Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hová lett a húsvéti locsolkodás varázsa?

Érdekességek2022. április 20.

Kép forrása: PixabayRégen, amikor még kislány voltam megigézve vártuk a húsvéti ünnepeket, a locsolókat. Szép ruhában, ha otthon voltunk, ha a nagyinál vidéken, akkor a népviseleti ruhákba való felöltözés volt szokásban.  

Régen, amikor még kislány voltam megigézve vártuk a húsvéti ünnepeket, a locsolókat. Szép ruhában, ha otthon voltunk, ha a nagyinál vidéken, akkor a népviseleti ruhákba való felöltözés volt szokásban.

Volt, hogy már hajnalban kútból húzott friss vízzel öntöttek ki minket az ágy melegéből. Az ismerősök rokonok, barátok sorra járták a házakat és mindenkit meglocsoltak. A vödör víz, a szódásszifon, és a nem éppen illatos kölni volt a tarsolyukban.

A férfiakat az édesanyám, nagyim és a sógorasszony igazi házipálinkával kínálta és elébük tálalta a frissen sült pogácsát, kenyeret, kolbászt, hurkát és az elmaradhatatlan pirosra festett tojást. A fiuk elmondták a versikét, melyet sokszor maguk költöttek. Válaszul rá izgalommal eltelt köszönömöt és tojást kaptak. Persze nekünk gyerekeknek is jutott a húsvéti asztal kínálatából. Igazi családi, baráti összejövetelvolt, az emberek beszélgettek egymással volt rá idő, hogy egymással foglalkozzunk.

Manapság már csak az emlékek élnek a régi ünnepi vigalmakból. A vödrös locsolás egyre ritkább. Az ünnepi készülődés sokszor kimerül a lakásdíszítéssel. Az emberek nem igazán járnak el locsolkodni az ismerősökhöz. Vagy az új asszony nem engedi őket, a régi „barátnőkhöz”locsolkodni, a fiatalok is teljesen elfelejtik a húsvéttal kapcsolatos szokásokat. Úgy érzik ciki elmenni, locsolkodni, pedig sok virágszál vár rájuk szerte kicsiny hazánkban.

A sok szingli férfi most alkalmat találhatna a sok szingli nőismerős meglocsolására aztán már nem biztos, hogy szinglik maradnának. Sajnos a barátaikkal is egyre kevesebbet találkoznak az emberek, lassan elszigetelődnek egymástól. Ha véletlenül mégis találkoznak a pénzen és a karrieren, kívül nem igen akad témájuk. Ezen csak saját maguk tudnak változtatni más nem nagyon.


A piros tojás is értékét vesztette inkább agyagi vonzatot, látnak sokan a locsolkodásban. A nyuszikról már ne is beszéljünk, hiszen az ajándékba kapott házinyúllal sok család nem igen tud mit kezdeni. Gondolják át ennek az élőlénynek a sorsát is ha magukhotz vesznek egyet.

Én most is a húsvéti készülődés szervezésén igyekszem, a barátainkkal leszünk és a családdal. A férfiak, igen! elmennek locsolkodni, hiszen mi tarthatná vissza őket, és elhozzák a festett tojást is, amely jelképezi számunkra a megújulást. Remélem elolvasva gondolataimat sokan hasonlóképp tesznek. Kellemes Húsvéti Ünnepeket.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.