Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Homeopátiával az immunrendszerért 5. rész

Érdekességek2021. január 13.

Fotó: gettyimages.com

Orvosi és laikus körökben már hosszú ideje állandó vita tárgya a homeopátia létjogosultsága. Vannak, akik esküsznek hatásosságára, mások egyszerűen szemfényvesztésnek, kuruzslásnak tartják.

A homeopátia azon az elven alapul, hogy kis mennyiségben, nagy hígításban adva, bizonyos anyagok– olyanok, amelyek nagyobb mennyiségben tüneteket vagy betegséget okoznak – stimulálják a szervezet természetes védekezőképességét. Ez a „hasonló gyógyítja a hasonlót” elve, amely teória a világ számos pontján, egymástól függetlenül évszázadok, sőt évezredek alatt kialakult megközelítése a betegségeknek. Ezen az elven alapul a homeopátián kívül például a hagyományos kínai orvostudomány vagy az indiai ajurvédikus gyógyítás. A homeopátiát nemcsak gyógyításra, hanem megelőzésre és a testi jólét fokozására is ajánlják.

A homeopátia elnevezése a görög homeo, jelentése hasonló, és pathos, jelentése szenvedés vagy betegség, származik. A homeopátia arra irányul, hogy kis mennyiségű rendkívül higított hatóanyaggal a szervezet védekezőképességét, öngyógyító hajlamát fokozzák. A homeopátiás gyógyítás elve Hahnemann német orvostól származik a 18. század végéről, aki két alapvetésből indult ki:

A „hasonlók” ideája már Hippocratesnél felmerült, ezt fejlesztette tovább Hahnemann, aki rendszeresen fogyasztotta a malária kezelésére akkoriban alkalmazott kínafa kérgét, és azt tapasztalta, hogy megjelentek nála a betegség tünetei. Ennek alapján jutott arra a következtetésre, hogy ha egy anyag egészséges emberben képes valamilyen betegség tüneteit kiváltani, akkor kis mennyiségben adva a hasonló tüneteket megszünteti.

A másik alapelve az volt, hogy a hígítás („a minimális adag törvénye”) fokozza a szer hatékonyságát, minél alacsonyabb a dózis, annál hatásosabb a szer.
A homeopátiás gyógyszereket fokozatosan hígítják (a harmincszoros hígítás az elfogadott) és közben alaposan rázzák. Ezt hívják a homeopátiában „potencirozás”-nak, és a homeopaták szerint ezzel az eredeti anyag információját vagy energiáját átadják a folyadéknak.

A legtöbb homeopátiás gyógyszer olyan nagyfokban hígított, hogy abban az eredeti anyagnak már egy molekulája sem található meg, de a homeopaták úgy gondolják, hogy az eredeti anyag valamilyen módon mégis hat, lényeges tulajdonságait „átadja” a folyadéknak (ezt hívják a „víz memóriája”-nak) és ezzel stimulálja a szervezet öngyógyító tulajdonságát.

A homeopátiás gyógyítók a betegeket genetikai és személyes kórtörténetük, testfelépítésük, aktuális fizikai, emocionális és mentális tüneteik alapján kezelik. A hosszú vizitek alkalmával individualizált, személyre szabott gyógyításra törekednek, és nem ritka, hogy ugyanarra az állapotra, tünetekre vagy betegségre az egyes betegek különböző gyógyszereket kapnak.


A homeopátiás gyógyszerek a természetben, növényekben, ásványokban vagy állatokban található anyagokból származnak. A homeopátiás gyógyszerek tudományos vizsgálata nagy kihívást jelent, hiszen a hatóanyagot olyan kis mennyiségben tartalmazzák, amely – jelenlegi módszereinkkel – nem mérhető, ezért szinte lehetetlen a kontrollált, összehasonlító vizsgálatok végzése. Az is nehézséget okoz, hogy a homeopátiás gyógyítás individualizált, nincsenek előírások arra, hogy milyen tünetet, betegséget, állapotot melyik szerrel kell kezelni. Százával találhatók homeopátiás gyógyszerek, amelyeket a legkülönbözőbb hígításban ezer és egy állapot kezelésére alkalmaznak, a homeopátiában nincsenek homogén betegcsoportok.

A homeopátiában alapvető a kezelő és kezelt közötti kölcsönhatás, amely a hatás egy részéért biztosan felelős. A homeopátiát bírálók arra hivatkoznak, hogy annak alapvetése ellentétes a fizika és kémia jelenleg ismert törvényeivel, és hogy elképzelhetetlen, hogy az oldatban jelenlevő néhány (vagy egy sem) molekula valamilyen biológiai hatást fejtsen ki, ezért véleményük szerint a homeopátia tudományos vizsgálata értelmetlen. Mások szerint viszont azért, mert valami a jelenlegi tudományos elméletekkel nem magyarázható, még hatásos lehet, mint ezt számtalan megfigyelés bizonyítja.

