Idehaza is terjed egy fertőzés, ami embert és kutyát is megbetegíthet
Érdekességek2025. május 23.
Magyarországon is mind gyakrabban fordul elő egy állatról emberre terjedő, galandféreg okozta betegség, az echinococcosis. A fertőzést aranysakálok, rókák, illetve kutyák terjesztik, és komoly betegség kockázatát hordozza – mondja dr. Kardics Kinga. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Infektológiai Osztályának szakorvosa ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a velünk élő, gondozott és az élősködők ellen rendszeres védelemben részesített kutyák, macskák alapvetően ritkán terjesztői emberekre veszélyes fertőző betegségnek.
Az utóbbi időben emelkedő esetszámot mutat egy igen komoly kockázatokat rejtő zoonózis (állatról emberre terjedő fertőző betegség), az echinococcosis. Az Európai Járványügyi Központ adatai szerint 2023-ban 929 emberi megbetegedést regisztráltak a kontinensen, míg 2022-ben 739, 2021-ben 592, 2020-ban pedig 574 esetet. Magyarországon is emelkedő az esetszám: tavalyelőtt 19, 2022-ben 9, 2021-ben 7, 2020-ban pedig még csak 4 ilyen beteget diagnosztizáltak.
Az echinococcosis egy galandféreg okozta megbetegedés, ami ugyanúgy veszélyt jelent házi kedvenceinkre, mint ránk, emberekre – mondja dr. Kardics Kinga. A férgek vagy petéik a fertőzött rókák és aranysakálok bélsarával ürülnek, és akár egy évig is életképesek maradnak.
Ha a peték azután a szimatoló kutyák szájába, orrába jutnak, vagy lábukra, szőrükre kerülnek, és lenyalják onnan, az állat béltraktusába jutva a peték őket is megfertőzik. Az állatok pedig tovább fertőzhetnek minket például úgy, hogy megnyalja a kezünket, mi pedig kézmosás nélkül megeszünk mondjuk egy almát.
Dr. Kardics Kinga felhívja a figyelmet arra, hogy az echinococcosis komoly betegség: a fertőzés nyomán ciszták képződhetnek a májban, a lépben, a tüdőben, de akár az agyban vagy a csontokban is. Emberben, állatban egyaránt. A fertőzés ember esetében azonban hosszú évekig lappanghat, mert a ciszták ritkán nőnek meg akkorára, hogy tüneteket okozzanak. A fertőzést ezért rendszerint véletlenül fedezik csak fel, például egy teljesen más okból végzett képalkotó vizsgálat során.
Ha kialakulnak tünetek, azok súlyossága a ciszták méretétől és elhelyezkedésétől függ. (Így, ha a májban vannak, akkor például hasi fájdalmat, sárgaságot okozhatnak, ha a tüdőben, akkor többek között köhögést, véres köpetet.)
Nemcsak annak fontos orvoshoz fordulnia, akinek ilyen tünetei vannak, de annak is, akinek a kutyája igazoltan echinococcosisban pusztult el.
Az echinococcosisos cisztákat, amennyiben lehetséges, műtéti úton távolítják el, illetve a beteg gyógyszeres kezelést kap. Nagyon fontos ugyanakkor a megelőzés, vagyis a házi kedvencek rendszeres féregtelenítése és az állattartói higiéné – mutat rá a szakorvos. Dr. Kardics Kinga hozzáteszi: miután a galandféreg petéi az állati ürülékkel az alacsonyan termő gyümölcsökre, zöldségekre is rákerülhetnek, ezeket mindig alaposan meg kell mosni, különösen, ha a kertünkbe betévedhet róka, aranysakál.
Az infektológus arról is beszél, hogy
a zoonózisok száma folyamatosan nő, jelenleg több mint 200, állatról emberre
(illetve emberről állatra) terjedő fertőző betegség ismert, de
a kutyák és macskák önmagukban nem hordoznak zoonóziskockázatot.
A veszélyt – az echinococcosist okozó galandféreghez hasonlóan – azok az élősködők jelentik, amelyek házi kedvenceinket, majd rajtuk keresztül minket is megfertőzhetnek. A rendszeresen oltott, féreghajtott és gondozott kisállataink tehát nagyon ritkán jelentenek valós veszélyt.
Kutyák, macskák által okozott fertőzéses megbetegedést alig néhányat diagnosztizálnak havonta a klinika infektológiai szakrendelésén – mondja a szakorvos.
Ezek között leginkább bélférgesség fordul elő, de ez a nem megfelelően kezelt húsra vagy a rossz higiéniai körülményekre éppúgy visszavezethető, mint a nem féregtelenített kisállatokra – mutat rá dr. Kardics Kinga.
Fertőzött macskák ürülékével terjedő toxoplazmózissal is ritkán találkoznak a klinikán. Ennél gyakrabban, de még mindig elvétve fordul elő egy másik, ugyancsak cicák okozta fertőzés, a bartonellózis. A macskakarmolási betegségként is ismert zoonózis a nevével ellentétben harapással is terjedhet. A tünetek közé tartoznak a sérülés helyén gyulladásra utaló bőrtünetek, és akár hetekkel a karmolás, harapás után láz, fejfájás is kialakulhat, vagy a környéki nyirokcsomók megduzzadhatnak.
Ezekkel mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni – teszi hozzá a szakorvos, mert a betegség ugyan az esetek többségében magától is gyógyulhat, de tartósan fennálló tünetek esetén antibakteriális kezelésre, ritkán sebészeti beavatkozásra is szükség lehet. Miután a fertőzést macskabolhák terjesztik, a rendszeresen bolhamentesített házicicák harapása, karmolása nem jelent kockázatot, csak az elhanyagolt, kóbor, valamint a fokozottan fertőzőképes kölyökmacskáké.
Fotó: Semmelweis Egyetem – Zellei Boglárka
forrás: Patika Magazin
