Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hozza ritmusba szíve ütemét!

Érdekességek2018. június 24.

Még ha nem is figyelünk rá, szívünk rendületlenül tartja mindennapjaink tempóját, diktálva az ütemet egész szervezetünknek. Előfordulhat azonban, hogy a ritmus pontatlanná válik, a szívritmuszavar pedig kezelés nélkül később további komoly problémákat idézhet elő. Az idén a június 4. és 10. között tartott Szívritmus Hét keretében a szívritmus problémák megelőzésére, felismerésére és időben történő kezelésére hívják fel a figyelmet.

Vannak olyan szituációk, amikor természetes, hogy hevesebben ver a szív, de amikor indokolatlanul ver gyorsabban és rendszertelenül, akkor érdemes a test jelzésére odafigyelni, mert ennek a tünetnek a hátterében szívritmuszavar problémája is állhat. Szívritmuszavarok számos, eltérő okokkal és tünetekkel rendelkező formában jelentkezhetnek. A leggyakoribb formája a pitvarfibrilláció, ami Magyarországon a becslések szerint 200 000  embert érint.

Szívritmuszavar - Ezek a jelek!

Szívritmuszavar legjellemzőbb tünetei közé az alábbiak tartoznak: Ritmustalan ütemben kalapál a szív, magas pulzusszám, teljesítményképesség romlása, légszomj, feszültségérzet, szédülés, mellkasi fájdalom, de akár ájulás is utalhat a betegségre. Ahogy a legtöbb betegségnél, a szívritmuszavarnál sem szabad várni a tünetek elmúlását, mert ez súlyos szövődmények kialakulását okozhatja.


Kezelhető

A szívritmuszavarban szenvedő betegeknek számos kihívással kell szembesülniük. Az első és a legfontosabb a felismerést követően, hogy a betegek elfogadják és tisztában legyenek a betegségük veszélyeivel és annak kezelési lehetőségeivel, valamint azokkal az életmódbeli tényezőkkel, amik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy teljes életet tudjanak élni a szívritmuszavarral.

Szerencsére a szívritmuszavar kezelésére a sebészeti beavatkozás mellett a zavar típusától függően több készítmény is a betegek rendelkezésére áll, mint például a pulzus- vagy szívritmusszabályzó gyógyszerek. Olyan szívritmuszavarnál, mint például a pitvarfibrilláció a véralvadásgátló terápiák alkalmazása is szükséges, amely csökkentheti a stroke kialakulásának kockázatát.

A beteg együtműködése is kell

A betegség sikeres kezeléséhez és a szövődmények elkerüléséhez a megfelelő terápia kiválasztása mellett fontos, hogy a betegek tudatosan és fegyelmezetten viseljék a betegségüket, vagyis, hogy tegyenek a gyógyulásukért, együttműködjenek a szakorvosukkal, rendszeresen járjanak kontrollvizsgálatokra és szükség esetén változtassanak korábbi életmódjukon.

A szívritmuszavarban szenvedőknek nem kell lemondaniuk az élet jó dolgairól, mint például az utazás, mozgás vagy az evés, csak az aktivitásokat jobban végig kell gondolni mint egy egészséges embernek. A jóga vagy az úszás pozitív hatással is lehetnek a betegségre, de bármilyen sport elkezdése előtt ajánlott orvossal konzultálni. A táplálkozás terén a zsírszegény étrend, és csökkentett a sótartalommal rendelkező ételek fogyasztása javasolt. A kávé, fekete teák helyett válasszon inkább koffein nélküli italokat. Az alkohol nincs jó hatással a szívre, és átfogóan az egészségre sem, ezért annak fogyasztását amennyire csak lehet minimalizálni kell. Szívritmuszavarnál fontos életmódbeli tényező a dohányzás abbahagyása, aminek jótékony hatásai rövid időn belül az egész testen érezhetőek lesznek. Az utazások alkalmával a betegnek célszerű egyeztetni a kezelőorvosával, mert egy-egy távolabbi utazás megterhelő lehet a beteg szervezetére, ezért célszerű a lehetséges kockázatokra felkészülni.

Hallgasson a szívére és figyeljen életmódjára!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.