Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így előzhetjük meg a penész megjelenését nyáron!

Érdekességek2020. július 10.

Fotó: gettyimages.com

Legtöbbször a csapadékosabb, őszi idő beköszöntével kezdünk el foglalkozni a falfelületeinket csúfító penészfoltokkal, pedig a nyári hónapokban kellene megelőzni a bajt. Esztétikailag sem szép látvány egy penészes fal, hosszútávon pedig légúti megbetegedéseket is kiválthat.

Tévhit, hogy a penészfoltok csak az őszi-téli hónapokban jelenhetnek meg otthonunk falfelületein. A napokig (rosszabb esetben hetekig) tartó párás, csapadékos nyári időjárás is kedvez a spórák megtapadásának, hiszen a penészgomba – hőmérséklettől függetlenül – a nedvesség hatására jelenik meg.  A nyári hónapokban leginkább a megelőzésre ajánlott figyelni, és a már fertőzött felületek kezeléséhez is optimálisabb körülményeket biztosít a meleg évszak – mondja Podmaniczki „Szobafestő” Attila, a Poli-Farbe alkalmazástechnikusa. De, hogyan vegyük fel hatékonyan a harcot a penésszel szemben?


Ha egy falfelületen már a téli hónapokban megjelentek a penészfoltok, nyáron viszont mérséklődik a látványuk, az nem azt jelenti, hogy a penészesedés megszűnt, csak némileg visszafejlődik, kiszárad, halványodik, de attól még jelen van a lakásban. A spórák megtapadhatnak újabb területeken, és jellemzően a következő télen ismét találkozhatunk a penészfoltokkal, legtöbb esetben ajtók, ablakok, sarkok környékén – hangsúlyozza Podmaniczki Attila.

Fotó: 123rf.com

A penész kialakulásának legfőbb tényezői a nem megfelelő szobahőmérséklet és páratartalom, valamint a nem megfelelő szigetelésű falak lehetnek. Ha hatékonyan akarjuk felvenni a harcot a penész ellen, akkor a kiváltó okok feltárásával és megszüntetésével kell kezdenünk. Bármilyen kezelés csak időszakos megoldás lehet mindaddig, amíg a kiváltó okokat nem szüntetjük meg. Ehhez – a probléma gyökerétől függően – gyakran szakember segítségére is szükség lehet.  Ám, amíg a penészedés okát nem tudjuk teljességgel megszüntetni, addig is érdemes helyi kezelést alkalmazni, meggátolni a spórák újabb felületeken való megtapadását – erre optimális időszak a nyár, amikor szárazabb a levegő és kevesebb a pára.

Első lépésként a fertőzött felületet penészlemosóval kezeljük, amely alkalmas a már penészes falak fertőzöttségének megszüntetésére, valamint a fertőzések későbbi kialakulásának megelőzésére. A penészlemosó felhordása után látni fogjuk, hogy a felület legtetején látható fekete elszíneződések oldódnak, halványulnak. Rövid várakozás után egy spakli segítségével kaparjuk le a kezelt felületet.  Amennyiben az első kezelés után még meglátszanak a penészfoltok nyomai a falon, száradás után érdemes megismételni a tisztítást! Penészgátló/penészálló anyagok alkalmazásakor feltétlenül viseljünk maszkot, mert azok irritálhatják a légutakat!

A fal kezelése után érdemes korrigálni a fal egyenetlenségét, glettelni, majd alapozás után tisztasági festést végezni. Olyan helyiségekben, ahol az átlagosnál magasabb a páratartalom – konyha, illetve fürdőszoba –, vagy nehezebben megoldható a rendszeres szellőztetés, mindenképpen érdemes a Poli-Farbe Platinum matt latex falfestéket használni, amely a különleges receptúrájának köszönhetően tartósan meggátolja a nedves, párás helyiségek falfelületeinek penészedését.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meglepő tünetek utalhatnak pajzsmirigybetegségre

2026. január 27.

A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk

Magyarországon akár 10 ezer embert érinthetnek a pajzsmirigybetegségekhez társuló szemészeti szövődmények, és évente mintegy 300 ilyen esetet diagnosztizálnak. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez kapcsolódó szemészeti tünetek igen változatosak lehetnek, így e betegségek felismerése gyakran még az orvosok számára is nehézséget okoz – nem beszélve arról, hogy bizonyos esetekben a szembetegségekhez hormonális eltérések sem társulnak. Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja, ennek apropóján szemünk egészségének megőrzésére hívjuk fel a figyelmet.

A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.

Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.  

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.