Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ibuprofénes tapasz – leragasztott mozgásszervi fájdalom

Érdekességek2021. január 17.

Mozgásszervi sérüléseknél előnyös lehet a külsőlegesen alkalmazandó gyógyszerformák, a tapaszok választása. A kedvező terápiás hatású tapaszok az alkalmazás kényelme mellett a mellékhatások minimalizálását is kínálják.

Fotó: gettyimages.comZúzódás, rándulás, ficam?
A sportsérülések vagy az egyéb eredetű, rövid ideig fennálló problémákat okozó ízületi sérülések gyakoriak.

Mit érez ebből a beteg?

Fájdalom, duzzanat, véraláfutás, bőrpír jelentkezhet. Vagyis, a hidegkezelésen és pihentetésen, illetve az esetleges orvosi ellátáson túl fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szerre van szükség. Nem mindegy azonban, hogy hol és miként alkalmazzuk a fájdalmat, gyulladást csökkentő szert!

Inkább helyileg, mint szájon át szedve
A gyógyszerszedés egyik alapszabálya: csak az indokolt esetekben és a szükséges lehető legkisebb dózisban szabad alkalmazni egy adott hatóanyagot! A hatást maximalizálni, a mellékhatást minimalizálni kell. Nincs ez másként a mozgásszervi fájdalmaknál sem.

Az alsó vagy a felső végtagot érintő izomsérüléseknél, húzódásoknál, rándulásoknál fájdalom- és gyulladáscsökkentési célból, ha lehetséges, érdemes a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok helyileg alkalmazott formáit, például a tapaszokat és a géleket előnyben részesíteni a szájon át szedett gyógyszerformákkal, azaz a tablettákkal vagy a kapszulákkal szemben.

A helyi gyógyszeralkalmazás számos előnnyel jár a szájon át történő gyógyszerszedéssel szemben. A helyileg alkalmazott hatóanyagok alkalmasnak bizonyulnak arra, hogy az ínak, ízületek, izmok és szalagok területén kellő hatóanyagszint alakuljon ki, vagyis a fájdalom csillapodjon és a gyulladás csökkenjen, ugyanakkor a vérben a hatóanyagszint csak minimálisan emelkedjen meg. Ez a minimális vérszintbeli emelkedés előnyös, hiszen tudott, hogy a szájon át szedett fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok nagy része, köztük az ibuprofén is – jelentősebb mennyiségben a vérkeringésbe jutva – mellékhatásokat okozhat, gyomor- és bélrendszeri vérzéses károsodások léphetnek fel, valamint emelkedik a szív- és érrendszeri nem kívánatos események gyakorisága.

Ugyanazon hatóanyagok bőrön való alkalmazásakor gyakorlatilag elhanyagolhatók azok a mellékhatások, amikkel a szájon át szedett gyógyszerformáknál számolni kell.

Egyszerű és kényelmes: többszöri kenegetés helyett egyszeri ragasztás
Lehetőség szerint érdemes a bőrön alkalmazni a fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagú szert. Ezen a területen is van azonban választék! A naponta többször alkalmazandó kenőcsök, krémek és gélek mellett egyre nagyobb teret nyernek a tapaszok.


A tapaszok a napi egyszeri alkalmazás egyszerűsége és kényelme mellett előnyként kínálják az egyenletes hatóanyagszint biztosítását. Fontos az is, hogy a krémezés, gélezés jelentette nehézségekkel (különösen ruhanemű vagy kompressziós harisnyák vagy zoknik viselésekor) szemben a modern tapaszoknál a testszínű, diszkrét megjelenés, illetve az alkalmazás helyének az alakjához való idomulás is adott.

Fotó: 123rf.com

Mapi 1 tapasz, egész napon át tartó hatással
Az ibuprofénes tapaszokkal olyan fokozatos, egyenletes, 24 órán keresztüli hatóanyag-felszabadulás valósítható meg, ami az alkalmazás 1. napjától kezdve, a (vény nélküli) használat utolsó, 5. napjáig egyenletes ibuprofénszintet biztosít a kezelendő szövetekben.

Az első ibuprofénes tapaszfelhelyezést követően már 2 órával érzékelhető lehet a beteg számára a mozgás közbeni fájdalom csökkenése. A tapaszt használók több mint 90%-a az alkalmazás

  1. napját követően „kiváló” vagy „jó” jelzővel értékeli az ibuprofénes tapasz terápiás
    hatását;
    miközben közel 100%-uk minősíti az ibuprofénes tapaszok tolerálhatóságát
    „kiválónak” vagy „jónak”.Kinél válhat be a tapasz alkalmazása?
  2. Napi egy ibuprofénes tapasz, maximum 5 napon keresztül – azoknak a 16 éven felüli betegeknek javasolható ez a lehetőség, akik felső vagy alsó végtagi, akut fájdalommal járó (sport)sérülésüket szeretnék hatékonyan, vény nélküli gyógyszerrel kezelni.

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész

FELHASZNÁLT IRODALOM Predel, H. G. et al.: Efficacy and tolerability of a new ibuprofen 200 mg plaster in patients with acute sports-related traumatic blunt soft tissue injury/contusion. Postgrad Med., 2018, 130.: 24–31. Lewis, F. et al.: A pharmacokinetic study of an ibuprofen topical patch in healthy male and female adult volunteers. Clin Pharmacol Drug Dev., 2018, 7.: 684–691.

