Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan vizsgálják a kromoszóma-rendellenességeket a várandósság alatt?

Érdekességek2017. május 16.

A babavárás egy nő életében talán az egyik legszebb időszak, minden izgalom és aggódás ellenére. Vajon minden rendben van? Egészséges a magzat? Megfelelő ütemben fejlődik a kicsi? A kérdések megválaszolása érdekében a kilenc hónap alatt ultrahang- és szűrővizsgálatok sora vár a kismamákra. Nézzük, hogy milyen modern diagnosztikai eljárások érhetők már el hazánkban is, amelyek az egyik leggyakoribb kromoszóma-rendellenesség, a Down-kór magzati szűrésére szolgálnak.

A modern ultrahangos és biokémiai szűrővizsgálatoknak köszönhetően ma már a várandósság elején választ kaphatnak a kismamák az őket foglalkoztató egyik legrettegettebb kérdésre: egészséges-e a magzat? A legtöbb leendő anyuka a fejlődési rendellenességek miatt izgul, amelyek közül az egyik leggyakrabban előforduló a Down-szindróma. Ez a veleszületett kromoszóma-rendellenesség, amely a 21. kromoszómatöbblete miatt jön létre, értelmi fogyatékossággal jár, illetve különböző testi rendellenességekkel is társulhat. A modern és innovatív szűrővizsgálatoknak köszönhetően azonban már a legtöbb esetben a várandósság elején fény derül erre a problémára.

„A várandósság 12. hete környékén végezzük el a kötelező, első genetikai ultrahangvizsgálatot, amelynek során megmérjük a magzati tarkóredő-vastagságot, megnézzük, hogy kifejlődött-e az orrcsont és egyéb más tényezőket, amik a rendellenességek esetleges előfordulására utalhatnak” – mondta el Dr. Tidrenczel Zsolt, a Czeizel Intézet szülész-genetikusa, aki hozzátette, hogy a kötelező ultrahangvizsgálatok mellett más, korszerű vizsgálati módszerek is léteznek.


„Rendelkezésünkre áll egy olyan komplex szűrővizsgálati módszer, amivel az ultrahanggal mért jelek mellett az anyai vérben végezhető biokémiai vizsgálattal jó találati aránnyal tudjuk szűrni a Down-szindróma jelenlétét. A Kombinált-teszt során az ultrahangvizsgálat bizonyos értékei és az anyától vett vérminta alapján kockázatelemzést készítünk. 1:250 vagy a felett magas kockázatnak minősítjük az eredményt. A Kombinált-teszt segítségével a Down-kórral érintett terhességek több mint 90 százalékát ki tudjuk szűrni, de viszonylag sok az álpozitív eredmény” – tette hozzá a szakember. Van azonban egy olyan új módszer, amellyel az anyai vérben keringő magzati DNS vizsgálatával, közvetlenül a rendellenesség oka, vagyis a kromoszómahiba vizsgálható.

„A ma már Magyarországon is elérhető legmodernebb PrenaTest® olyan egyedülálló technológiát alkalmaz, amely jelentős költségcsökkentés mellett, vetélési kockázat nélkül, anyai vérvétel segítségével, 99 százalékos megbízhatósággal képes kiszűrni a Down-kór és más kromoszóma-rendellenességek jelenlétét. Az eljárás során a méhlepényből az anyai vérbe jutó, a magzat genetikai jellemzőivel megegyező DNS darabokat vizsgáljuk” – magyarázta a szakértő, aki minden aggódó kismamának javasolja, ha teheti, vegye igénybe a kötelezők mellett a legmodernebb szűrővizsgálatokat is önmaga megnyugtatása érdekében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.