Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan védekezzünk a téli légúti megbetegedések ellen?

Érdekességek2025. december 21.

Fotó: gpointstudio © www.freepik.comKépzeljük el, hogy Magyarország második legnagyobb városának minden lakója – férfi, nő, gyerek és idős ember – egyszerre fordul orvoshoz légúti fertőzés tüneteivel. A disztópikus gondolatkísérlet nem is olyan valóságtól elrugaszkodott, mint amilyennek elsőre hangzik. 2024 decemberében ugyanis egyetlen hét alatt 234 700 magyar kereste fel orvosát akut légúti fertőzéssel, ami több, mint Debrecen teljes népessége. Az egészségügyi szakemberek szerint a tendencia idén is hasonlóan alakulhat, a Budai Egészségközpont ezért hasznos tanácsokat ad a megelőzéshez.

Tavaly december 16. és 22. között 30 000-en mentek orvoshoz influenzaszerű és 234 700-an akut légúti fertőzés tüneteivel[1]. Az utóbbi szám meghaladja második legnagyobb városunk, Debrecen teljes lakosságát[2]. Ez az időszak azonban még korántsem jelentette a járvány tetőpontját, ami 2025 január végén érte el csúcsát, ekkor 322 600 beteg fordult orvosi segítségért. Az influenza esetén szinte mindig számítani kell egy második, akár harmadik hullámra is. Ez azért következhet be, mert miközben az egyik vírustörzs (például az influenza A) visszahúzódik, egy másik típus (az influenza B) átveszi a vezető szerepet. „A helyzetet tovább árnyalja, hogy a COVID-19 és mellette számos más légúti kórokozó – köztük például az RSV vagy a rhinovírusok – továbbra is jelen van, párhuzamosan támadva a szervezetünket. Télen pedig a tüdőnk különösen sérülékeny, mivel a hideg, száraz levegő kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, amely az első védvonalunk a vírusokkal szemben” – figyelmeztet dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológusa.


Háromszintű védelem a tüdőnek

Első védvonal: a légzőszervek megerősítése

A napsütéses órák száma télen drámaian csökken, miközben a szervezetünknek épp ekkor van a legnagyobb szüksége a D-vitaminra, amely nemcsak csontjaink, hanem immunrendszerünk működéséhez is elengedhetetlen. Kutatások azt mutatják, hogy a megfelelő D-vitamin-szint javíthatja a tüdőfunkciót és csökkentheti a légúti fertőzések esélyét. A szakértők ezért felnőtteknek napi 2000-4000 NE (nemzetközi egység) D-vitamin-pótlást javasolnak a téli hónapokban.

Második védvonal: az immunrendszer általános támogatása

Zsúfolt közösségi terekben – tömegközlekedési járműveken, bevásárlóközpontokban, rendezvényeken – a maszk viselése továbbra is hatékony védekezés. A rendszeres szellőztetés otthon és a munkahelyen is segít csökkenteni a víruskoncentrációt a levegőben. És bár közhelynek tűnhet: az alapos kézmosás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás még mindig a legerősebb pajzsunk a kórokozókkal szemben.

Harmadik védvonal: gyors cselekvés és védőoltások

„Soha nem késő mérlegelni a védőoltásokat. Az influenzaszezon jellemzően március végéig, április elejéig tart, a COVID általában enyhébb tüneteket okozó új variánsai pedig egy éven belül többször is visszatérhetnek, így még év végén vagy jövő év elején is van értelme beoltatni magunkat, ha eddig elhalasztottuk. A 2025/26 évi szezonális influenza elleni oltóanyag 3 komponensű, gyermekek számára orrcsepp formájában is elérhető” – hangsúlyozza a Budai Egészségközpont szakértője.

Krónikus betegek: a legveszélyeztetettebb csoport

A cukorbetegek, szív- és érrendszeri problémákkal élők, asztmások, tüdőbetegek és az immunhiányos állapotban lévők számára egy látszólag egyszerű influenza akár életveszélyes szövődményekkel is járhat. „A krónikus betegségben szenvedőknek kiemelten oda kell figyelniük a megelőzésre. Nekik, és a közvetlen környezetükben élőknek különösen ajánlott az oltás. A magas kockázattal élőknek a bakteriális szövődmény csökkentésére tüdőgyulladás elleni immunizálás is javasolt. A két oltás egyidőben is beadható” – emeli ki dr. Jelenik Zsuzsanna.


[1] NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS GYÓGYSZERÉSZETI KÖZPONT: Tájékoztató a légúti figyelőszolgálat adatairól, Magyarország 2024. 51. hét
[2] https://www.ksh.hu/stadat_files/fol/hu/fol0014.html


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.