Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Horkolás: miért kell komolyan venni?

Érdekességek2020. augusztus 11.

Fotó: gettyimages.com

A horkolás soha nem ártalmatlan. Mivel rendszerint csak a környezetet zavarja, a horkoló személy nem nagyon törődik vele, elhanyagolja, vagy csak nagyobb baj esetén veszi figyelembe. Ez annál is inkább sajnálatos, mert ez az alvás közben kialakuló hangjelenség kisebb-nagyobb betegségeket takarhat. 

Még akkor is, ha a horkolás a férfiaknál kissé gyakoribb, a nők sem maradnak le sokkal mögöttük, különösen az életkor előrehaladtával. Ugyanis ötvenéves kor után becslések szerint a nemek közti arány kiegyenlítődik. A horkolás és az alvási apnoé (légzéskimaradás) a nőket főként a menopauza (változókor) után érinti. Ezt az életszakaszt megelőzően bizonyos fokig a női hormonok védelmet nyújtanak a horkolás ellen.

A hormontermelés csökkenése nyomán azonban az izomszövetek lazulnak testünk különböző részein, beleértve a garatot, ami összefügg ezzel a hangjelenséggel.  Azt is fontos tudni, hogy míg a környezetében lévők számára az adott személy horkolása nyilvánvalóan kellemetlen, az káros lehet az egészségre is. Márpedig, aki horkol, ritkán fordul orvoshoz. 5 jó ok, ami miatt az érintetteknek komolyan kell venniük a horkolást.

1. Tartósan zavarja az alvást

A közhiedelemmel ellentétben nem alszunk mélyen, amikor horkolunk.  A horkolás azonban egy éjszaka során számos „mini-felébredést” okozhat, ami megszakítja a folyamatos alvást. Ez nagyon kellemetlen, mert általában a könnyű alvás során jelentkező, gyakori „mini felébredések” akadályozzák a mély alvás fázisának elérését. Ami pedig elengedhetetlenül fontos a kielégítő, pihentető alváshoz, a regenerálódáshoz, mind fizikai, mind pedig mentális értelemben. 


2. Légzési apnoét okozhat

Nehéz lenne pontos számadatokat megadni arra vonatkozólag, hogy az alvási apnoé (alvási apnoé szindróma, vagy obstruktív alvási apnoé: súlyos légzésszünetekkel megszakított horkolás) hány embernél marad észrevétlen – valószínűleg az emberek többségénél. Általában 10-30 másodpercig szakad meg a légzés óránként többször az éjszaka folyamán, mely jelenség „mini felébredéseket” von maga után, miközben a horkoló személy öntudatlan állapotban van. Egyes felmérések szerint az érintettek 30%-a 65 év feletti, és a kockázat ez élekor emelkedésével növekszik, valamint túlsúly és diabétesz esetén is. 

De milyen is az apnoé összefüggése a horkolással? Közvetlen, mert ha minden horkoló személy nem is szenved apnoéban a kettő általában kapcsolatban áll egymással. A legtöbb apnoéval küzdő beteg ugyanis horkol. És a horkolás az alvási apnoé egyik olyan tünete, mint a nappali álmosság vagy a krónikus fáradtság.

Fotó: 123rf.com3. Szexuális problémákat vonhat maga után

Van bizonyos szégyenlősség/szemérmesség ennek feltárásában, részben az orvosok, részben a partnerük előtt a betegek részéről. Általában nem hozzák kapcsolatba szexuális gondjaikat a horkolással vagy a légzési apnoéval. Pedig a férfiaknál gyakran előfordul, hogy van összefüggés a két fajta probléma között. A horkolás csökkenti a levegő áramlását a légutakban, melyek szűkülnek, miközben a felső légúti elzáródás részleges vagy teljes lehet. De minden esetben hypoxia lép fel (rendszeres, időleges oxigénhiányos állapot a szövetekben), aminek következménye lehet az erekciós zavar. Ráadásul ehhez a szexuális problémához a nemi vágy (libidó) megszűnése is társulhat. Szerencsére e bajok enyhülnek, amikor a szövetek oxigénellátottsága a normális szintre tér vissza, és a horkolás abbamarad.

4. Növeli a depresszió kockázatát

A horkolás megváltoztatja az alvás minőségét. Ha az éjszakai pihenést rendszeres légzéskimaradások kísérik, az menthetetlenül befolyásolja a nappalokat. Csökken a koncentrációs képesség, vagy nyugtalanság, agresszivitás, esetleg memóriavesztés léphet fel… Megannyi probléma, mely depresszióhoz vezethet. Bár ez a fajtája különbözik a tipikus depressziótól, mely általában reakciót jelent kilátástalan helyzetekre, megoldhatatlannak tűnő problémákra és gyakran önváddal, bűntudattal párosul.

Az apnoés betegeknél depressziós tünet lehet, hogy nappal lankad a figyelmük, nehezen hoznak döntéseket, a tervezés vagy a szervezés nehezükre esik (sokszor képtelenek rá), amellett nem motiváltak, és fokozatosan elszigetelődnek a környezetüktől, beleértve a családi élettől való elhúzódást.

5. Fokozza a szív- és érrendszeri betegségek esélyét

Különösen igaz ez mindazokra, akiknél a horkolás alvási apnoéval párosul. Minthogy a légzési apnoé hypoxémiát eredményez (alacsony oxigénszintet a vérben), az egymaga felelős a szív- és érrendszeri betegségek fokozatos kialakulásáért, a magas vérnyomásért. Ez utóbbi növeli a szívinfarktus, a szívritmuszavar, a szívelégtelenség, az agyvérzés esélyét. 

Lehetséges okok

A horkolásnak lehetnek anatómiai okai (pl. nagy mandula, nyelv, keskeny garat stb.) és/vagy helytelen életviteli szokások (pl. elhízás, dohányzás, túlzott jóllakottság, alkoholfogyasztás – sokszor gyógyszerszedés mellett is).


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meglepő tünetek utalhatnak pajzsmirigybetegségre

2026. január 27.

A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk

Magyarországon akár 10 ezer embert érinthetnek a pajzsmirigybetegségekhez társuló szemészeti szövődmények, és évente mintegy 300 ilyen esetet diagnosztizálnak. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez kapcsolódó szemészeti tünetek igen változatosak lehetnek, így e betegségek felismerése gyakran még az orvosok számára is nehézséget okoz – nem beszélve arról, hogy bizonyos esetekben a szembetegségekhez hormonális eltérések sem társulnak. Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja, ennek apropóján szemünk egészségének megőrzésére hívjuk fel a figyelmet.

A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.

Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.  

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.