Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Horváth Éva: Ha huszonévesen készülnék az anyaságra, ugyanilyen elővigyázatos lennék

Érdekességek2017. szeptember 23.

Horváth Éva nem is kívánhatott volna szebbet a tavalyi év lezárásaként, mint amikor kiderült, babát vár. A csinos kismama azóta a világ legboldogabb embere, és amit csak lehet, megtesz a baba egészségének érdekében is.

Horváth Éva már nem tudja, de nem is akarja titkolni, hogy hamarosan anyuka lesz. Régóta várt a kicsi érkezésére, és már most azt tervezgeti, milyen lesz majd az élet, amikor a gyermeke megérkezik a családba. Igyekszik kicsit lelassítani, hiszen rendkívül fontos számára, hogy a babavárás minden pillanatát megélhesse.

Hány évesen vállaljunk gyereket?

Többféle vélemény létezik arról, hogy mikor a legideálisabb gyermeket vállalni. Ilyenkor mérlegre kerülhetnek a szociális, anyagi szempontok, karrierépítéssel kapcsolatos tervek és persze nem utolsó sorban a biológiai tényezők. Ha utóbbit nézzük, akkor általánosságban elmondható, hogy a 20-30 év közötti időszak a legoptimálisabb a gyermekvállalásra, az elmúlt néhány évtizedben azonban ez a periódus igencsak kitolódott: egyre többen vannak, akik 35 éves kor fölött lesznek szülők. Mindezek mellett fontos tudni, hogy a későbbi gyermekvállalás a komolyabb egzisztenciális háttér és felkészültség ellenére biológiai szempontból nagyobb kockázatot jelenthet. Ilyenek például a kromoszóma-rendellenességek, melyeknek előfordulási valószínűsége az anya korának előrehaladtával nő, ám korai felismerésükre és kiszűrésükre napjainkban már számos módszer létezik.


Horváth Éva: Nagyon odafigyelek!

„Amikor kiderült, hogy kisbabát várok, nem volt kérdés, hogy az első pillanattól kezdve mindent elkövetek azért, hogy minden rendben legyen” – kezdte Horváth Éva. – „Így amellett, hogy – tőlem egyáltalán nem megszokott módon – egy kisebb raktárt halmoztam fel vitaminokból, mostanában az egész éjszakai alvás után simán ráhúzok még napközben is néhány óra szunyókálást. Tudatosan odafigyelek, hogy minden olyan vizsgálatra is elmenjek, ami a modern tudománynak köszönhetően rendelkezésre áll. Ilyen például a Down-szindróma kiszűrésére is alkalmazott PrenaTest, amely kockázatmentesen, már egy egyszerű anyai vérvétellel elvégezhető. Szerintem megéri odafigyelni – ez nem korfüggő, hanem mindenkinek ajánlott, aki kisbabát vár. Ha huszonévesen készülnék az anyaságra, akkor is ugyanilyen elővigyázatos lennék” – tette hozzá Horváth Éva, aki a Czeizel Intézetben éppen esedékes ultrahangvizsgálatán Magyarország egyik legmodernebb ultrahangkészülékének segítségével arról is képet kapott, hogyan fejlődik a kicsi a pocakjában.

Horváth Éva ultrahangos vizsgálaton
Fotó: Red Lemon


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 13.



Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

A társas hatás a személyközi szférában zajló, személyes színezetű történések elemi szintje. És itt fontos a személyes színezet, hisz nem vagyunk egyformák, így – mint a fenti példákból is látszik – másként reagálunk a másikra, és még akkor is ha például hasonló képzettségű, foglalkozású vagy helyzetű egyének is vagyunk.

Bélflóra – Mire jó a mikrobiom-teszt?

2026. június 12.

Egyre többen hallanak arról, hogy a bélflóra állapota nem csupán az emésztést, hanem az immunrendszert, az idegrendszert, a hangulatot, sőt a testsúlyt is befolyásolja. Mégis, a legtöbb mikrobiom-teszt csak egy listát ad arról, milyen baktériumok élnek bennünk – anélkül, hogy megmondaná, mihez kezdjünk velük. A NutriTest új, amerikai technológiát tartalmazó vizsgálata ezen változtat: valódi terápiás útmutatót is ad a szakembereknek, de a laikus számára is érthetően.

De milyen esetben tud segíteni ez a teszt? A háziállatokat tartók, vagy nyílt vizekben fürdők ki vannak téve a paraziták megtelepedésének, és ezek bár a lakosság többségét érintik, megfelelő vizsgálat hiányában az orvosok nem tudják figyelembe venni a tipikus tünetek diagnózisánál. A modern étkezési szokások és az antibiotikumok miatt gombás fertőzések alakulhatnak ki. A különböző kórokozó baktériumok, amelyeket a nem megfelelő étellel vagy a környezeti szennyezéssel viszünk be szervezetünkbe, könnyen elszaporodhatnak a bélrendszerben a bőségesen rendelkezésre álló tápanyagok miatt. De a nem kiegyensúlyozott táplálkozás miatt elegendő, ha a bélben honos flóra baktériumai között egy új egyensúly alakul ki. Mindezek következtében nem csak hasi kellemetlenségek, hanem „cukorvágy”, elhízás, idegrendszeri vagy viselkedési problémák, a gyermekek nem megfelelő fejlődése alakulhat ki, de egyes kórokozók akár végzetesek is lehetnek.

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”