Bár a homeopátiás szerek mellékhatásaival és rizikóival kevés vizsgálat foglalkozik, néhány tényt érdemes rögzíteni. A rendelkezésre álló adatok szisztémás elemzése alapján a homeopátiás szerek nagy hígításban biztonságosnak mondhatók.

A homeopaták azt állítják, hogy a szerek kezdeti adásakor a fennálló tünetek romolhatnak, erre azonban tudományos bizonyíték, megfigyelés nincs.
A homeopátiás szerek ugyan rendszerint nem interferálnak a szokványos gyógyszerekkel, de azért jobb, ha a kezelőorvosnak tudomása van ezek szedéséről.

Néhány tanács:
– Fontos, hogy senki ne használjon homeopátiás gyógyszert olyan esetben, amikor ismert, bizonyítottan hatásos szerek állnak rendelkezésre.
– Senki ne kísérletezzen homeopátiás szerrel, ha komoly panaszai vannak, hanem forduljon minél előbb orvosához.
– Terhes anyák és kisgyerekek homeopátiás gyógyszerelését mindig meg kell beszélni a kezelőorvossal.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mik a prosztatamegnagyobbodás tünetei?

2021. január 17.



A prosztata megnagyobbodása az életkorral együtt jár, és az azzal járó esetleges panaszok megelőzésére, kezelésére már 45 éves kortól gondolni kell.

50 éves korban minden második férfinél, míg 80 éves korban a férfiak háromnegyedénél kimutatható a prosztata jóindulatú megnagyobbodása. A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (idegen szóval benignus prosztata-hiperplázia) esetén a prosztata mirigyállományának a felszaporodása a húgycső szűkítéséhez és a húgyhólyag irritációjához vezet. Emiatt a vizelés, főként reggelente, nehezen indul meg.

A vizeletürítés során a vizeletsugár gyenge, a vizelet ürítése akadozik, a húgyhólyag nem ürül ki teljesen, utócsepegés tapasztalható. Nem ritka a sürgető vizelési kényszer sem, ami az éjszakai alvás nyugalmát is megzavarhatja. A húgyhólyagban visszamaradt vizelet húgyúti fertőzéseket okozó baktériumoknak szolgálhat táptalajul, és akár súlyos húgy – úti fertőzésekhez vezethet.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodásra általában a vizeletürítéssel kapcsolatos panaszok hívják fel a figyelmet. Ezek jelentkezésekor lényeges orvoshoz (urológushoz) fordulni, mert ritka esetekben a panaszok hátterében egyéb, súlyos kórképek (pl. hólyagrák) is állhatnak. Fájdalmas vizelés, láz, az elmúlt időszakban észlelt véres vagy zavaros vizelet, valamint vizeletinkontinencia fellépésekor azonnali orvosi ellátás szükséges.

Hatásosak a növényi alapú készítmények
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás enyhe és közepesen súlyos eseteiben a gyógynövényalapú szerek alkalmazása javasolható; súlyos esetekben pedig a szintetikus hatóanyagok mellett alkalmazhatók a növényi eredetű patikaszerek. A szabalpálma (más néven törpepálma vagy fűrészpálma), a nagy csalán, a kisvirágú füzike, a közönséges tök és az afrikai szilvafa ezen a téren mutatott hatásosságát klinikai vizsgálatok is igazolják.

Ibuprofénes tapasz – leragasztott mozgásszervi fájdalom

2021. január 17.

Mozgásszervi sérüléseknél előnyös lehet a külsőlegesen alkalmazandó gyógyszerformák, a tapaszok választása. A kedvező terápiás hatású tapaszok az alkalmazás kényelme mellett a mellékhatások minimalizálását is kínálják.

Zúzódás, rándulás, ficam?
A sportsérülések vagy az egyéb eredetű, rövid ideig fennálló problémákat okozó ízületi sérülések gyakoriak.

Mit érez ebből a beteg?

Fájdalom, duzzanat, véraláfutás, bőrpír jelentkezhet. Vagyis, a hidegkezelésen és pihentetésen, illetve az esetleges orvosi ellátáson túl fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szerre van szükség. Nem mindegy azonban, hogy hol és miként alkalmazzuk a fájdalmat, gyulladást csökkentő szert!

