Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ibuprofénes tapasz – leragasztott mozgásszervi fájdalom

Érdekességek2021. január 17.

Mozgásszervi sérüléseknél előnyös lehet a külsőlegesen alkalmazandó gyógyszerformák, a tapaszok választása. A kedvező terápiás hatású tapaszok az alkalmazás kényelme mellett a mellékhatások minimalizálását is kínálják.

Fotó: gettyimages.comZúzódás, rándulás, ficam?
A sportsérülések vagy az egyéb eredetű, rövid ideig fennálló problémákat okozó ízületi sérülések gyakoriak.

Mit érez ebből a beteg?

Fájdalom, duzzanat, véraláfutás, bőrpír jelentkezhet. Vagyis, a hidegkezelésen és pihentetésen, illetve az esetleges orvosi ellátáson túl fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szerre van szükség. Nem mindegy azonban, hogy hol és miként alkalmazzuk a fájdalmat, gyulladást csökkentő szert!

Inkább helyileg, mint szájon át szedve
A gyógyszerszedés egyik alapszabálya: csak az indokolt esetekben és a szükséges lehető legkisebb dózisban szabad alkalmazni egy adott hatóanyagot! A hatást maximalizálni, a mellékhatást minimalizálni kell. Nincs ez másként a mozgásszervi fájdalmaknál sem.

Az alsó vagy a felső végtagot érintő izomsérüléseknél, húzódásoknál, rándulásoknál fájdalom- és gyulladáscsökkentési célból, ha lehetséges, érdemes a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok helyileg alkalmazott formáit, például a tapaszokat és a géleket előnyben részesíteni a szájon át szedett gyógyszerformákkal, azaz a tablettákkal vagy a kapszulákkal szemben.

A helyi gyógyszeralkalmazás számos előnnyel jár a szájon át történő gyógyszerszedéssel szemben. A helyileg alkalmazott hatóanyagok alkalmasnak bizonyulnak arra, hogy az ínak, ízületek, izmok és szalagok területén kellő hatóanyagszint alakuljon ki, vagyis a fájdalom csillapodjon és a gyulladás csökkenjen, ugyanakkor a vérben a hatóanyagszint csak minimálisan emelkedjen meg. Ez a minimális vérszintbeli emelkedés előnyös, hiszen tudott, hogy a szájon át szedett fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok nagy része, köztük az ibuprofén is – jelentősebb mennyiségben a vérkeringésbe jutva – mellékhatásokat okozhat, gyomor- és bélrendszeri vérzéses károsodások léphetnek fel, valamint emelkedik a szív- és érrendszeri nem kívánatos események gyakorisága.

Ugyanazon hatóanyagok bőrön való alkalmazásakor gyakorlatilag elhanyagolhatók azok a mellékhatások, amikkel a szájon át szedett gyógyszerformáknál számolni kell.

Egyszerű és kényelmes: többszöri kenegetés helyett egyszeri ragasztás
Lehetőség szerint érdemes a bőrön alkalmazni a fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagú szert. Ezen a területen is van azonban választék! A naponta többször alkalmazandó kenőcsök, krémek és gélek mellett egyre nagyobb teret nyernek a tapaszok.


A tapaszok a napi egyszeri alkalmazás egyszerűsége és kényelme mellett előnyként kínálják az egyenletes hatóanyagszint biztosítását. Fontos az is, hogy a krémezés, gélezés jelentette nehézségekkel (különösen ruhanemű vagy kompressziós harisnyák vagy zoknik viselésekor) szemben a modern tapaszoknál a testszínű, diszkrét megjelenés, illetve az alkalmazás helyének az alakjához való idomulás is adott.

Fotó: 123rf.com

Mapi 1 tapasz, egész napon át tartó hatással
Az ibuprofénes tapaszokkal olyan fokozatos, egyenletes, 24 órán keresztüli hatóanyag-felszabadulás valósítható meg, ami az alkalmazás 1. napjától kezdve, a (vény nélküli) használat utolsó, 5. napjáig egyenletes ibuprofénszintet biztosít a kezelendő szövetekben.

Az első ibuprofénes tapaszfelhelyezést követően már 2 órával érzékelhető lehet a beteg számára a mozgás közbeni fájdalom csökkenése. A tapaszt használók több mint 90%-a az alkalmazás

  1. napját követően „kiváló” vagy „jó” jelzővel értékeli az ibuprofénes tapasz terápiás
    hatását;
    miközben közel 100%-uk minősíti az ibuprofénes tapaszok tolerálhatóságát
    „kiválónak” vagy „jónak”.Kinél válhat be a tapasz alkalmazása?
  2. Napi egy ibuprofénes tapasz, maximum 5 napon keresztül – azoknak a 16 éven felüli betegeknek javasolható ez a lehetőség, akik felső vagy alsó végtagi, akut fájdalommal járó (sport)sérülésüket szeretnék hatékonyan, vény nélküli gyógyszerrel kezelni.

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész

FELHASZNÁLT IRODALOM Predel, H. G. et al.: Efficacy and tolerability of a new ibuprofen 200 mg plaster in patients with acute sports-related traumatic blunt soft tissue injury/contusion. Postgrad Med., 2018, 130.: 24–31. Lewis, F. et al.: A pharmacokinetic study of an ibuprofen topical patch in healthy male and female adult volunteers. Clin Pharmacol Drug Dev., 2018, 7.: 684–691.

A cikk a Patika Magazin novemberi számában jelent meg. Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így vigyázhatunk kedvenceinkre Szilveszterkor

2026. január 01.

Nem csak emberre, állatra is veszélyesek a Szilveszteri tűzijátékok. Az óévbúcsúztatókor használt pirotechnikai eszközök durva hang-és fényhatásai a házi kedvencek számára sokkos pánikot okozhatnak. Egy magából kifordult házi kedvenc félelmében akár támadhat – haraphat is, de a leggyakoribb, hogy elszökik, elkóborol. Sok kóborló kutya – macska soha többé nem kerül haza. Egy kis odafigyeléssel megelőzhető lehet, hogy a Szilveszteri tűzijátékokból eredően a háziállatok kapcsán kellemetlen szituációk képződjenek.

Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa elmondta: az óriási hangtól / fénytől megijedt macskák éles marásokat okozhatnak a gazdiknak, a kutyák kerítésen átugorva vagy pórázt a gazda kezéből kitépve próbálnak a robbanásoktól elmenekülni. Házi kedvenceket a durrogás helyszíneire semmiképpen ne vigyük ki, előzzük meg a bajt. A riadtan menekülő állatok néhány óra alatt 5-10 km-t (több településnyi távolságot) is képesek megtenni, van, hogy az elmenekült kedvencek soha többé nem kerülnek elő.

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.

Túlfogyasztás és hulladék – A karácsony láthatatlan számlája

2025. december 31.

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.

A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.

És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.