Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan változik a vércukorszint?

Érdekességek2024. július 16.

A vércukorszint két élettani szabályozója a szervezet saját hormonjai, az inzulin, és a glukagon. Amikor a glükóz vérszintje megemelkedik, a hasnyálmirigy inzulint bocsát ki magából, és a glükózt eljuttatja a sejtekhez.

Inzulin és glukagon

Ezen kívül az inzulin aktiválja a glukóz energiává és glikogénné alakulásának folyamatát, azaz szerkezetileg lehetővé teszi a szervezet bizonyos részeiben (máj, izmok) való raktározásra, szükség esetén a gyors mobilizáláshoz.

Ha a vércukorszint egy bizonyos szint alá csökken, a hasnyálmirigy glukagont bocsát ki (ez egy inzulin antagonista). Ekkor a máj glukagont enged a véráramlásba, ezért a vércukor újra megfelelő szintre emelkedik, stabilizálódik.

Magasabb cukorértékek: fontos a mozgás és a megfelelő diéta

Cukorbetegségben akár 1-es, akár 2-es típusú, a hasnyálmirigy inzulin termelése nincs összhangban a szénhidráttal bevitt glükóz mennyiségével, és a sejtekhez történő elszállításával.  A vérben keringő nagyobb mennyiségű cukor megváltoztatja a kémiai viszonyokat, ez pedig tipikus diabéteszes tünetekhez vezet, mint pl. nagy mennyiségű vizelet, szomjúság, kimerültség.

Nagyon fontos, hogy az esetek döntő többségében az időben észlelt magasabb vércukor értékek még korrigálhatóak vagy karbantarthatóak rendszeres testmozgással és szinte észrevétlen étrendi áthangolásokkal.

Glikémiás index (GI) A GI megmutatja a szénhidráttartalmú ételek vércukorszintre, és ezáltal az inzulinelválasztásra gyakorolt hatását. Minél nagyobb az étel GI-értéke, annál intenzívebben és gyorsabban megemeli a vér cukorszintjét, és annál több inzulin leadására serkenti a hasnyálmirigyet.

A GI kiszámításához 50 g glükóz vércukorszint-emelő hatását veszik alapul, és ezt hasonlítják össze a különböző élelmiszerek elfogyasztása után tapasztalható vércukorszint-emelkedéssel. A számérték megmutatja, hogy az 50 g glükózhoz képest az azonos mennyiségű szénhidrátot tartalmazó élelmiszer elfogyasztása hányszoros mértékű vércukorszint-emelkedést okoz. 50 g szénhidrátot tartalmaz például 1 kg sárgarépa vagy 650 g görögdinnye.


Glikémiás terhelés (GT)

A GT meghatározásakor nemcsak az elfogyasztott szénhidrát típusát veszik figyelembe, hanem azt is, hogy annak egy átlagos adagja mennyi szénhidrátot tartalmaz. A görögdinnye GI-értéke például 72. Egy adagja (125 g) azonban mindössze 6 g megemészthető szénhidrátot tartalmaz. GT-értéke 4 körüli.

A fehérkenyér GI-értéke 70. Átlagos adagja (30 g) 14 g megemészthető szénhidrátot tartalmaz, így GT-értéke 10. Az élelmiszerekre és adagokra együttesen vonatkozó GT-érték az étkezésekkor szükséges, az inzulinmennyiség becsléséhez nyújt hasznos információt. A 70-nél nagyobb indexű ételek fogyasztásakor a napi javasolt mennyiséget ne lépjük túl. Az 55-70 közöttiek mérsékelt indexűek, az 55 alatti indexű ételek emelik a vércukorszintet a leglassabban.


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.

Torokfájás a legnagyobb melegben?

2026. június 29.

A jeges italok, a fagylalt és a légkondicionálás veszélyei.

Elsõ hallásra meglepõnek tûnhet, de a nyári torokfájás viszonylag gyakori betegség. Egy átlagos nyár során körülbelül félmillió esetben kérnek honfitársaink torokfájás elleni patikaszereket a magyar gyógyszertárakban.

Míg télen a hideg levegõ belégzése, illetve a zárt helyiségben felszaporodó kórokozók okoznak gondot, nyáron a veszélyt a jeges üdítõk, a fagylalt és a légkondicionálás jelentik. Az erõsen szénsavas ásványvizeknek lokális nyálkahártyát izgató hatásuk is van. A változékony idõjárás kedvez a torokfájások többségét okozó légúti vírusok szaporodásának.

Az eldöntendõ alapkérdés

Az eldöntendõ alapkérdés az akut bakteriális torokgyulladás kizárása, amikor a szövõdmények miatt valóban szükséges az antibiotikum. Egyébként a felesleges antibiotikum adása a pénzbeli veszteségen kívül az antibiotikumrezisztens kórokozók elszaporodását is elõsegíti. A bakteriális torokgyulladás legfõbb jellegzetességei a magas láz, az elülsõ nyaki nyirokcsomók duzzanata, lepedékes mandulagyulladás, a köhögés hiánya. Tenyésztés és gyorstesztek segítik az orvost a diagnózisban.

A hang titkai

2026. június 28.

Mi mindentõl függ és mit árul el az emberi hang?
Minél összeszedettebb valaki, minél inkább szinkronban vannak érzelmei, gondolatai és mondanivalójának tartalma, annál kevesebb zavarjelet produkál, vagyis annál hitelesebb és hatásosabb kommunikációja. A hang titkai

Mi mindentõl függ és mit árul el az emberi hang?
Minél összeszedettebb valaki, minél inkább szinkronban vannak érzelmei, gondolatai és mondanivalójának tartalma, annál kevesebb zavarjelet produkál, vagyis annál hitelesebb és hatásosabb kommunikációja.

Hang

A beszédhanggal a szavak tartalmán túl mindig kifejezzük érzelmi állapotunkat is. Nem csak aktuális hangulatunk mutatkozik meg, hanem az évek, évtizedek alatt módosuló alap érzelmi beállítottságunk is jól tükrözõdik hangunkon.
A beszéd közben fellépõ belsõ feszültség, átmeneti figyelmetlenség, a legkisebb zavar is azonnal kiütközik.
Akinek remeg a hangja, elárulja izgalmát, feszültségét. Ha valaki felemeli a hangját, rögtön tudjuk, hogy indulatba jött. Ha elakad a hangunk, nagy érzelmek törtek ránk. Aki nem megfelelõ hangot üt meg, azt elragadták az érzései, és nem tud helyes módon közelíteni a másikhoz.
Akinek zeng a hangja, magabiztos és kiegyensúlyozott. A lágy hang nyugalmat és érzelmi odafordulást jelez. A kemény hang elutasító, az éles hang szinte belehasít a másikba.