Inkább helyileg, mint szájon át szedve
A gyógyszerszedés egyik alapszabálya: csak az indokolt esetekben és a szükséges lehető legkisebb dózisban szabad alkalmazni egy adott hatóanyagot! A hatást maximalizálni, a mellékhatást minimalizálni kell. Nincs ez másként a mozgásszervi fájdalmaknál sem.

Az alsó vagy a felső végtagot érintő izomsérüléseknél, húzódásoknál, rándulásoknál fájdalom- és gyulladáscsökkentési célból, ha lehetséges, érdemes a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok helyileg alkalmazott formáit, például a tapaszokat és a géleket előnyben részesíteni a szájon át szedett gyógyszerformákkal, azaz a tablettákkal vagy a kapszulákkal szemben.

A helyi gyógyszeralkalmazás számos előnnyel jár a szájon át történő gyógyszerszedéssel szemben. A helyileg alkalmazott hatóanyagok alkalmasnak bizonyulnak arra, hogy az ínak, ízületek, izmok és szalagok területén kellő hatóanyagszint alakuljon ki, vagyis a fájdalom csillapodjon és a gyulladás csökkenjen, ugyanakkor a vérben a hatóanyagszint csak minimálisan emelkedjen meg. Ez a minimális vérszintbeli emelkedés előnyös, hiszen tudott, hogy a szájon át szedett fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok nagy része, köztük az ibuprofén is – jelentősebb mennyiségben a vérkeringésbe jutva – mellékhatásokat okozhat, gyomor- és bélrendszeri vérzéses károsodások léphetnek fel, valamint emelkedik a szív- és érrendszeri nem kívánatos események gyakorisága.

Ugyanazon hatóanyagok bőrön való alkalmazásakor gyakorlatilag elhanyagolhatók azok a mellékhatások, amikkel a szájon át szedett gyógyszerformáknál számolni kell.

Egyszerű és kényelmes: többszöri kenegetés helyett egyszeri ragasztás
Lehetőség szerint érdemes a bőrön alkalmazni a fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagú szert. Ezen a területen is van azonban választék! A naponta többször alkalmazandó kenőcsök, krémek és gélek mellett egyre nagyobb teret nyernek a tapaszok.

Illatos veszélyek

2021. január 16.



Nem minden biztonságos, ami természetes (lásd légyölő galóca). Ugyan – akkor a növényeknek, így a növényekből nyert olajoknak is megvan a helyük a modern gyógyszerkincsben.

Az illóolajok napjainkban egyre népszerűbbé válnak, sajnos azonban a megnövekedett kereslet hatására a kínálat is felhígulni látszik. Egyre több olyan forgalmazó tűnik fel a piacon, aki az olajat – nem létező hatásokat tulajdonítva neki – többszörös áron adja el. Ennek egyik eredménye, hogy a vásárlók és a betegek elfordulnak a bizonyítékokon alapuló orvoslás kínálta, valóban hatásos megoldásoktól, és kétes minőségű termékek használatával veszélyeztetik az egészségüket.

Nem egyszerű kiszűrni a haszonhajhász, szakmai háttérrel nem rendelkező forgalmazókat, de vannak olyan árulkodó jelek, amelyek segíthetnek.
• A magas ár egyáltalán nem garancia a minőségre, sőt, különösképp akkor gyanakodjunk, ha a patikákban kapható illóolajok átlagárához képest többszörös áron kínálnak egy terméket.
• Az sem túl biztató jel, ha az olajoknak túlságosan szerteágazó hatást tulajdonítanak. Antibiotikumok helyettesítésére nem alkalmazhatók illóolajok. Az egyes illóolajok alkalmazási területére vonatkozóan a gyógyszerész segítségét érdemes kikérni.
• Akár súlyos, életveszélyes következményei is lehetnek annak, ha valódi szaktudás nélkül választunk illóolajat. Például 4 év alatti kisgyermekek esetén mentoltartalmú készítményt (mentaolaj, eukaliptuszolaj) nem szabad használni, mert gyermekkorban fokozott a mentollal szembeni érzékenység, aminek következtében légzésmegállás vagy légúti görcs alakulhat ki.
• A megbízhatatlan forrásból származó olajoknál nagy a hamisítás veszélye. A hamisítás során alkalmazott anyagok között lehetnek olyanok is (pl. benzol, halogénezett vegyületek), amelyek az egészségre ártalmasak.
• A gyógyászatban gyógyszerkönyvi minőségű olajokat kell használni. A termék
választásakor tehát keressük a gyógyszertárakban kapható gyógyszerkönyvi minőségű olajokat, a felhasználással kapcsolatban pedig mindig kérjük ki a gyógyszerész véleményét.