Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hozza ritmusba szíve ütemét!

Érdekességek2018. június 24.

Még ha nem is figyelünk rá, szívünk rendületlenül tartja mindennapjaink tempóját, diktálva az ütemet egész szervezetünknek. Előfordulhat azonban, hogy a ritmus pontatlanná válik, a szívritmuszavar pedig kezelés nélkül később további komoly problémákat idézhet elő. Az idén a június 4. és 10. között tartott Szívritmus Hét keretében a szívritmus problémák megelőzésére, felismerésére és időben történő kezelésére hívják fel a figyelmet.

Vannak olyan szituációk, amikor természetes, hogy hevesebben ver a szív, de amikor indokolatlanul ver gyorsabban és rendszertelenül, akkor érdemes a test jelzésére odafigyelni, mert ennek a tünetnek a hátterében szívritmuszavar problémája is állhat. Szívritmuszavarok számos, eltérő okokkal és tünetekkel rendelkező formában jelentkezhetnek. A leggyakoribb formája a pitvarfibrilláció, ami Magyarországon a becslések szerint 200 000  embert érint.

Szívritmuszavar - Ezek a jelek!

Szívritmuszavar legjellemzőbb tünetei közé az alábbiak tartoznak: Ritmustalan ütemben kalapál a szív, magas pulzusszám, teljesítményképesség romlása, légszomj, feszültségérzet, szédülés, mellkasi fájdalom, de akár ájulás is utalhat a betegségre. Ahogy a legtöbb betegségnél, a szívritmuszavarnál sem szabad várni a tünetek elmúlását, mert ez súlyos szövődmények kialakulását okozhatja.


Kezelhető

A szívritmuszavarban szenvedő betegeknek számos kihívással kell szembesülniük. Az első és a legfontosabb a felismerést követően, hogy a betegek elfogadják és tisztában legyenek a betegségük veszélyeivel és annak kezelési lehetőségeivel, valamint azokkal az életmódbeli tényezőkkel, amik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy teljes életet tudjanak élni a szívritmuszavarral.

Szerencsére a szívritmuszavar kezelésére a sebészeti beavatkozás mellett a zavar típusától függően több készítmény is a betegek rendelkezésére áll, mint például a pulzus- vagy szívritmusszabályzó gyógyszerek. Olyan szívritmuszavarnál, mint például a pitvarfibrilláció a véralvadásgátló terápiák alkalmazása is szükséges, amely csökkentheti a stroke kialakulásának kockázatát.

A beteg együtműködése is kell

A betegség sikeres kezeléséhez és a szövődmények elkerüléséhez a megfelelő terápia kiválasztása mellett fontos, hogy a betegek tudatosan és fegyelmezetten viseljék a betegségüket, vagyis, hogy tegyenek a gyógyulásukért, együttműködjenek a szakorvosukkal, rendszeresen járjanak kontrollvizsgálatokra és szükség esetén változtassanak korábbi életmódjukon.

A szívritmuszavarban szenvedőknek nem kell lemondaniuk az élet jó dolgairól, mint például az utazás, mozgás vagy az evés, csak az aktivitásokat jobban végig kell gondolni mint egy egészséges embernek. A jóga vagy az úszás pozitív hatással is lehetnek a betegségre, de bármilyen sport elkezdése előtt ajánlott orvossal konzultálni. A táplálkozás terén a zsírszegény étrend, és csökkentett a sótartalommal rendelkező ételek fogyasztása javasolt. A kávé, fekete teák helyett válasszon inkább koffein nélküli italokat. Az alkohol nincs jó hatással a szívre, és átfogóan az egészségre sem, ezért annak fogyasztását amennyire csak lehet minimalizálni kell. Szívritmuszavarnál fontos életmódbeli tényező a dohányzás abbahagyása, aminek jótékony hatásai rövid időn belül az egész testen érezhetőek lesznek. Az utazások alkalmával a betegnek célszerű egyeztetni a kezelőorvosával, mert egy-egy távolabbi utazás megterhelő lehet a beteg szervezetére, ezért célszerű a lehetséges kockázatokra felkészülni.

Hallgasson a szívére és figyeljen életmódjára!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Daganatos betegségek – Mindenkinek a legjobb esély jár

2025. október 22.

A daganatos betegség mélyebb, kutatásokon alapuló megértése az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nem csak hatékonyabb, de a páciensek számára is kíméletesebb kezelési protokollok segíthessék a gyógyulást. A képalkotó és szövettani módszerekkel megerősített diagnózist követően ma már rendszerint egy több szakterületből álló onkoterápiás csapat dönt a további lépésekről, figyelembe véve a daganat méretét és típusát, a nyirokcsomó-érintettséget, valamint a beteg preferenciáit és általános állapotát. A kezelési út általában sebészeti beavatkozással indul -az emlődaganat esetében a műtétet gyakran megelőzheti a gyógyszeres kezelés- amelyet szükség esetén sugárkezelés, hormonkezelés vagy gyógyszeres terápia egészíthet ki – emellett pedig egyre nagyobb szerep jut a fent említett életmódbeli változtatásoknak és a beteg mentális jóllétének is. A cél a gyógyítás mellett a túlkezelés elkerülése és a mellékhatások minimalizálása, illetve a lehető legjobb életminőség elérése a páciens mindennapjaiban.

