Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így ápold a bőrödet babavárás alatt

Érdekességek2020. június 09.

Fotó: gettyimages.com

A várandósság időszakában az átalakult hormonháztartás miatt a bőr minősége is megváltozik. Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, a Dermatica orvosának segítségével a leggyakrabban felmerülő kérdéseket vesszük sorra.

Festhetem-e a hajam várandósság alatt?

A kismamák bőrének ápolása fokozott gondosságot, figyelmet igényel. A bőrre jutó krémek, kozmetikai szerek hatóanyagai felszívódás után a véráramba kerülhetnek, ezért nem javasolt hajfestés, dauerolás sem az első trimeszter alatt. A hormonális változások következtében a hajtextúra is megváltozhat, így nem ritka, hogy a korábban használt festék egészen más árnyalatot ad. Amennyiben mégis alkalmazásuk mellett döntünk, érdemes természetes alapú hajfestéket választanunk, s először kis felületen ellenőrizni a végső eredményt. A haj a fokozott faggyútermelődés miatt zsírosabbá válhat, így gyakoribb hajmosás szükséges, amihez kímélő sampont válasszunk.

Hogyan ápolhatom a bőröm? Járhatok kozmetikai kezelésekre?

A fokozott faggyúmirigy-működés miatt nemcsak a haj, de a bőr is zsírosabbá válhat, mitesszerek, pattanások jelentkezhetnek. A megváltozott bőrtípus kezeléséhez kérjük szakember tanácsát, aki segíti a megfelelő készítmények kiválasztását. A várandósság időszakában különös figyelemmel válasszuk meg a bőrápoláshoz használt termékeket. Lúgos hatású tusfürdők, szappan helyett olyan fürdőszert válasszunk, amely a bőr pH-értékével megegyező, vagy semleges vegyhatású. Az A-vitamin-tartalmú krémek, retinolsav származékok alkalmazása magzati ártalmat okozhat, így használatuk előtt mindig kérjük bőrgyógyász tanácsát. A kozmetikai kezelések előtt minden esetben jelezzük, hogy babát várunk, ilyenkor bizonyos eljárások alkalmazása, például a testkezelések, lézeres szépészeti beavatkozások kerülendők.

Aggódom, hogy az anyajegyeim sötétebbek lettek. Vizsgáltassam meg?

A várandósság időszakában sok kismama fordul bőrgyógyászhoz az arc, homlok területén jelentkező pigmentációs változások – májfolt kialakulása – miatt. A hormonális változások következtében a nyak, hónalj és mell területén újabb kötőszövetes növedékek jelenhetnek meg. A már meglévő anyajegyek, májfoltok, bőrszínű elváltozások is sötétebbé válhatnak, ezek általában ártalmatlan jelenségek, de érdemes ezeket is szakorvosnak megmutatni. A pigmentációs zavarok megelőzésére télen is használjunk megfelelő faktorszámú fényvédőt, naptejet. A terhesség során a hormonális változások, a fokozott verejtékezés, mell- és hasméret növekedése, lábdagadás elősegíti a gombás fertőzések kialakulását, ezért fokozottan ügyeljünk a hasredő, mellek területén is a hajlatok szárazon tartására.


Fotó: 123rf.comMegelőzhetem valahogyan a terhességi csíkokat?

A has területének ápolására érdemes már a várandósság kezdetétől nagy figyelmet fordítani. A terhességi csíkok kialakulása ellen számos jó minőségű készítmény kapható. Érdemes egyet kiválasztanunk, s azt a terhesség elejétől rendszeresen alkalmazni. Még a legjobb minőségű termék is kiválthat viszkető, égő érzéssel járó allergiás reakciót, ilyen esetekben természetesen válasszunk másik készítményt. A terhességi csíkok, striák kialakulásában nagy szerepet játszanak az alkati tulajdonságok, öröklött tényezők. Megfelelő odafigyeléssel azonban sokat tehetünk megjelenésük ellen. A már kialakult striák az idő múlásával halványodnak ugyan, bizonyos kozmetikai kezelésekkel csökkenthetők, teljes mértékben azonban csak plasztikai műtéttel szüntethetők meg.

Biztonságos-e a műköröm és a szolárium ebben az időszakban?

A várandósság időszakában a magzatvédő vitaminok kedvezően befolyásolják a körmök állapotát is, sok esetben megszűnik a töredezettség. A hajfestés és dauer mellett a műköröm viselése sem ajánlott az első trimeszter idején. A műkörmök felhelyezésével és töltésével sok vegyszert és port lélegzünk be, a felhasznált anyagok pedig a körömágyból felszívódhatnak.

Sminkeléshez használhatjuk a már korábban bevált kozmetikumokat, új termék vásárlásánál válasszunk a hypoallergén készítmények közül.

A kismamák számára egyértelműen kerülendő a szauna és szolárium használata is. A szauna, a forró fürdő alhasi vérbőséget okoz, mely növeli a vetélés, koraszülés kockázatát, és a már meglévő visszerek állapotát is rontja. A szolárium alkalmazásával kapcsolatban a vélemények ugyan megoszlanak, azonban várandósság időszakában a direkt hőhatás mellett számolnunk kell a pigmentációs zavarok kockázatával is, így inkább nem javasoljuk.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.