Ideje van a nevetésnek, de a sírásnak is
Érdekességek2018. augusztus 19.
Mostanában a csapból is az folyik, hogy gondolkozz pozitívan, nézz előre, hagyd magad mögött a kudarcokat. Megvan ennek is az ideje. De bizony vannak olyan helyzetek, amikor igenis hagyni kell, hogy kisírjuk, kidühöngjük magunkból, ami történt, különben nem fogunk tudni továbblépni. Nem spórolható meg a bánat és a harag sem.
Ha kirúgtak az állásodból, válófélben vagy, megbuktál a vizsgán, akkor bizony nehéz pozitívan gondolkozni.
Ne gondolj rá! Ne törődj vele! Biztos ennek is meg van az oka. Ha becsukódik egy ajtó kinyílik egy másik.
Ugye ismerősök ezek a mondatok.
Pár évvel ezelőtt elvesztettem az állásomat egy nagy leépítés során.
Az első időszakban ezerszer hallottam ezeket a jó tanácsokat. Meg kell, mondjam, hogy a hajam égnek állt ezektől.
De hát hogyan ne gondoljak rá?
Próbálj meg 5 percig nem gondolni a fehér elefántra. Ugye, nem sikerült elhessegetni a fehér elefántot? Akkor hogy a fenébe ne gondolnál az éppen aktuális problémádra.
Amikor elvesztettem az állásomat, én is küzdöttem magammal, hogy igenis menni kell előre, tervezni, csinálni valamit. De aztán megtanultam, hogy ez csak akkor megy, ha teret engedek a rossz kedvemnek, dühömnek is.
Egy zseniális coach mondta akkor nekem, hogy nem látja, hogy dühös lennék. Pedig amíg nem vagyok dühös, nem engedem az érzelmeimet is előtörni, addig nem tudom lezárni az előző szakaszt. Amikor rádöbbentem, hogy igaza van, akkor pár nap múlva eljött az a pillanat, amikor komoly káromkodásokkal utat engedtem a dühömnek.
Ebben az első két hétben is terveztem, de az igazi munkát az új életem érdekében csak ezután kezdtem el.
Ma már tudom, hogy a legjobb dolog, ami történhetett velem, az éppen az elbocsátásom volt, ugyanis rákényszerültem, hogy változtassak. Meg kellett újulnom, és elindulnom egy másfajta karrier felé.
A felmérések azt mutatják, hogy az állásvesztés az egyik legkomolyabb stressz az ember életében. A közeli hozzátartozó halála után rögtön ez okozza a legnagyobb traumát.
A legnagyobb baj, hogy az emberek hibának, bűnnek tartják a sírást, és a szomorúságot. Ennek aztán az lesz a következménye, hogy nem elég a rossz kedved, de még emiatt is szorongsz és bűntudatod lesz.
Hagyjál magadnak időt! Lehet sírni, dühösnek lenni, káromkodni. Nem tudod megúszni ezt a szakaszt. Ha megpróbálsz rögtön jókedvű, energikus, pozitív lenni, attól csak tovább fog tartani a gyász. Tervezd be a sírást is. Igen, az első két hétben, vagy akár egy-két hónapig is jogod van elkeseredni. Jogod van arra, hogy szomorú és dühös legyél. Jogod van arra, hogy akár zokogjál is. Egyik napról a másikra nem tud az ember egy teljesen más élethelyzethez alkalmazkodni.
De jó, ha tudod, hogy ez csak egy ideig tart, utána lesz majd jobb is.
Az állásvesztéssel, kudarcokkal való megküzdéshez is tudok neked segíteni>>
forrás: Harmonet
