Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ibuprofénes tapasz – leragasztott mozgásszervi fájdalom

Érdekességek2021. január 17.

Mozgásszervi sérüléseknél előnyös lehet a külsőlegesen alkalmazandó gyógyszerformák, a tapaszok választása. A kedvező terápiás hatású tapaszok az alkalmazás kényelme mellett a mellékhatások minimalizálását is kínálják.

Fotó: gettyimages.comZúzódás, rándulás, ficam?
A sportsérülések vagy az egyéb eredetű, rövid ideig fennálló problémákat okozó ízületi sérülések gyakoriak.

Mit érez ebből a beteg?

Fájdalom, duzzanat, véraláfutás, bőrpír jelentkezhet. Vagyis, a hidegkezelésen és pihentetésen, illetve az esetleges orvosi ellátáson túl fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szerre van szükség. Nem mindegy azonban, hogy hol és miként alkalmazzuk a fájdalmat, gyulladást csökkentő szert!

Inkább helyileg, mint szájon át szedve
A gyógyszerszedés egyik alapszabálya: csak az indokolt esetekben és a szükséges lehető legkisebb dózisban szabad alkalmazni egy adott hatóanyagot! A hatást maximalizálni, a mellékhatást minimalizálni kell. Nincs ez másként a mozgásszervi fájdalmaknál sem.

Az alsó vagy a felső végtagot érintő izomsérüléseknél, húzódásoknál, rándulásoknál fájdalom- és gyulladáscsökkentési célból, ha lehetséges, érdemes a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok helyileg alkalmazott formáit, például a tapaszokat és a géleket előnyben részesíteni a szájon át szedett gyógyszerformákkal, azaz a tablettákkal vagy a kapszulákkal szemben.

A helyi gyógyszeralkalmazás számos előnnyel jár a szájon át történő gyógyszerszedéssel szemben. A helyileg alkalmazott hatóanyagok alkalmasnak bizonyulnak arra, hogy az ínak, ízületek, izmok és szalagok területén kellő hatóanyagszint alakuljon ki, vagyis a fájdalom csillapodjon és a gyulladás csökkenjen, ugyanakkor a vérben a hatóanyagszint csak minimálisan emelkedjen meg. Ez a minimális vérszintbeli emelkedés előnyös, hiszen tudott, hogy a szájon át szedett fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok nagy része, köztük az ibuprofén is – jelentősebb mennyiségben a vérkeringésbe jutva – mellékhatásokat okozhat, gyomor- és bélrendszeri vérzéses károsodások léphetnek fel, valamint emelkedik a szív- és érrendszeri nem kívánatos események gyakorisága.

Ugyanazon hatóanyagok bőrön való alkalmazásakor gyakorlatilag elhanyagolhatók azok a mellékhatások, amikkel a szájon át szedett gyógyszerformáknál számolni kell.

Egyszerű és kényelmes: többszöri kenegetés helyett egyszeri ragasztás
Lehetőség szerint érdemes a bőrön alkalmazni a fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagú szert. Ezen a területen is van azonban választék! A naponta többször alkalmazandó kenőcsök, krémek és gélek mellett egyre nagyobb teret nyernek a tapaszok.


A tapaszok a napi egyszeri alkalmazás egyszerűsége és kényelme mellett előnyként kínálják az egyenletes hatóanyagszint biztosítását. Fontos az is, hogy a krémezés, gélezés jelentette nehézségekkel (különösen ruhanemű vagy kompressziós harisnyák vagy zoknik viselésekor) szemben a modern tapaszoknál a testszínű, diszkrét megjelenés, illetve az alkalmazás helyének az alakjához való idomulás is adott.

Fotó: 123rf.com

Mapi 1 tapasz, egész napon át tartó hatással
Az ibuprofénes tapaszokkal olyan fokozatos, egyenletes, 24 órán keresztüli hatóanyag-felszabadulás valósítható meg, ami az alkalmazás 1. napjától kezdve, a (vény nélküli) használat utolsó, 5. napjáig egyenletes ibuprofénszintet biztosít a kezelendő szövetekben.

Az első ibuprofénes tapaszfelhelyezést követően már 2 órával érzékelhető lehet a beteg számára a mozgás közbeni fájdalom csökkenése. A tapaszt használók több mint 90%-a az alkalmazás

  1. napját követően „kiváló” vagy „jó” jelzővel értékeli az ibuprofénes tapasz terápiás
    hatását;
    miközben közel 100%-uk minősíti az ibuprofénes tapaszok tolerálhatóságát
    „kiválónak” vagy „jónak”.Kinél válhat be a tapasz alkalmazása?
  2. Napi egy ibuprofénes tapasz, maximum 5 napon keresztül – azoknak a 16 éven felüli betegeknek javasolható ez a lehetőség, akik felső vagy alsó végtagi, akut fájdalommal járó (sport)sérülésüket szeretnék hatékonyan, vény nélküli gyógyszerrel kezelni.

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész

FELHASZNÁLT IRODALOM Predel, H. G. et al.: Efficacy and tolerability of a new ibuprofen 200 mg plaster in patients with acute sports-related traumatic blunt soft tissue injury/contusion. Postgrad Med., 2018, 130.: 24–31. Lewis, F. et al.: A pharmacokinetic study of an ibuprofen topical patch in healthy male and female adult volunteers. Clin Pharmacol Drug Dev., 2018, 7.: 684–691.