A cikk a Patika Magazin novemberi számában jelent meg. Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mostanában egyre több mindent elfelejt...?

2026. július 23.

Borzasztó pillanat, amikor az ember kinyitja a hûtõszekrényt, és halvány fogalma sincs arról, hogy mit is akart kivenni belõle, vagy keresi, hogy hová tûntek a kulcsok, amelyek nemrég még megvoltak.Ha ezek a feledékeny pillanatok egyre gyakrabban jelentkeznek, nem kell megijedni, a szellemi aerobic és a diéta segíthet.



Mint ahogyan a testünkkel is egyre többet kell foglalkoznunk a múló évek során, ugyanez vonatkozik az agyunkra is. Ugyanis a tudósok szerint az agy öregedésének folyamata már a 20-as, 30-as éveinkben elkezdõdik.

Az öregedõ agy

Gary Small doktor, a Los Angelesi Kalifornia Egyetem Geriátriai Központjának igazgatója szerint az agy már nagyon fiatal korunkban elkezd öregedni - és ez a folyamat életünk végéig eltart. Az agy öregedésének mértéke genetikai okoktól és életmódunktól is függhet. A genetikai összefüggések mindössze a harmadik tényezõnek számítanak az agy öregedésének folyamatában. Az elsõ két meghatározó tényezõ környezetünk és életmódunk...

Az Alzheimer-kór és az érelmeszesedés az agy öregedésének végsõ stádiuma. A gyógyíthatatlan, fokozatosan kialakuló betegség elveszi az emberektõl emlékezetüket. Szellemi képességeik hanyatlása miatt az idõs, olykor pedig nem is olyan idõs emberek szinte olyan tehetetlenné válnak, mint a csecsemõk.

A tudósok felfedezték a még a betegség megjelenése elõtti elõjeleket az agyban, a gyógyszergyártók pedig milliókat költenek azoknak a készítményeknek a kutatására, amelyekkel kezelni, vagy megelõzni lehet a kórt. Azonban Small doktor úgy gondolja, hogy mint minden más problémánál - mint például a szív- és a rákbetegségek kialakulásánál - a megelõzés a fontos. Éppen ezért agyunkkal is törõdnünk kell, meg kell akadályoznunk, hogy bármilyen kór megtámadja. Az amerikai orvos meggyõzõdése, hogy sohasem késõ elkezdeni a szellemi, - avagy agytornát.

Fogyjon okosan

2026. július 23.

A "tudatos fogyás aktív programja" a súlycsökkentés tévhiteirõl

Tudatosság és aktivitás. Nem olyan egyszerû, mint ahogy hangzik, fõként ha testsúlycsökkentésrõl, életmódváltásról van szó. Ha elkezdjük, rengeteg kitartásra és akaraterõre lesz szükségünk. Ha szakemberhez fordulunk, akkor sokkal könnyebb kitartani, ill. a háziorvos vagy a dietetikus szaktudása elengedhetetlen egészséges életvitelünk kialakításához.

Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, a Tudatos Fogyás Fórumának szakembere most a ételeink tápanyag- és energiatartalmával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában nyújt segítséget.

Bizonyos élelmiszerek egészségtelenek, mások egészségesek

Ez az egyik legalapvetõbb tévhit, mely miatt gyakran rosszul értelmezzük a diéta fogalmát. Jegyezzük meg: nincs egészségtelen élelmiszer, csak egészségtelenül, rosszul összeállított étrend. Pl. a zsiradékok sem egészségtelenebbek a gyümölcsöknél, viszont más arányban kell a helyes étrendben elõfordulniuk, de a szervezetnek mindegyikre szüksége van.

Zsírra is szükségünk van

2026. július 22.

De fontos a zsírsavak típusa és a mennyisége is!

Hazánkban, a különbözõ ajánlások ellenére, még ma is sok gyerek fogyaszt nagyobb mennyiségben állati eredetû, kedvezõtlenebb élettani hatású telített zsírt, mint telítetlen növényi zsiradékot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint is a táplálkozásban, így a gyermekkori étrendben is elõnyben kell részesíteni az egyszeresen és többszörösen telítetlen növényi zsiradékokat: a növényi olajokat és a növényi olajokat tartalmazó élelmiszereket a telített - állati - zsírokkal szemben.

Fontos tudnunk, a zsiradékra igenis szüksége van az emberi szervezetnek, ugyanígy a fejlõdésben levõ gyermeknek is. Hasonlóan fontos a mérték, azaz a javasolt mennyiség betartása, valamint lényeges még a telített és telítetlen zsírsavak aránya is.

A zsírok élettani jelentõsége óriási szervezetünkben. Részt vesznek többek közt a sejthártya felépítésében, bizonyos hormonok kialakulásában, segítik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását is. Energiát szolgáltatnak, lényegesen többet, mint a szénhidrátok. A napi energiaszükségletünk 30%-át a táplálékkal elfogyasztott zsírok kell, hogy fedezzék.

A zsírsavak különbözõ növényi és állati zsiradékok formájában (zsírok, olajok), a táplálékkal kerülnek szervezetünkbe. Az idõk során jelentõsen változott az elfogyasztott zsírok mennyisége: míg a kõkorszaki ember napi energiaszükséglete kb. 25%-át fedezte zsírral, napjainkra ez sajnos kb.35%-40%-ra nõtt.