Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ibuprofénes tapasz – leragasztott mozgásszervi fájdalom

Érdekességek2021. január 17.

Mozgásszervi sérüléseknél előnyös lehet a külsőlegesen alkalmazandó gyógyszerformák, a tapaszok választása. A kedvező terápiás hatású tapaszok az alkalmazás kényelme mellett a mellékhatások minimalizálását is kínálják.

Fotó: gettyimages.comZúzódás, rándulás, ficam?
A sportsérülések vagy az egyéb eredetű, rövid ideig fennálló problémákat okozó ízületi sérülések gyakoriak.

Mit érez ebből a beteg?

Fájdalom, duzzanat, véraláfutás, bőrpír jelentkezhet. Vagyis, a hidegkezelésen és pihentetésen, illetve az esetleges orvosi ellátáson túl fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szerre van szükség. Nem mindegy azonban, hogy hol és miként alkalmazzuk a fájdalmat, gyulladást csökkentő szert!

Inkább helyileg, mint szájon át szedve
A gyógyszerszedés egyik alapszabálya: csak az indokolt esetekben és a szükséges lehető legkisebb dózisban szabad alkalmazni egy adott hatóanyagot! A hatást maximalizálni, a mellékhatást minimalizálni kell. Nincs ez másként a mozgásszervi fájdalmaknál sem.

Az alsó vagy a felső végtagot érintő izomsérüléseknél, húzódásoknál, rándulásoknál fájdalom- és gyulladáscsökkentési célból, ha lehetséges, érdemes a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok helyileg alkalmazott formáit, például a tapaszokat és a géleket előnyben részesíteni a szájon át szedett gyógyszerformákkal, azaz a tablettákkal vagy a kapszulákkal szemben.

A helyi gyógyszeralkalmazás számos előnnyel jár a szájon át történő gyógyszerszedéssel szemben. A helyileg alkalmazott hatóanyagok alkalmasnak bizonyulnak arra, hogy az ínak, ízületek, izmok és szalagok területén kellő hatóanyagszint alakuljon ki, vagyis a fájdalom csillapodjon és a gyulladás csökkenjen, ugyanakkor a vérben a hatóanyagszint csak minimálisan emelkedjen meg. Ez a minimális vérszintbeli emelkedés előnyös, hiszen tudott, hogy a szájon át szedett fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok nagy része, köztük az ibuprofén is – jelentősebb mennyiségben a vérkeringésbe jutva – mellékhatásokat okozhat, gyomor- és bélrendszeri vérzéses károsodások léphetnek fel, valamint emelkedik a szív- és érrendszeri nem kívánatos események gyakorisága.

Ugyanazon hatóanyagok bőrön való alkalmazásakor gyakorlatilag elhanyagolhatók azok a mellékhatások, amikkel a szájon át szedett gyógyszerformáknál számolni kell.

Egyszerű és kényelmes: többszöri kenegetés helyett egyszeri ragasztás
Lehetőség szerint érdemes a bőrön alkalmazni a fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagú szert. Ezen a területen is van azonban választék! A naponta többször alkalmazandó kenőcsök, krémek és gélek mellett egyre nagyobb teret nyernek a tapaszok.


A tapaszok a napi egyszeri alkalmazás egyszerűsége és kényelme mellett előnyként kínálják az egyenletes hatóanyagszint biztosítását. Fontos az is, hogy a krémezés, gélezés jelentette nehézségekkel (különösen ruhanemű vagy kompressziós harisnyák vagy zoknik viselésekor) szemben a modern tapaszoknál a testszínű, diszkrét megjelenés, illetve az alkalmazás helyének az alakjához való idomulás is adott.

Fotó: 123rf.com

Mapi 1 tapasz, egész napon át tartó hatással
Az ibuprofénes tapaszokkal olyan fokozatos, egyenletes, 24 órán keresztüli hatóanyag-felszabadulás valósítható meg, ami az alkalmazás 1. napjától kezdve, a (vény nélküli) használat utolsó, 5. napjáig egyenletes ibuprofénszintet biztosít a kezelendő szövetekben.

Az első ibuprofénes tapaszfelhelyezést követően már 2 órával érzékelhető lehet a beteg számára a mozgás közbeni fájdalom csökkenése. A tapaszt használók több mint 90%-a az alkalmazás

  1. napját követően „kiváló” vagy „jó” jelzővel értékeli az ibuprofénes tapasz terápiás
    hatását;     miközben közel 100%-uk minősíti az ibuprofénes tapaszok tolerálhatóságát
    „kiválónak” vagy „jónak”.Kinél válhat be a tapasz alkalmazása?
  2. Napi egy ibuprofénes tapasz, maximum 5 napon keresztül – azoknak a 16 éven felüli betegeknek javasolható ez a lehetőség, akik felső vagy alsó végtagi, akut fájdalommal járó (sport)sérülésüket szeretnék hatékonyan, vény nélküli gyógyszerrel kezelni.

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész

FELHASZNÁLT IRODALOM Predel, H. G. et al.: Efficacy and tolerability of a new ibuprofen 200 mg plaster in patients with acute sports-related traumatic blunt soft tissue injury/contusion. Postgrad Med., 2018, 130.: 24–31. Lewis, F. et al.: A pharmacokinetic study of an ibuprofen topical patch in healthy male and female adult volunteers. Clin Pharmacol Drug Dev., 2018, 7.: 684–691.