A cikk a Patika Magazin novemberi számában jelent meg. Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az álom - 3. rész

2026. október 29.

Álmainkat nagyban befolyásolják lefekvés elõtt olvasott könyveink. Ezt a megállapítást erõsíti meg egy nemrégiben készült, angol tanulmány. Milyen regények okozzák a rémálmokat, és melyek válthatnak ki egyszerû nyugtalanságot az éjszaka folyamán? 

Egy jó könyv... a szép álmokért

A felmérés eredménye segít kiválasztani, milyen könyv kerüljön az éjjeliszekrényünkre, miközben különbséget tesz a felnõtt- és gyermekkorú olvasó között.

Felmérés a "könyvmolyok" körében

Az álmok és az esti olvasmányok közti kapcsolat feltárására szolgáló, mintegy 100 ezer kérdõívet osztottak szét a közelmúlt kutatói Nagy-Britannia összes jelentõsebb könyvtárában. A "Dream Lab" (Álmok laboratóriuma) névre elkeresztelt, nagyszabású felmérés lehetõvé tette az ilyen célú információ-gyûjtést különbözõ korosztályba tartozó, sokat olvasó felnõttek és gyermekek körében. Az ebbõl származó adatokat elemezte késõbb a Wales-i Egyetem egyik, pszichológusokból álló kutatócsoportja, majd az eredményekbõl összeállított tanulmányt tett közzé.

Nyugodtabb életre vágyik? Változtasson szokásain!

2026. október 29.

Felülkerekedhet naponta jelentkezõ aggodalmain, uralhatja stressz-helyzeteit, ha módosít egyes megrögzött szokásain. Hiszen bizonyos beidegzõdések gátolják a kiegyensúlyozott életvitelt és a jó idegállapot fenntartását, növelik viszont a szorongást, a nyugtalanságot. Az alábbiakban 10 olyan gyakori szokást emelünk ki, melyek sokunkra jellemzõk, és ádáz ellenségei a jó közérzetnek, a hétköznapok nyugalmának. Így, ha valamelyik illik önre, fogadja meg tanácsainkat, és változtasson rajta.

1. Késõn kel fel

Kilenc órára kell beérnie a munkahelyére, és nyolc óra körül ébred? Nem kel fel, amikor szól a vekker, és legalább háromszor újra beállítja, míg feltápászkodik az ágyból? Ha ez így van, akkor nem csoda, hogy a reggelei "megalapozzák" a napi stresszt, mert csak rohanásból állnak. Hiszen mint egy gyorsított felvétel, úgy zajlik a reggeli készülõdés - akár csak saját magával kell törõdnie, akár családtagjaival is. Villámgyorsan mosakodik, kapkodva öltözik, és épp, hogy bekap valamit reggelire, vagy csak megissza a kávéját, és már a lépcsõházban van… Stop! Az ágyból való kiugrás utáni idegeskedés rendkívül káros hatású lehet egészségére és egész napjára nézve!

Tanácsunk: Biztosítson magának az eddiginél sokkal több idõt a reggeli készülõdésre, hogy nyugodt körülmények között, minden idegeskedés nélkül indíthassa a napját. Emellett semmiféle olyan idõigényes tevékenységet ne hagyjon reggelre, amelyet elõzõ nap is elvégezhet. Ha pszichikai eredetû önnél, hogy nem képes idõben felkelni, tartsa be a fokozatosságot: kezdetben állítsa az ébresztõórát egy negyedórával elõbbre, majd félórával… amíg véleménye szerint megállapodik az óramutató a nyugodt reggeli készülõdéshez szükséges optimális ébredési idõnél.

Az álom - 2. rész

2026. október 28.

Különös, magányos utazások, éjszakai kalandok, kiruccanások anélkül, hogy kiszállnánk az ágyból... Álmaink szárnyán minden megtörténhet velünk! Igaz, alvás közben rendszerint kusza, zavaros álomképek tárulnak elénk. Eközben csak találgatni tudjuk, hogy egy-egy álmunknak mi is lehet az értelme. 
Ne feledjük álmainkat!

Vajon mire szolgálnak hát az álmok, és miért felejtjük el olyan hamar õket? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ...

Fontos tudni, hogy éjszakáink ezen "pszichikus termékének" funkciója nem világos még napjaink szakemberei elõtt sem. Bizonyos ismeretek és sejtések azért vannak.

Mikor álmodunk?

Egy éjszakai alvás több, kb. 90 perces periódusra oszlik, melyek alatt különbözõ mélységû szakaszok, a "lassú" álom-fázisok és az ún. "paradoxiális" (vagy REM) szakasz váltják egymást. Ez utóbbi az izomtónus teljes lanyhulásával és gyors szemmozgással jár (ez utóbbiból ered az angol REM rövidítés is). A specialisták szerint a REM szakaszban (mely kb. 100 percet tesz ki éjszakánként) bontakozik ki az álom a maga gazdagságában. Amikor egyébként az ebben a fázisban alvó embereket felébresztik, világosan és részletesen be tudnak számolni álmaikról, az esetek 80-85%-ában.