A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak. Az első 5 évben ugyanis a diagnosztizált emlődaganatos esetek mintegy 10%-ában újul ki a betegség, míg a legnagyobb esély erre az első és a második év közötti időszakra tehető a kutatások szerint. Ennek elkerülésében jelentős szerepet játszanak a kifejezetten személyre szabott, gyógyszer- és hormonterápiát kombináló kezelések. „A terápiás döntések során ma már nemcsak a daganat biológiai tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy a beteg számára milyen életminőség biztosítható hosszú távon. Ebben sok az egyéni tényező, de minden innovációs törekvés abba az irányba mutat, hogy egyre célzottabb kezelésekkel nemcsak tovább élni, hanem jobban élni is segítsünk az érintetteknek. Emellett a folyamatban kulcsszerep jut a kommunikációnak és annak, hogy beteg számára teljesen átlátható legyen a betegút teljes egésze” – mondta Prof. Dr. Bodoky György az eseményen.

A vizuális feldolgozási zavarok tünetei

2025. október 22.

A zavarok, amelyek a látás és a szenzoros feldolgozás területén jelentkeznek, különböző tünetekkel járhatnak. Ezek közé tartozik a szenzoros túlérzékenység, az alulérzékenység és a szenzoros élménykeresés. Az alábbiakban részletezzük, hogy ezek a zavarok milyen, látással kapcsolatos tüneteket okozhatnak:


Fényérzékenység: a gyermek kényelmetlenül érzi magát erős fényben, pl. napfényben vagy neonlámpák alatt. Előfordulhat, hogy hunyorog vagy elfordítja a fejét.
Keresi az intenzív vizuális ingereket: a gyermek hajlamos lehet arra, hogy olyan tevékenységeket válasszon, amelyek erős vizuális hatást gyakorolnak rá (pl. gyors mozgású játékok).


Kreatív játékok: gyakran választ olyan játékokat vagy tevékenységeket, amelyek intenzív vizuális hatásokat kínálnak (pl. színes építőkockák, vibráló fények).

Depresszió a szakítás után?

2025. október 21.

A szakítás sokkja után a szerelmi csalódás valódi szenvedéssé válhat, ami könnyen depressziót eredményezhet. De milyen jelei lehetnek ennek az elválás miatt bekövetkező pszichés állapotnak, és miként győzhetők le a gyakran szívszorító vagy elkeserítő tünetek?

A depresszió megjelenését „gyorsító” események közül a szerelmi szakítás meglehetősen az élen áll. Szomorúság, sírás, álmatlan éjszakák, gondolkodás az elválás előtti időkről, azok újbóli átélése – normális reakció, ami a legtöbbször „szívfájdalommal” jár… De olykor igazi, mélyebb fájdalmat rejthet, amely meghallgatást és megértést igényel egy szakember részéről, akár felnőttről, akár serdülőkorú fiatalról van szó.

A szakítás utáni depresszió jelei

A szerelmi csalódás utáni depresszió a legtöbbször átmeneti pszichés állapot, de a klasszikus (típusos) depresszió összes tünete megjelenhet. A jelek sokfélék lehetnek, de általában nem mutatkozik valamennyi:


Alvászavarok: elalvási nehézségek, éjszakai felébredések és képtelenség az újbóli elalvásra, rémálmok.
Szomorúság rejtett, mély, állandó lelki fájdalom kíséretében, amelyet semmi nem tud enyhíteni.
Étkezési zavarok: étvágytalanság, undor bizonyos ételektől vagy éppen ellenkezőleg, kényszeres evés (bulimia).
Tépelődés fájdalmas gondolatok miatt, amelyek a helyzethez kapcsolódó értelmezésekből fakadnak, és csak táplálják a boldogtalanságot.
Az idővel kapcsolatos változás: a múltról való gondolkodás (akár jó, akár rossz emlékekről van szó) melankóliát és tépelődést hoz. A jelen az érzelmi depressziós beteg számára nyomasztó, aktuális fájdalom, amelyet képtelenség elfogadni vagy kivetíteni másokra. Az idő nehezen kezelhető fogalommá válik az egyén számára.
Bűntudat érzése amiatt, hogy az érintett ebben a helyzetben van, illetve, hogy abba belebetegszik.
Kognitív rendellenességek: koncentrációs nehézségek, időszakos memóriavesztés, fáradtság.
A pszichomotoros (lelki eredetű és mozgásban megnyilvánuló) készségek lassulása, ami nem csak krónikus fáradtságban nyilvánul meg. Minden lelki eredetű és mozgással kapcsolatos feladat erőfeszítést igényel, megoldhatatlannak tűnik, és ez a kedélybetegség már a szakítást követő napokban elkezdődik.
Az öröm és a vágy hiánya: a korábban kedvelt dolgok iránti érdeklődés, kedv elvesztése, vagy teljes érdektelenség.
Az önértékelés, önbizalom rohamos csökkenése: az érintett személy saját életének és személyiségének kritikus szemlélése.
Elszakadás az érzelmektől: képtelenség az érzelmek felismerésére és kifejezésére.
Öngyilkossági gondolatok: a halál nyilvánvaló megoldást jelent a problémákra és az állandó rossz közérzetre.