Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így előzhetjük meg a penész megjelenését nyáron!

Érdekességek2020. július 10.

Fotó: gettyimages.com

Legtöbbször a csapadékosabb, őszi idő beköszöntével kezdünk el foglalkozni a falfelületeinket csúfító penészfoltokkal, pedig a nyári hónapokban kellene megelőzni a bajt. Esztétikailag sem szép látvány egy penészes fal, hosszútávon pedig légúti megbetegedéseket is kiválthat.

Tévhit, hogy a penészfoltok csak az őszi-téli hónapokban jelenhetnek meg otthonunk falfelületein. A napokig (rosszabb esetben hetekig) tartó párás, csapadékos nyári időjárás is kedvez a spórák megtapadásának, hiszen a penészgomba – hőmérséklettől függetlenül – a nedvesség hatására jelenik meg.  A nyári hónapokban leginkább a megelőzésre ajánlott figyelni, és a már fertőzött felületek kezeléséhez is optimálisabb körülményeket biztosít a meleg évszak – mondja Podmaniczki „Szobafestő” Attila, a Poli-Farbe alkalmazástechnikusa. De, hogyan vegyük fel hatékonyan a harcot a penésszel szemben?


Ha egy falfelületen már a téli hónapokban megjelentek a penészfoltok, nyáron viszont mérséklődik a látványuk, az nem azt jelenti, hogy a penészesedés megszűnt, csak némileg visszafejlődik, kiszárad, halványodik, de attól még jelen van a lakásban. A spórák megtapadhatnak újabb területeken, és jellemzően a következő télen ismét találkozhatunk a penészfoltokkal, legtöbb esetben ajtók, ablakok, sarkok környékén – hangsúlyozza Podmaniczki Attila.

Fotó: 123rf.com

A penész kialakulásának legfőbb tényezői a nem megfelelő szobahőmérséklet és páratartalom, valamint a nem megfelelő szigetelésű falak lehetnek. Ha hatékonyan akarjuk felvenni a harcot a penész ellen, akkor a kiváltó okok feltárásával és megszüntetésével kell kezdenünk. Bármilyen kezelés csak időszakos megoldás lehet mindaddig, amíg a kiváltó okokat nem szüntetjük meg. Ehhez – a probléma gyökerétől függően – gyakran szakember segítségére is szükség lehet.  Ám, amíg a penészedés okát nem tudjuk teljességgel megszüntetni, addig is érdemes helyi kezelést alkalmazni, meggátolni a spórák újabb felületeken való megtapadását – erre optimális időszak a nyár, amikor szárazabb a levegő és kevesebb a pára.

Első lépésként a fertőzött felületet penészlemosóval kezeljük, amely alkalmas a már penészes falak fertőzöttségének megszüntetésére, valamint a fertőzések későbbi kialakulásának megelőzésére. A penészlemosó felhordása után látni fogjuk, hogy a felület legtetején látható fekete elszíneződések oldódnak, halványulnak. Rövid várakozás után egy spakli segítségével kaparjuk le a kezelt felületet.  Amennyiben az első kezelés után még meglátszanak a penészfoltok nyomai a falon, száradás után érdemes megismételni a tisztítást! Penészgátló/penészálló anyagok alkalmazásakor feltétlenül viseljünk maszkot, mert azok irritálhatják a légutakat!

A fal kezelése után érdemes korrigálni a fal egyenetlenségét, glettelni, majd alapozás után tisztasági festést végezni. Olyan helyiségekben, ahol az átlagosnál magasabb a páratartalom – konyha, illetve fürdőszoba –, vagy nehezebben megoldható a rendszeres szellőztetés, mindenképpen érdemes a Poli-Farbe Platinum matt latex falfestéket használni, amely a különleges receptúrájának köszönhetően tartósan meggátolja a nedves, párás helyiségek falfelületeinek penészedését.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.