Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így előzzük meg a “karácsonyi szindrómát

Érdekességek2021. december 25.

Gyomorfájás, nyakmerevedés, idegzsába, hólyaghurut... Az év végi ünnepek közeledtével ezek a tipikus tünetcsoportok (“karácsonyi szindrómák”) könnyen előjöhetnek, melyek révén testünk figyelmeztető jelzéseket ad le, felfedve feszültségeinket. Lelki eredetű fizikai tünetek jelennek meg tehát, de meg lehet előzni őket. Néhány jó tanács hozzá.

Amikor a nagy, karácsonyi családi összejövetelek régi sérelmek kiújulását vetítik előre, és félünk tőle, hogy ismét fellobban a viszálykodás vagy a harag lángja, e feszültség megjelenése különféle fizikai kockázatokkal jár. Hatására testünk az első, mely figyelmeztethet: összerándul a gyomrunk, megfájdul a fejünk, hólyaghurut tör ránk…

A fájdalmak felfedik érzelmeinket és feszültségeinket, testünk kész “újraírni” családi életünk konfliktusos előzményeit. De ha hallgatunk a szavára, és megfejtjük titkait, lehetővé válik, hogy a családi ünnepeket örömtelibben, a gyakori tünetcsoportok megjelenése nélkül éljük meg.


Szomato-érzelmi megközelítés

Az ún. szomato-érzelmi – szomatikus (testi eredetű) – megközelítés lehetővé teszi, hogy pld. a testet a tudatalattival érintkező “felületként” használjuk. Gondolunk rá vagy sem, az ünnepek rendszerint visszaterelnek minket a családi fészekbe, és azzal együtt a hozzájuk kötődő konfliktusokhoz. Ha nem sikerül ezeket kezelni, testünk reagál rá.
Emlékezhetünk arra is, hogy egész életünk, érzelmeinkkel és vágyainkkal együtt, de a fáradtság is bizony belénk vésődik. A szomato-érzelmi megközelítés lehetővé teszi a párbeszéd megújítását a környezetünkkel, a konfliktusok eredetének felkutatását és feloldását, a feszültségek okainak megfejtését és a felszabadulást alóla. Amikor a testben megszűnnek a görcsös jelenségek, az kihat az érzelmi szférára is.

A családi fészekbe való visszatérés nehézségei

Egyesek számára csak “örökség” a család, és a megszokott, nagy karácsonyi összejövetelek lehetősége máris pld. gyomorfájással jár. Hiszen a családi konfliktusok felmerülésének lehetőségét kísérő fájdalmak gyakran erre a testtájékra korlátozódnak.  Többek közt ez a tünet mutathat rá arra, hogy a családi konfliktusok megújulása milyen negatívan hat ránk, kényelmetlen helyzetbe hoz minket. Gyakran megtörténhet, ha távoli családtagokkal találkozunk, akikkel korábban feszült volt a viszony, és pld. a karácsonyi összejövetel mindezt a felszínre hozza.

A választással járó gondok

Hogyan jöjjünk össze, miként ünnepeljünk karácsonykor anélkül, hogy bárkit is megbántanánk? Minden évben felmerül ez a kérdés – nehéz a választás, kit, mikor látogassunk meg az ünnepeken, kit hívjunk meg, és ha kell, nemet is tudjunk mondani. Ha bármilyen fizikai tünet kíséri ezt a folyamatot (pld. nyakmerevséget kapunk tépelődés közben…), nagy az esély rá, hogy mindez komoly fejtörést okoz! A test azonnal akcióba lép, ami belső “forrongást” idéz elő. Ezért tanácsos teljes nyugalommal, előre megfontoltan viszonyulni a kérdéshez.

Ajándék és önértékelés

Az ajándékozás és a megajándékozottság öröme nem mindig ad egymásnak randevút… Az ajándékok értéke is számít, öntudatlanul is számba vesszük, ki, milyen mértékben emlékezett meg a másikról. A fenyőfa “árnyékában” az ilyen jellegű összehasonlítások elkerülhetetlenek, még ha azt is hisszük, hogy sikerül megszabadulnunk tőle. “Tessék, a testvéremet idén elhalmoztam ajándékokkal, ő meg nem tett ki magáért” –  ilyen és ehhez hasonló gondolatok törhetnek ránk. Miközben jó képet vághatunk hozzá, de félő, hogy a testünk felfedi igazi érzelmeinket.  A hólyaghurut például kapcsolódhat az ilyen jellegű problémákhoz, és a baj kiújulásához vezethet az ünnepek alatt. Ezért, ahelyett, hogy izgatnánk magunkat azon, hogy “csak ezt érdemeljük”, felejtsük el az ilyen romboló gondolatokat, és tiszta szívből közelítsünk a dologhoz a szeretet ünnepén.

A magyalfa jelképe

Netán légzési nehézségeink vannak a karácsony közeledtével? Ha harag dúl bennünk, a nagy “fegyverszünet” nem jön létre feltétlenül magától. Belsőnkben sokszor dúl a harc, és ez még a légzésünkben is megnyilvánulhat. Márpedig jó arcot vágni hozzá akkor is, amikor ott legbelül nem múlt el a harag, bizony nem könnyű dolog. És azt tudjuk-e vajon, hogy a gyakori karácsonyi díszítés, a magyalfa azt a haragot jelképezi, amelytől megszabadulunk ilyenkor?  Hiszen nem ünnepeken kell a problémákat újra felvetni, a haragvást feleleveníteni. Jó módszer lehet, ha levezetjük előzetes feszültségeinket valamilyen testmozgással, és ily módon szabadulunk meg esetleges agresszív hajlamainktól is. Keressünk alkalmat rá, hogy a családi konfliktusokat később rendezzük, ne az ünnep alatt.

Megelőzés

A pszichoszomatikus tünetek tudomásul vétele már egy lépést jelent a tőlük való megszabadulás felé. Ha aggodalmaskodónak és görcsösnek érezzük magunkat, megfelelő módja lehet az akadályok legyőzésének, ha többet foglalkozunk, illetve törődünk magunkkal. Fontos, hogy gondoljuk át újra, mire van szüksége a testünknek. Relaxáló masszázsra vagy netán pihentető fürdőre? Ha ezekre nincs módunk, és netán az említett légzési nehézségek törnek ránk, a jóga által inspirált légzőgyakorlat mindenképp segít negatív érzelmeink kezelésében. Minden mély légzéssel küldjünk levegőt a gyomorba, és meglátjuk, lassanként jobban érezzük magunkat. Van úgy, hogy 10-20 ilyen jellegű légzés elég a jobb közérzethez, a negatív hozzáállás megszűntéhez.

A fenti tanácsok és légzőgyakorlatok segíthetnek az ellazulásban az évnek ebben a gyakran “kötelezően” feszített periódusában. Mindamellett az ünnepek alatt előjöhet olyan betegségünk is, mely tényleges orvosi kezelést igényel – akár kapcsolatban áll a most tárgyalt stressz-helyzettel, akár nem. Ne ingadozzunk hát, forduljunk orvoshoz ilyenkor is, de azzal a fontos feltétellel, hogy megnyugszunk tőle, majd relaxálunk, és hagyjuk eluralkodni magunkon az ünnep örömét.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)