Ha a gyógyszer szedése álmosító hatású, a betegek hajlamosak csökkenteni az előírt mennyiségét, hogy a teljesítő képességük javuljon, ám így nem is várható, hogy a csökkentett hatóanyag mennyiség mellett is megszűnjenek a tüneteik. Amennyiben nem vált be egy készítmény, érdemes allergológussal konzultálni. Ma már olyan széles a szénanátha tüneteinek kezelésére szolgáló készítmények választéka, hogy mindenkinek meg tudjuk találni a megfelelő készítményt. Az antihisztaminok helyett is van alternatíva: kismamák számára is alkalmas a Rhinolight kezelés, a hosszú távú megoldást keresőknek az allergén immunterápia jelent megoldást.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.