Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hölgyek réme: a narancsbőr

Érdekességek2020. július 31.

Tapasztalatok szerint a drasztikus fogyókúrák, amelyeket a hölgyek nagy része időnként folytat, egyáltalán nem segítik a narancsbőr elleni harcot. A hirtelen testsúlyvesztés ugyanis még inkább fellazítja a bőr alatti szöveteket. A cellulit egyébként sem csak a túlsúlyosak problémája. A sportolók többségének azért nincs cellulitise, mert náluk az edzett izmok védik a kötőszövetet.

 

Fotó: gettyimages.comKezdeti stádiumban a cellulit csupán akkor észlelhető, ha az említett testtájakon a bőrt ujjainkkal összecsípjük. Ilyenkor még viszonylag kis energiával, rendszeresen végzett, jól megválasztott tornagyakorlatokkal, masszázzsal, megfelelő táplálkozással egyszerűen és eredményesen kezelhető. Súlyosabb formában már betegségnek számít, mert vérkeringési zavarokhoz is vezethet.

A narancsbőr kialakulásához az alapot mindenképpen a gének és a hormonok adják. A nők feladata a gyermekek kihordása, s a serdülőkor után a csípő, a has s a combok tájékán lerakódó párnácskák tulajdonképpen a magzat védelmére hivatottak. A mozgáshiány, az ülő életmód, a szervezet számára terhet jelentő ételek fogyasztása, a súlytöbblet csak rátesznek erre a genetikailag meglévő hormonális alapzatra.

A laza kötőszövettel, rossz vérkeringéssel rendelkezőknek a kocsonyás, zsíros lerakódásokat nagyon nehéz kivédeni. A férfiak kötőszövetének rácsos rostszerkezete jobban megakadályozza a kitüremkedéseket, őket ez a – tulajdonképpen csak önbizalmat romboló – esztétikai probléma kevésbé fenyegeti. Hormonok hatására azonban náluk is kialakulhatnak ilyen lerakódások.

Mivel a narancsbőr kialakulásában többféle tényező játszik szerepet, kezelésénél is csak a többoldalú támadás vezethet eredményre. A sikerért bizony folyamatosan és elszántan meg kell dolgozni. Az eredmény fenntartásához pedig biztosítani kell a vér- és nyirokkeringés ideális működését, mert csak megfelelő anyagcsere képes megakadályozni a folyadék és a méreganyagok felgyülemlését a kötőszövetben.


A többfrontos támadás legfontosabb területe a táplálkozás. A friss zöldségek és gyümölcsök, az enzimekben, káliumban, rostokban, ballasztanyagokban gazdag ételek megfelelő adagban nyugodtan nevezhetőek cellulitellenesnek. A nassolás, a szinte csak kalóriát adó manipulált élelmiszerek, a sok hús, a zsíros és a sós ételek, a fehér lisztből készült tészták, pékáruk, az édesipari termékek, az alkohol viszont kimondottan segítik a párnácskák növekedését. A cellulit megszüntetéséhez elengedhetetlen ideális testsúlyt csak fokozatosan, az étkezési szokások megváltoztatásával lehet elérni.

Fotó: 123rf.comA rendszeres mozgást, azaz az érintett testrészek intenzív megdolgoztatását nem lehet kikerülni. A kocogás, a túrázás, az úszás, a vízi torna különösen ajánlott mozgásformák. Az ülő foglalkozást végzőknek a comb és a fenék izmaira ható, naponta legalább 15–20 percnyi, speciális tornagyakorlatokat kellene végezni.

A szépségápoló szalonok izomtornáztató, mélymelegítő gépei és a zsírégető kezelések segítségével helyileg, például a comb, a csípő, a has térfogatából le lehet faragni pár centimétert. Az elektrogimnasztika ugyan nem jár súlycsökkenéssel, mégis feszessé, rugalmassá teszi az izmokat. Ezek a kúraszerűen végzendő kezelések azonban önmagukban semmiképpen sem vezetnek tartós eredményhez és a későbbiekben is mindig emlékeztető kezelésekre van szükség.

A kötőszöveti regeneráló pakolások (a zsurló, a borostyánolaj), az aromaolajos, valamint a vérpezsdítő masszázs elsősorban azoknál jár érzékelhető eredménnyel, akiknek nincs szükségük súlykorrekcióra. A vérbőséget fokozó algás, csalános, paprikás pakolásokat bárki otthon is alkalmazhatja. Hatásukat folpack borítással fokozni lehet.

A testtájak dörzskesztyűs átmasszírozása, a szaunázás, a hideg-meleg váltott fürdő szintén a bőr struktúráját javító házi kezelések közé tartozhatnak.

Markovics Vera
kozmetikus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.