Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így előzhetjük meg a penész megjelenését nyáron!

Érdekességek2020. július 10.

Fotó: gettyimages.com

Legtöbbször a csapadékosabb, őszi idő beköszöntével kezdünk el foglalkozni a falfelületeinket csúfító penészfoltokkal, pedig a nyári hónapokban kellene megelőzni a bajt. Esztétikailag sem szép látvány egy penészes fal, hosszútávon pedig légúti megbetegedéseket is kiválthat.

Tévhit, hogy a penészfoltok csak az őszi-téli hónapokban jelenhetnek meg otthonunk falfelületein. A napokig (rosszabb esetben hetekig) tartó párás, csapadékos nyári időjárás is kedvez a spórák megtapadásának, hiszen a penészgomba – hőmérséklettől függetlenül – a nedvesség hatására jelenik meg.  A nyári hónapokban leginkább a megelőzésre ajánlott figyelni, és a már fertőzött felületek kezeléséhez is optimálisabb körülményeket biztosít a meleg évszak – mondja Podmaniczki „Szobafestő” Attila, a Poli-Farbe alkalmazástechnikusa. De, hogyan vegyük fel hatékonyan a harcot a penésszel szemben?


Ha egy falfelületen már a téli hónapokban megjelentek a penészfoltok, nyáron viszont mérséklődik a látványuk, az nem azt jelenti, hogy a penészesedés megszűnt, csak némileg visszafejlődik, kiszárad, halványodik, de attól még jelen van a lakásban. A spórák megtapadhatnak újabb területeken, és jellemzően a következő télen ismét találkozhatunk a penészfoltokkal, legtöbb esetben ajtók, ablakok, sarkok környékén – hangsúlyozza Podmaniczki Attila.

Fotó: 123rf.com

A penész kialakulásának legfőbb tényezői a nem megfelelő szobahőmérséklet és páratartalom, valamint a nem megfelelő szigetelésű falak lehetnek. Ha hatékonyan akarjuk felvenni a harcot a penész ellen, akkor a kiváltó okok feltárásával és megszüntetésével kell kezdenünk. Bármilyen kezelés csak időszakos megoldás lehet mindaddig, amíg a kiváltó okokat nem szüntetjük meg. Ehhez – a probléma gyökerétől függően – gyakran szakember segítségére is szükség lehet.  Ám, amíg a penészedés okát nem tudjuk teljességgel megszüntetni, addig is érdemes helyi kezelést alkalmazni, meggátolni a spórák újabb felületeken való megtapadását – erre optimális időszak a nyár, amikor szárazabb a levegő és kevesebb a pára.

Első lépésként a fertőzött felületet penészlemosóval kezeljük, amely alkalmas a már penészes falak fertőzöttségének megszüntetésére, valamint a fertőzések későbbi kialakulásának megelőzésére. A penészlemosó felhordása után látni fogjuk, hogy a felület legtetején látható fekete elszíneződések oldódnak, halványulnak. Rövid várakozás után egy spakli segítségével kaparjuk le a kezelt felületet.  Amennyiben az első kezelés után még meglátszanak a penészfoltok nyomai a falon, száradás után érdemes megismételni a tisztítást! Penészgátló/penészálló anyagok alkalmazásakor feltétlenül viseljünk maszkot, mert azok irritálhatják a légutakat!

A fal kezelése után érdemes korrigálni a fal egyenetlenségét, glettelni, majd alapozás után tisztasági festést végezni. Olyan helyiségekben, ahol az átlagosnál magasabb a páratartalom – konyha, illetve fürdőszoba –, vagy nehezebben megoldható a rendszeres szellőztetés, mindenképpen érdemes a Poli-Farbe Platinum matt latex falfestéket használni, amely a különleges receptúrájának köszönhetően tartósan meggátolja a nedves, párás helyiségek falfelületeinek penészedését.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.