Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan védekezzünk, mit tegyünk?

Érdekességek2022. május 05.

Elkezdődött a kullancsszezon; az apró paraziták súlyos betegségek okozói lehetnek. A kullancsok már nemcsak az erdőkben, hanem a városi zöldterületeken is megjelentek.

Fotó: pixabay.comKapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség elnöke arról beszélt, hogy zárt ruházat viselése, a patikákban kapható kullancsriasztó készítmények használata mellett fontos a test rendszeres vizsgálata is. Ha pedig valaki kullancsot találna magában, azt kullancseltávolító kanállal szedje ki, a vérszívót ne semmisítse meg, hogy kideríthető legyen, milyen betegséget adhatott át. A védőoltás-sorozatot javasolt ősszel elkezdeni, hogy tavaszra kialakuljon a védelem.

Mit tegyünk, ha megcsípett?

Ha felfedeztük a kullancsot, minél hamarabb távolítsuk el. Erre több féle módszer létezik, a legpraktikusabb, ha van kullancskiszedő-csipesz, amivel a bőrfelszínen kiemelhetjük az állatot. Ha épp nincs kéznél eszköz, akkor körömmel is ki lehet szedni, a lényeg, hogy közel a fejéhez kell megfogni.  Sokszor javasolják, hogy kenjünk be olajjal, krémmel, alkohollal és magától kifordul, de ez nem jó módszer, mert az oxigénhiánnyal küzdő állat még több vírust juttat a vérkeringésbe. Ezért nem szabad a potrohát sem erősen megnyomni, mert ennek hatására nyomja be a kórokozókat a szervezetbe.

Ha a fej bent marad a bőrben az nem probléma, egy idő után kilökődik. Miután eltávolítottuk a kullancsot kenjük be jód oldattal (Betadine) a helyét. Általában 7-10 nap alatt eltűnik a kis vörös csomó, de ha néhány hét múlva a csípés helye körül kör alakban pír jelenik meg, akkor az fertőzést jelez.

Tanácsos ilyenkor rögtön orvoshoz fordulni, mert korai stádiumban gyógyszeres kezeléssel jól gyógyítható a fertőzés. A kullancsokból a kórokozó átvitelének valószínűsége annál kisebb, minél hamarabb távolítjuk el a kis vérszívót. Az agyvelőgyulladás esetében ez 4-6 óra, a Lyme-betegségnél 24 óra számít biztonságos időnek.

A betegség jellemzői

Az esetek kétharmadában tünetmentesen zajlik, a maradék egyharmadban kialakul a betegség, a vérszívást követő 3-21. napon. Kétfázisúvá csak az érintettek további harmadában válik.

„A betegek 1-2%-át veszítjük el, és csaknem minden tízedik esetben maradandó károsodás alakul ki. Akik átvészelik a kórképet, azok között csaknem 30%-ban memóriazavarok, depresszió, tanulási nehézségek lehetnek jellemzőek a felépülést követően. Egy életre szóló védettség jön létre. Az 50 felettiek esetében lényegesen rosszabb lefolyásra kell számítani, és ők gyakrabban is betegednek meg. Érdekesség, hogy összességében sokkal több a férfi áldozat, mint a nő” – mondja Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont oltóorvosa.


Fotó: pixabay.com

Hogyan védekezzünk?

Semmiféleképpen ne úgy, hogy félünk a kirándulásoktól, ne fosszuk meg magunkat a sétától, a friss levegő örömétől. Érdemes zárt, de kényelmes ruhába öltözni, de a felnőttek esetében elég az alsó testrészt védeni, ugyanis a kullancs irtózik a napfénytől. Gyermekeknél fontos az egész test védelme, sapka minden korosztálynak ajánlott. Ha fás, erdős helyre megyünk, akkor nem ajánlott a rövidnadrág, ha mégis kényelmesebb viseletet szeretnék, akkor védekezzünk kullancsriasztó szerekkel.  Ha hazaértünk a kirándulásból álljunk a zuhany alá, és vizsgáljuk át alaposan a testünket.

Tartsunk minden kirándulás után kullancsvizitet és a lehető leghamarabb távolítsuk el a betolakodót, csipesszel, a bőrhöz a lehető legközelebb megragadva, egy határozott mozdulattal felfelé húzva! Ne pánikoljon, nem szükséges orvost keresni a művelethez, ezzel is időt veszít. A pár órán belül eltávolított, még a fertőzött kullancs csípése esetén is minimális az esélye annak, hogy megbetegedünk, vagyis vírus vagy baktérium (Lyme-kór) jutott át a vérünkbe.

Fotó: pixabay.com


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.