Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így előzhetjük meg a penész megjelenését nyáron!

Érdekességek2020. július 10.

Fotó: gettyimages.com

Legtöbbször a csapadékosabb, őszi idő beköszöntével kezdünk el foglalkozni a falfelületeinket csúfító penészfoltokkal, pedig a nyári hónapokban kellene megelőzni a bajt. Esztétikailag sem szép látvány egy penészes fal, hosszútávon pedig légúti megbetegedéseket is kiválthat.

Tévhit, hogy a penészfoltok csak az őszi-téli hónapokban jelenhetnek meg otthonunk falfelületein. A napokig (rosszabb esetben hetekig) tartó párás, csapadékos nyári időjárás is kedvez a spórák megtapadásának, hiszen a penészgomba – hőmérséklettől függetlenül – a nedvesség hatására jelenik meg.  A nyári hónapokban leginkább a megelőzésre ajánlott figyelni, és a már fertőzött felületek kezeléséhez is optimálisabb körülményeket biztosít a meleg évszak – mondja Podmaniczki „Szobafestő” Attila, a Poli-Farbe alkalmazástechnikusa. De, hogyan vegyük fel hatékonyan a harcot a penésszel szemben?


Ha egy falfelületen már a téli hónapokban megjelentek a penészfoltok, nyáron viszont mérséklődik a látványuk, az nem azt jelenti, hogy a penészesedés megszűnt, csak némileg visszafejlődik, kiszárad, halványodik, de attól még jelen van a lakásban. A spórák megtapadhatnak újabb területeken, és jellemzően a következő télen ismét találkozhatunk a penészfoltokkal, legtöbb esetben ajtók, ablakok, sarkok környékén – hangsúlyozza Podmaniczki Attila.

Fotó: 123rf.com

A penész kialakulásának legfőbb tényezői a nem megfelelő szobahőmérséklet és páratartalom, valamint a nem megfelelő szigetelésű falak lehetnek. Ha hatékonyan akarjuk felvenni a harcot a penész ellen, akkor a kiváltó okok feltárásával és megszüntetésével kell kezdenünk. Bármilyen kezelés csak időszakos megoldás lehet mindaddig, amíg a kiváltó okokat nem szüntetjük meg. Ehhez – a probléma gyökerétől függően – gyakran szakember segítségére is szükség lehet.  Ám, amíg a penészedés okát nem tudjuk teljességgel megszüntetni, addig is érdemes helyi kezelést alkalmazni, meggátolni a spórák újabb felületeken való megtapadását – erre optimális időszak a nyár, amikor szárazabb a levegő és kevesebb a pára.

Első lépésként a fertőzött felületet penészlemosóval kezeljük, amely alkalmas a már penészes falak fertőzöttségének megszüntetésére, valamint a fertőzések későbbi kialakulásának megelőzésére. A penészlemosó felhordása után látni fogjuk, hogy a felület legtetején látható fekete elszíneződések oldódnak, halványulnak. Rövid várakozás után egy spakli segítségével kaparjuk le a kezelt felületet.  Amennyiben az első kezelés után még meglátszanak a penészfoltok nyomai a falon, száradás után érdemes megismételni a tisztítást! Penészgátló/penészálló anyagok alkalmazásakor feltétlenül viseljünk maszkot, mert azok irritálhatják a légutakat!

A fal kezelése után érdemes korrigálni a fal egyenetlenségét, glettelni, majd alapozás után tisztasági festést végezni. Olyan helyiségekben, ahol az átlagosnál magasabb a páratartalom – konyha, illetve fürdőszoba –, vagy nehezebben megoldható a rendszeres szellőztetés, mindenképpen érdemes a Poli-Farbe Platinum matt latex falfestéket használni, amely a különleges receptúrájának köszönhetően tartósan meggátolja a nedves, párás helyiségek falfelületeinek penészedését.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.