Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hurrá nyaralunk! – Lehet így is, lehet úgy is

Érdekességek2017. július 23.

Már nem is örülünk a nyárnak, mert úgysincs pénzünk külföldön nyaralni? Miért gondoljuk, hogy a pihenés és a kikapcsolódás csak így lehetséges?

A nyár már javában tart, tervezgetjük a nyaralást, de örök nagy kérdés, hogy hol, hova, mennyiért. Azt azért érdemes látni, hogy az éves fáradalmakat nem lehet kipihenni egy „nagy” nyári szabadságolással. Sőt, el kell hogy keserítsek sok embert, miszerint attól sem lesz pozitív kimenete a nyaralásnak, ha messzire utazunk. Persze akkor joggal tesszük fel a kérdést, hogy mikor leszünk elégedettek, boldogok a nyaralástól…

A válasz egyszerű, személyiségünknek megfelelően kell választani úti célt, ami lehet akár biciklitúra vagy passzív időtöltés a saját otthonunkban. A passzív szó arra utal, hogy fizikailag nem távolodunk el a városbó/falubóll, nem pakoljuk meg a kocsit, és vágunk neki a nagyvilágnak. Tehát valóban, ebben az értelemben passzív, azonban egyben aktívvá is tudjuk varázsolni.

A nyári szabadságolás lélektana

Pszichológiai kutatások alátámasztják, a kikapcsolás minden embernek mást jelent. Azt gondolhatjuk, hogy a nyaralást nem kell tervezni, mert az jön magától, a lényeg, hogy ne dolgozzunk. Pszichológusként úgy gondolom, hogy ez a hozzáállás többet árt, mint használ. Pszichológiai értelemben a pihenés, a szabadságolás csökkenti a szervezet stressz-szintjét, és növeli az elégedettség érzését, de magukat az esetleges kedélybetegségből fakadó, negatív érzéseket nem tudja eltüntetni, maximum enyhíteni. Azok újra felerősödnek, ha visszatérünk a hétköznapi, megszokott életbe.

Hihetetlennek tűnik, de a nyaralás megtervezésének élménye sokszor nagyobb örömmel jár, mint a visszaemlékezés vagy magának az eseménynek az átélése.A nyaralás előtt a tervezés és a fantáziálás egy olyan örömforrás, amely pozitív módon képes befolyásolni elégedettségünket. Ez a felvetés olyannyira igaz, hogy az előbb említett fantáziatevékenység tud minket kiszakítani abból a gondolatvilágból, amely nem hagy minket kikapcsolni. Tehát a stresszforrásunk csökkenni fog.


Ciki vagy nem, de én itthon maradok

„Idén úgy alakult, hogy nálunk elmarad a nyári utazás, mivel más feladatok várnak ránk. Nem állítom, hogy egy végigdolgozott év után könnyű lemondani arról, hogy kicsit kiszakadjunk ebből az országból vagy legalább a városból, de igyekszünk úgy alakítani a napokat, hogy a »nyaralás-élmény« legalább hétvégente teljesüljön…”

Lényeges, hogy kiszakadjunk a mókuskerékből, de ennek módját se pszichológus, se más nem tudja meghatározni. Ebben jelenik meg az egyediség, és maga a lehetőség, ami ezáltal a mi kezünkben van. Ilyen értelemben nagy fejtörést tud okozni az a kérdés, hogy mit kezdjünk a nyári szabadság adta ajándékkal.

Sokszor luxusfantáziákkal szomorítjuk el magunkat, aminek az a veszélye, hogy magunk alá kerülünk, hiszen olyan elvárásokat fogalmazunk meg, amelyek teljesíthetetlenek. Akkor nem is lehetünk boldogok, és elégedettek a nyaralással, ha itthon maradunk? De! Abban az esetben, ha képesek vagyunk azonosulni ezzel a döntésünkkel, ha nem a fizikai passzivitás dominál a szabadságunk alatt, akkor igen, a nyaralás lehet belföldi, és igen, a nyaralás lehet nagy anyagi befektetés nélküli is. A legfontosabb, hogy a munka fonalát el tudjuk engedni, gondolati szinten is távol kell hogy kerüljünk a munkától: ne legyen olyan nap, hogy „drágám, kicsit dolgozom délelőtt, ránézek az e-mailekre, tudod, milyen káosz van most bent…”. Ha szabadságon vagyunk, akkor önző módon kell viselkednünk. Nem attól válunk jó munkaerővé, ha a főnöknek megmutatjuk, hogy még a szabadság alatt is elérhetők vagyunk. Nem gondolnánk, de a „fél” nyaralás többet árt, mint használ.
 

A nyaralás célja a töltekezés és a fantáziánk, dédelgetett vágyaink megvalósítása, amit egész évben halogattunk, mondván, majd nyáron, ha lesz rá időm.


Lehet így is?

Élményekben gazdag, tartalmas és egyben pihentető nyaralást kívánok!

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Csonttörés után…

2026. február 26.

A végtagtörések rehabilitációja nem elhanyagolandó, számos esetben visszamaradhat valamilyen fokú mozgáskorlátozottság, amelyet minél előbb kezelés alá kell vetni.

Ezeket érdemes szem előtt tartani


Az esetek súlyosságát meghatározza a törés, sérülés típusa és a korosztály.
Balesetek által bekövetkezett csonttörés alatt megsérülnek a lágy részek, inak, szalagok, izomcsoportok, erek és idegek.
A csonttörés alkalmával a csontot környező lágy részekben megszakad a keringés. Az összeillesztés után ismét megindul.
Az összeforradás után a keringést fel kell gyorsítani, ennek releváns kelléke a mozgás/mozgatás, vagyis szükségszerű a sérült testrész terhelése.
A terhelés csakis fokozatos lehet, amit fájdalom kísér. A beteget szükséges rávezetnünk arra, hogy miként terhelheti és kezelheti a fájós testrészt biztonságosan. Mi gyógymasszőrök, a beteggel együttműködve indítjuk el a rehabilitációt, az első pár alkalommal kezdetben bottal, mankóval képesek csak járni a betegek, miután csökkentettük az izmokban, csontokban lévő gyengeséget, később el is hagyhatók a segédeszközök.


A további leépülés megakadályozása

A forradás által bekövetkezett izom-, szalagtömörödés, megrövidülés akadályozottá teheti a végtag teljes körű felépülését, használatát. Ilyenkor a sérült nehezebben képes mozgatni a végtagját. Előfordul, hogy a kimerültségből és fáradtságból fakadóan idegi fájdalom keletkezik.




A mozgáskorlátozottság megakadályozza a beteg egészséges felépülését, mivel a test teljes egészére kihat.




Ha valaki felkartörést szenved, annak utósérülése a vállak, háti és nyaki szakasz izomrendszerének a kötöttsége, csomósodása, és idegfájdalma. Mindez hosszú távon komoly problémákhoz vezethet, ilyen a gerincferdülés, a befagyott váll és időszakonkénti elviselhetetlen fájdalom. A beteg könnyen beleesik abba a hibába, hogy kíméli a sérült végtagot, fél használni a mindennapok tevékenységénél, emiatt antalgiás (kímélő) testtartást vesz fel.

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.