Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így előzd meg a komoly szembetegségeket!

Érdekességek2024. november 07.

Úszkáló homályok, fényfelvillanás, látásban bekövetkező változások. Csak néhány tünet, melynek hátterében sürgős ellátást igénylő elváltozás állhat. A szemészeti betegségek megelőzése érdekében elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálat, mely szakorvosi ellátást igényel. Dr. Molnár Szilvia szemorvos tanácsait a szemüveget, kontaktlencsét viselőknek, de a panaszmentes éleslátóknak is érdemes megfontolni.

Szűrővizsgálat

Minden betegség megelőzésében és kezelésében nagy a szerepe a rendszeres szűrővizsgálatoknak, igaz ez a szem betegségeire is. A külvilág ingereinek 60-80 százalékát a látás révén érzékeljük, hogy ez az arány ne romoljon, a rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen. „A szemüveget, kontaktlencsét viselőknek évente, míg az éleslátóknak panaszmentesség esetén is időszakos ellenőrzésre van szükségük. Az orvosi szemvizsgálat során minden esetben szemfenékvizsgálat történik, megítéljük a szemlencse állapotát, mely az esetleges szürkehályogról tájékoztat, ellenőrzésre kerül a szemnyomás, melynek emelkedett értéke zöldhályogra utalhat, továbbá az érrendszer állapotát is felmérjük, mely lényeges a magas vérnyomás, cukorbetegség, érelmeszesedés súlyosságának megítélésében.” – avat be a vizsgálatok protokolljába Dr. Molnár Szilvia, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa.

Optikus, vagy szemész?

A szemorvos a mérőműszerek eredményei mellett figyelembe veszi a teljes szemészeti vizsgálat eredményét, beleértve a páciens anamnézisét, azaz kórelőzmény állít fel így egyénre szabottan állít diagnózist, ír fel korrekciót, szemüveget. „Egy szemész általi látásvizsgálatnál a műszeres mérések és a vizsgálatok mellett átbeszéljük a korábbi szemmel kapcsolatos történéseket, úgy, mint sérülések, gyulladások, műtétek, szemüveg- és kontaktlencseviselés története. Általános betegségek, családban előforduló örökletes szembetegségek kizárása is sokat segít a látásromlás okának feltérképezésében.” – mondja a szakember.

Átmeneti látásélesség változás

Különleges élethelyzeti változásoknál is érdemes szakemberhez fordulni: „Kismamaként előfordulhat átmeneti látásélességváltozás, melyet a hormonváltozás eredményez, de pajzsmirigy problémák esetén, vagy vércukorszint ingadozása esetén is előfordul látásváltozás. Ilyen esetekben belgyógyásszal konzultálva, a hormonháztartás egyensúlyba kerülése a cél. Ezeket szemüveg felírásakor figyelembe kell venni.” – hívja fel a figyelmet Dr. Molnár Szilvia a megelőző vizsgálatok fontosságára.


Szembetegségek

Léteznek olyan szembetegségek, melyek egy ideig tünetmentességet mutatnak, amikor már látásromlást okoznak, visszafordíthatatlan a folyamat. „A kezeletlen zöldhályog „láthatatlan” ellenségünk. Általában nem jár fájdalommal, fokozatosan károsítja szemünket, eleinte nem feltétlenül okoz panaszt.” – teszi hozzá a doktornő, majd kiemeli, hogy „Vannak olyan tünetek, mint a hirtelen úszkáló homályok, fényfelvillanások, látótérkiesés, látásromlás, melyek mögött látóhártya elváltozás állhat, ezek bizonyos esetekben sürgős ellátást igényelnek. Amennyiben ez nem történik meg, a látóhártya károsodott része elhal, a látásromlás maradandó lehet. Ilyen panaszokkal jelentkező páciens esetében pupillatágítást végzünk, a látóhártya precíz vizsgálata miatt.”– hívja fel a figyelmet a gyors reagálás fontosságára a Czeizel Intézet szemész orvosa, aki eddig már több, mint tízezer lézeres látásjavító műtétet végzett.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bőrdaganatokról röviden

2025. május 30.

A napozás bármely évszakban jólesik, de vigyázat, a mértéktelen napozás a melanoma kialakulásának valószínűségét növeli! Bár mindenki fél a bőrdaganatoktól, mégis sokan nem veszik komolyan a megelőzést.

A bőrdaganatok között szerencsére sok jóindulatú is van, a leggyakoribbak a következők:

Anyajegyek – sokszor veleszületett, máskor később megjelenő elváltozások, melyek színben és felszínben is eltérnek a környezetüktől. Legnagyobb jelentősége a festékes anyajegyeknek van, mivel egy részük rosszindulatúan átalakulhat, különösen a sérülésnek kitett helyeken. Ha méret-, alak- vagy színváltozást, az anyajegy környezetében csomóképződést észlelünk, azonnal szakemberhez kell fordulni.

Papillomák – inkább idősebb korban jelentkeznek, főleg a nyakon és a karon. Ez egy eleinte sárgásbarna, majd egyre sötétebb, morzsalékony, szemölcsös felszínű növedék. Elsősorban esztétikai problémát okoz, és megfelelő módszerrel könnyen eltávolítható.

Keloid – főleg fiatal felnőtteken, valamilyen sérülés vagy műtét helyén keletkező, tömött tapintatú, vörös, a környező bőr felé rákollószerű „lábakat” képező, fényes felszínű daganat, ami időben kezelve jó eredménnyel gyógyítható. Vannak olyan elváltozások is, melyek szövettanilag már rosszindulatúak, de korai felismerésük a gyógyulás esélyét jelentősen növeli! Ilyenek:

Alapsejtes bőrrák – eleinte kis fénylő, széli részén értágulatokkal tarkított növedék. Áttétet nem képez, ám a környező szöveteket roncsolhatja. Sebészi módszerrel, röntgenbesugárzással és egyéb, speciális módszerekkel kezelhető.

