Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Igazi bulikaja - 5 tésztasaláta recept, ami gyorsan kész

Érdekességek2024. január 03.

TKépforrás: Canva Pro adatbázis.ökéletes bulikaja a tésztasaláta! Egyszerre sokat is el lehet készíteni, változatosan és aránylag olcsón, akár felhasználva a hűtőben fellelhető maradékokat is.  

Készülj elő:
Legalább 2-3 féle tészta az ideális, ha nagyobb bulit tervezel. (ha csak páran vagytok, egy féle tészta elég, én a dekoratív, színes csavart, úgynevezett orsó tésztát, vagy a masni tésztát ajánlom, de bármi lehet, amit szerettek.) 
A tésztákat előre kifőzheted, hiszen fontos, hogy ne melegen kerüljön egybe a saláta keverék. 4 főre kb fél kiló tésztát számolhatunk. 

Nézzük hát a varázslatot, hogy születik változatos ételorgia néhány fajta tésztából: 


1. Virslis tésztasaláta

2 pár virsli

20 dkg reszelt füstölt sajt

1 konzerv kukorica

1 kis fej lilahagyma

1 nagy doboz tejföl, majonéz, mustár, picike fehér bor

só, bors

Elkészítés: A tésztát kifőzöm és hagyom kihűlni. Addig összekeverem a karikára vágott és felkarikázva megsütött virslit, a kockákra vágott vagy reszelt füstölt sajtot, a kukoricát és az apróra vágott lilahagymát. A tejföllel, majonézzel, fűszerekkel, pici fehér borral elkészítjük a tartárt, Összekeverem, egy tálba teszem és letakarva hagyom állni. Egy napot legalább adok neki, így az ízek jól összeérnek.


2. Vega tésztasaláta 

1 nagy vagy két kisebb cékla, 
25 dkg brokkoli (mirelit vagy friss) apróbbra vágva
némi reszelt zeller (Ízlés szerint) 
Kevés torma (jó lehet a majonézes torma is) 
Lila hagyma 
1 citrom leve 
egy rizstejszín, vagy vega majonéz 

A céklákat meghámozzuk, megfőzzük, majd vagy kockára szeljük, vagy nagy lyukú reszelőn lereszeljük. A brokkolit megpároljuk, és apóra vágjuk. A főtt zellert lereszeljük, vagy kockázzuk, ahogy a célkát. hozzákockázunk finom apórra egy lilahagymát. Hozzáadjuk vagy a tormát, vagy a majonézes tormát, függően attól, hogy vega vagy vegán válgozatot szeretnénk. Egy fél citrom levével lecsepegtetjük, sózzuk, borsozzuk. Hozzáadjuk a tésztához, óvatosan összekeverjük, hogy a cékla színe nefogja be nagyon a tésztát, majd igény szerint vega majonézzel, vagy némi rizstejszínnel keverjük krémesre. Bőségesen meghinthetjük petrezselyemmel.

3. Húsos tésztasaláta aszpikban

Ez a recept akkor lesz hasznunkra, ha húslevest készítettünk!
A húslevesben főtt húst leszedjük a csontról, majd apróra szeleteljük, némi fokhagymás vajon átpirítjuk, kevés borssal ízesíthetjük.
A levesben főtt répákat, egyéb gyökérzöldségeket apróra szeljük (külön is főzhetünk hozzá répát, karalábét, stb..) 
Főtt zöldborsót adunk hozzá - két főre egy kávéscsészényit. 

Fél kiló tésztához 5 merőkanál húslevest kiemelünk, zselatinnal összefőzzük, és a hússal, zöldségekkel összekevert tésztára, egy kerek tálba öntjük, Hirtelen hűtjük. A tésztasalátánk így aszpikos, szeletelhető lesz. Ízlés szerint tejfölösen is készülhet, de anélkül is nagyon finom. Ha gyerek nem eszik belőle, egy deci száraz fehér bort is tehetünk bele, ha már az aszpikot levettük a tűzről - igazi szilveszteri korhely fogás lehet. 

4. Pirított tésztasaláta sonkával 

Az orsótésztát megfőzzük, kihűtjük, majd fokhagymás olíva olajban átpirítjuk, hogy a tészta kis kérget kapjon (Inkább rázogatva, mintsem kevergetve, hogy a tészta ne törjön meg.) Pirítás közben sózzuk, borsozzuk, és szórjuk meg a végén némi füstölt pirospaprikával. 

A vékony szeletekre szelt sonkát (pármai sonkba, bajor sonka, vagy egyéb vékony szeletes sonka tökéletesen megfelel) - tépkedjük apróra, majd szórjuk a tésztához, adjunk hozzá aszalt paradicsomot,  és végül szórjuk meg parmezán morzsákkal. Tálalhatjuk ízlés szerint olíva bogyóval, illetve pár csepp citromlé ennek sem fog ártani.

5. Tonhalas tésztasaláta 

Egy doboz tonhal
kapribogyó, 
citromlé 
Kakukkfű 
Só és fehér bors 
Tészta 

A tésztához egyszerűen keverjük hozzá a tonhalat, a fűszereket, a kapriobogyót, és locsoljuk meg lágyan a citrommal, hagyjuk összeérni. Aszalt paradicsommal, vagy friss koktélparadicsom darabkákkal ezt sem tudjuk elrontani, de elhagyható, ha valaki nem szereti.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.