Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hosszabb autóút trombózis után - Mi a teendő?

Érdekességek2017. július 10.

Trombózis után a betegnek több mindenre is szükséges odafigyelnie, hiszen ha egyszer már kialakultak vérrögök, úgy lényegesen nagyobb eséllyel következik be újra az állapot. Éppen ezért fokozott figyelmet kell ezentúl fordítani a prevencióra. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondja, mennyire veszélyes az, ha az illető hosszabb autóútra vállalkozik.

Nem csak a repülőút okozhat gondot

Sokan tisztában vannak azzal, hogy a hosszabb repülőút bizony megnöveli az életveszélyes mélyvénás trombózis és tüdőembólia kialakulásának kockázatát. Éppen ezért ekkor a betegek felkeresik orvosukat, és érdeklődnek a teendőkről. Azonban azt többen nem tudják, hogy nem csupán a repülőn ülve nő meg a vérrögök keletkezésének rizikója, hanem bizony több órás  - főleg autóbusz -, autóutakon –és vonaton - is. Ennek oka, hogy a tartósabb mozdulatlanság, immobilitás, a lábak lógatása miatt a vénákban a véráramlás lelassul, ami pedig elősegíti a vérrögök kialakulását. A rizikót csak tovább fokozza, hogy az emberek többsége az utazás alatt kevesebb folyadékot fogyaszt, mint máskor, és ez csak még tovább fokozza a vér pangását. Az autó és a vonat valamivel kevesebb rizikóval jár, mert a beteg saját akaratából fel tud kelni, járni, leáll a kocsival stb. Ez ezekben az utazási módokon megoldható, de a társas buszutazások ugyanakkora rizikóval járnak, mint a repülés.

Utazás trombózis után

Mivel trombózis után kiemelt figyelmet kell fordítani a prevencióra, ezért minden olyan szituációban ki kell kérni szakorvos véleményét, mely megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét. Ilyen például az, ha valaki 3 óránál több ideig tartó utazásra vállalkozik - legyen szó repülő/vonat/busz/autóútról.


Hogy kinél milyen megelőzési módszert kell választani, azt több tényező is befolyásolja. Figyelembe kell venni, hogy van-e genetikai hajlama a trombózisra az illetőnek, és ha van, akkor az milyen súlyosságú. Továbbá nem mindegy, hogy mikor történt a betegnél a trombózis, mennyire károsodtak a vénabillentyűk, van-e más betegsége, hogy hány éves stb. Ezek tudatában lehet meghatározni, hogy kell-e véralvadásgátlás vagy elég a kompressziós harisnya viselése, valamint a bőséges folyadékfogyasztás. Az alvadásgátló kezelés alatt lévő, trombózison átesett betegnek külön extra gyógyszerelésre nincs szüksége. Amennyiben fokozott a rizikó, úgy LMWH injekció adása szükséges az oda-és visszaút előtt- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája, aki hozzátette, hogy ha valakinek a családjában már előfordult trombózis, akkor érdemes trombofília vizsgálatot végeztetnie az út előtt, még akkor is, ha nem fordult elő nála trombózis. Ugyanis súlyosabb genetikai hajlam esetén a hosszú utazás nagy veszélyeket hordoz vérrögök szempontjából.

Tanácsok hosszabb utazás esetén


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.