A cikk a Patika Magazin novemberi számában jelent meg. Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Omega-3 zsírsavak: enni jobb, mint szedni?

2026. augusztus 31.

Új kutatási eredmények tükrében úgy tűnik, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztásával korántsem tudjuk olyan mértékben támogatni szervezetünket, mint kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással.



Egy nagyszabású vizsgálat során nem találták hatékonynak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében az omega-3 zsírsavakat. Korábban tehát tévedtek volna a kutatók, amikor pontosan ennek ellenkezőjét állították? Nem, de sokkal valószínűbb, hogy a kutatásnak is hihetünk.

Az omega-3 zsírsavak eddigi tudásunk szerint a szervezetünk nagyon fontos tápanyagai: energiát szolgáltatnak, megtalálhatók sejtjeink membránjaiban, szerepük van a véralvadás folyamatában, a gyulladások szabályozásában, valamint idegrendszerünk működésében. Megbízható kutatások szerint védik szívünket és érrendszerünket, csökkentve a vérnyomást és az érelmeszesedés kockázatát. Sőt, kimutatták szerepüket egyes daganatos betegségek kockázatának csökkentésében és a krónikus fáradtság kezelésében is.

A Cochrane Library oldalán megjelent vizsgálat eredményei azonban mintha lerombolnák ezt a nimbuszt: a kutatók eredményeit sokan úgy értelmezték, hogy azok nem támasztja alá megbízhatóan az omega-3 zsírsavak hatásait. A 79 korábbi kutatás eredményeit összegző vizsgálat 112.079 ember adatait elemezte, fókuszában azonban az étrend-kiegészítőként fogyasztott omega-3 zsírsavak egészségre gyakorolt hatásai álltak –  és ezekről sikerült bebizonyítani, hogy csekély, vagy szinte kimutathatatlan mértékben csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának gyakoriságát.

Aranyér nyáron

2026. augusztus 30.

Miért pont utazás alatt erősödnek fel sokaknál a tünetek?



Az aranyér tipikusan olyan panasz, amellyel sokan túl sokáig várnak, a mindennapokban próbálják félretenni, nyáron vagy utazás közben azonban a megváltozott étkezési, folyadékfogyasztási és székelési rutin, valamint a hosszabb ülés könnyen ronthat a helyzeten. Éppen ezért fontos tudni, hogyan enyhíthetők a felerősödő tünetek, mikor lehet elég a rövid távú tüneti kezelés, és mikor szükséges orvoshoz fordulni.

Hogyan függ össze a nyár és az aranyér?

Utazás során gyakran többet ülünk a repülőn vagy az autóban, megváltozik a megszokott étkezési, folyadékfogyasztási és székelési rutinunk, és sokszor a mozgás is háttérbe szorul. A székrekedés és az erőlködés, a tartós ülés, valamint a mozgásszegényebb napok növelhetik az aranyeres panaszok kialakulásának vagy felerősödésének kockázatát. Éppen ezért utazás alatt is érdemes figyelni a folyadék- és rostbevitelre, időnként megmozgatni a testet, és kerülni a hosszas, megszakítás nélküli ülést.

Egy 2025-ben publikált amerikai kutatás arra is ráirányította a figyelmet, hogy az okostelefon-használat miatti vécén töltött idő meghosszabbodása is összefügghet az aranyeres panaszok gyakoribb előfordulásával, ami jól mutatja, hogy a hétköznapi szokásoknak is szerepe lehet a tünetek alakulásában[1].

Így óvja haját a nyári szezonban!

2026. augusztus 30.

A Patika Magazin hasábjain mindig törekszünk arra, hogy a legavatottabb szakértőket szólaltassuk meg. Ha a haj egészségéről és stílusáról van szó, nem is kérdezhettünk volna mást, mint Hajas Lászlót.

A mesterfodrász neve évtizedek óta egyet jelent a professzionalizmussal és az innovációval. Most abban segít nekünk, hogy a nyári önfeledt strandolás ne hagyjon maradandó nyomokat frizuránkon.

– Miben más a hajápolás nyáron, mint az év többi szakaszában?
– Aokan elfelejtik, hogy a hajunk ugyanúgy „le tud égni”, mint a bőrünk, csak éppen nem fáj. Nyáron a hármas hatás – az UV-sugárzás, a klóros medencevíz és a tengeri só – kíméletlenül támad. Az UV-sugarak roncsolják a haj keratinvázát és oxidálják a pigmenteket, a só és a klór pedig valósággal „kiszívja” a nedvességet a szálakból.

– Hogyan kerülhetjük el az ilyenkor gyakori „szalmaszáleffektust”?
– Van egy rendkívül egyszerű, mégis zseniális módszer a védekezésre, amit én csak „szivacselvnek” hívok. Mielőtt bemegyünk a klórozott medencébe vagy a sós tengerbe, mindenképpen tusoljuk le a hajunkat édes vízzel!
A hajszál olyan, mint egy szivacs: ha már telítődött tiszta vízzel, sokkal kevesebb sós vagy vegyszeres vizet tud magába szívni. Emellett ne feledkezzünk meg a fizikai védelemről sem: egy stílusos kendő, kalap vagy sapka a legjobb barátunk a tűző napon.