Elszarusodó laphámrák – legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton alakul ki, enyhén kiemelkedő, sárgásbarna színű, elszarusodó felszínű daganat. Gyorsan növekszik és áttétet is képez, ezért mielőbbi sebészi eltávolítása ajánlott.

Melanoma – a bőr festéktermelő sejtjeiből, általában ép területen alakul ki, de meglévő festékes anyajegyekből is elfajulhat. Száma az utóbbi években növekszik, középkorúakon és fiatalokon is előfordul, színe világosbarnától a kékesfeketéig terjed. Áttétet képez, kezelése műtéti, kiegészítve más lehetőségekkel, besugárzással és infúziós kezeléssel.

Csak egy kis fejfájás?

2025. május 30.



Nem szabad bagatellizálni!

Mi, emberek eléggé kényelmesek vagyunk. Ha fáj a fejünk, bekapunk egy pirulát, és kész. A reklámok is ezt sugallják. Ha hetente fáj a fejünk, hetente tesszük ugyanezt. Pedig nagyobb körültekintéssel kellene kezelni ezt a tünetet.

Miért van az, hogy egy fogfájásnál előbb-utóbb elmegyünk a fogorvoshoz, egy fejfájásnál, akár legyen az hetente többször is, nem megyünk? Dr. Szok Délia neurológus, az egyik legismertebb fejfájás-specialista mondja el erről a véleményét.

– A fejfájás egy panasz. Mégpedig nagyon gyakori panasz. Mindenkinél előfordul az élete során. A kérdés az, hogy milyen gyakorisággal és milyen erősséggel. Ha nem elviselhetetlen, akkor jön a fájdalomcsillapító. Mert ezeket recept nélkül meg lehet venni, de ezzel a kontroll is eltűnik, és kialakulhat egy hozzászokás, ami már igen veszélyes egészségügyi probléma. A fejfájással élő személyek akár egész életük során sem jutnak el amiatt orvoshoz. Nem is említik az orvosnak, hogy ilyen panaszuk van, hanem öngyógyítással kezelik a fájdalmat. Pedig már az sem mindegy, milyen típusú a fejfájás. Lehet féloldali, lüktető, hányingerrel társuló – ez migrénes jellegű, vagy kétoldali, körkörös, feszítő-nyomó – ez a tenziós típusú fejfájásra jellegzetes.

Van, amelyik hirtelen kezdetű, főleg egy nem fejfájós egyénnél, vagy időskorban jelentkezik először – ezek veszélyre felhívó jelek. Hirtelen kezdődő, erős fejfájás fokozódó fájdalommal, amely fájdalomcsillapítókra nem múlik. Ez egy tipikus tüneti fejfájás, aminek valamilyen szervi ok állhat a hátterében. Ez lehet valamilyen agyi betegség, de lehet akár zöldhályog, vagy magas vérnyomás is. Ezt mindenképpen ki kell deríteni, mert magát az okot kell kezelni, és akkor a fejfájás mint kísérő tünet is elmúlik. Ilyenkor kivizsgálás javasolt. A háziorvos utalja majd tovább a beteget a szakterületekre, köztük a neurológiára, ami a fejfájás vizsgálati helye.

Az allergia Önnel utazik!

2025. május 29.



Az asztma az arra hajlamos egyénekben a légutak krónikus gyulladásos betegsége, mely azok kisebb-nagyobb mérvű elzáródásával jár. A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét a sokféle irritáló anyaggal szemben. Sokszor nem is deríthető fel az asztma kóroka. A betegség leggyakoribb megjelenési formája az allergiás asztma. Némely ember szervezete a környezetben lebegő porra, füstre, virágporra, állati szőrre olyan reakciókkal válaszol, mintha az valamilyen ártó anyag, betegségkeltő mikroorganizmus lenne: a szervezetben ezek az anyagok immunválaszt váltanak ki.

Az immunválasz része egy olyan anyag felszabadulása (hisztamin), mely izgatja a szöveteket: kivörösödést, a szövetek duzzanatát, könnyezést, a torok nyálkahártyájának izgalmát, köhögés, tüsszentést, orrfolyást vált ki. Nemcsak a szálló porra, hanem ételekre, vegyi anyagokra, gyógyszerekre is allergiás lehet valaki. Ugyanilyen reakciót vált ki a méh- és szúnyogcsípés, egyes tengeri csalánozók szúrása.

Az egészséges ember hörgőjének – mely a légcső folytatása és a tüdő-léghólyagocskákba vezet – keresztmetszete tág, mert a hörgőcső körül az izmok ellazultak és a hörgő nyálkahártyája is vékony. Ez könnyű, gyors levegőáramlást tesz lehetővé. Az asztmás ember gyulladt hörgőjének átmérője szűk, mert a körülötte levő izmocskák görcsösen összehúzódnak, a hörgő nyálkahártyája duzzadt, és a járatot nyák tölti ki. Emiatt a levegő beáramlása a tüdőbe nehezített.

Az asztmás roham kiváltó okai

A betegség akut fellobbanása legtöbbször az utazási stressz hatása, de kiválthatja azt vírusos fertőzés is. Nincs azonban elegendő bizonyíték arra nézve, hogy az asztmás beteg influenza elleni védőoltása előnyös hatású.