Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Idegzsába – így kezelhető a neuropátiás fájdalom

Érdekességek2024. október 24.

Az idegzsábáknak elsősorban az arcidegzsába és az isiász nevű formája ismert, ám dr. Prinz Géza, a FájdalomKözpont neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint ennél jóval nagyobb betegségcsoportot ölelnek fel az úgynevezett neuropátiás fájdalmak. A tipikus tünetekről és a kezelési lehetőségekről is érdemes tájékozódni.

Fotó: 123rf.comMi jellemző a neuropátiás fájdalomra?

A neuropátiás fájdalom tulajdonképpen a perifériás vagy központi idegrendszer egyes részeinek elsődleges károsodása vagy működészavara által okozott fájdalom. Mint a meghatározásból is kiderül, nagyon sokféle panaszt nevezhetünk neuropátiás fájdalomnak, hiszen azt sok különböző dolog okozhatja, beleértve az idegkárosodást, az idegirritációt, a fertőzést vagy más betegségeket.

Ennek a fájdalomnak a fő típusai a trigeminalis neuralgia (arcidegzsába), a posztherpeszes neuralgia (övsömört követő idegfájdalom), diabetikus neuropátia (cukorbetegek idegfájdalmai, érzéskiesése), posztoperatív idegfájdalom, az isiász (a derékból kiinduló, alsó végtag hátsó oldalába sugárzó idegfájdalma), és az alagút szindrómák.

Melyek az un. „polyneuropátiás” idegfájdalomra jellemző tünetek?
– Égő, viszkető, szúrásszerű, bizsergő érzés.

A fájdalom minden alkalommal az érintett ideg mentén jelentkezik. Előfordul, hogy jön és megy, de állandóan is jelen lehet, mozgásra fokozódhat.
– Érintésre és hidegre jelentkező túlérzékenység.
Még a finom nyomás is zavaró, sőt fájdalmas lehet.
– Gyengeség, érzéskiesés.
Az érintett terület mentén elhelyezkedő izmok akár a mozgásképtelenségig is elgyengülhetnek. 

A két leggyakoribb fájdalom: isiász és arcidegzsába

Ülőideg-gyulladásnak, ülőidegzsábának is nevezik az isiászt, ami nevét az emberi szervezet leghosszabb idegéről, a nervus ischiadicus nevű ülőidegről kapta. Az isiász nem önálló kórkép, hanem a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amelynek okai szerteágaznak, de az ülő életmód feltétlenül kockázati tényezőnek számít.

A leggyakoribb kiváltó okok közé tartozik ezen felül a porckorongsérv, az ágyéki gerinccsatorna-szűkület, gyulladás vagy keringési rendellenesség. Előfordul, hogy egy rossz mozdulat, helytelenül végzett emelés miatt alakul ki a fájdalom, és igen ritka esetben daganat is okozhat ilyen tünetet. Az isiásznál a vezető tünet az alsó végtagi fájdalom, melyet köhögés, tüsszentés, hasprés jelentősen fokozhat, de jelentkezhet zsibbadás, érzéskiesés, szúró érzés, ügyetlenebb mozgás, esetleg izombénulás, súlyos esetben pedig akár vizelet- vagy széklet-visszatartási képtelenség jelentkezik.


Az arcidegzsába oka leggyakrabban az, hogy egy érkacs az agytörzs mentén nyomni kezdi az arc érzőidegét, ami sokszor több idegágra is kiterjed. Az esetek döntő részében csak az egyik arcfélen jelentkező fájdalom előjelek nélkül, hirtelen lép fel, és általában igen hamar el is múlik, ám van, hogy heteken át elő-előbukkan. Az arcidegzsába okozhat görcsös, zsibbadásos érzést, nehezített beszédet, rágási nehézséget is. 

Fotó: 123rf.com

Mit tehet a neurológus?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit érdemes tenni a szájüreg és a fogak egészsége érdekében?

2025. november 01.

1., Hidratálás

A hidratálás elősegíti a nyáltermelést, ami kulcsfontosságú a fogszuvasodás és az ínybetegségek megelőzésében. A megfelelő hidratáltság csökkenti a szájszárazságot és elősegíti a szájflóra egyensúlyát.

2., Rendszeres fizikai aktivitás

A testmozgás nemcsak a szívnek és az izmoknak tesz jót, hanem a szájüreg egészségét is támogatja. A rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatással van a szájüregi egészségre, beleértve az egészségesebb ínyt és fogakat, valamint csökkenti a szájüregi gyulladásokat. A BioMed Central 2024-es felmérése szerint a mérsékelt fizikai aktivitás csökkentheti a fogvesztés kockázatát, míg a túlzott aktivitás növelheti azt.

3., Alkoholos italok mellőzése

Az RDH magazine 2024-es narratív áttekintése szerint az alkoholos italok csökkenthetik a nyáltermelést, ami szájszárazsághoz vezethet. A szájszárazság növeli a fogszuvasodás és az ínybetegségek kockázatát. A kutatás a megfelelő hidratálás fontosságát is hangsúlyozza az alkohol fogyasztása mellett.

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.