Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így előzzük meg a “karácsonyi szindrómát”

Érdekességek2023. december 30.

Gyomorfájás, nyakmerevedés, idegzsába, hólyaghurut… Az év végi ünnepek közeledtével ezek a tipikus tünetcsoportok (“karácsonyi szindrómák”) könnyen előjöhetnek, melyek révén testünk figyelmeztető jelzéseket ad le, felfedve feszültségeinket. Lelki eredetű fizikai tünetek jelennek meg tehát, de meg lehet előzni őket. Néhány jó tanács hozzá.

Fotó: pixabay.comAmikor a nagy, karácsonyi családi összejövetelek régi sérelmek kiújulását vetítik előre, és félünk tőle, hogy ismét fellobban a viszálykodás vagy a harag lángja, e feszültség megjelenése különféle fizikai kockázatokkal jár. Hatására testünk az első, mely figyelmeztethet: összerándul a gyomrunk, megfájdul a fejünk, hólyaghurut tör ránk…

A fájdalmak felfedik érzelmeinket és feszültségeinket, testünk kész “újraírni” családi életünk konfliktusos előzményeit. De ha hallgatunk a szavára, és megfejtjük titkait, lehetővé válik, hogy a családi ünnepeket örömtelibben, a gyakori tünetcsoportok megjelenése nélkül éljük meg.

Szomato-érzelmi megközelítés

Az ún. szomato-érzelmi – szomatikus (testi eredetű) – megközelítés lehetővé teszi, hogy pld. a testet a tudatalattival érintkező “felületként” használjuk. Gondolunk rá vagy sem, az ünnepek rendszerint visszaterelnek minket a családi fészekbe, és azzal együtt a hozzájuk kötődő konfliktusokhoz. Ha nem sikerül ezeket kezelni, testünk reagál rá.

Emlékezhetünk arra is, hogy egész életünk, érzelmeinkkel és vágyainkkal együtt, de a fáradtság is bizony belénk vésődik. A szomato-érzelmi megközelítés lehetővé teszi a párbeszéd megújítását a környezetünkkel, a konfliktusok eredetének felkutatását és feloldását, a feszültségek okainak megfejtését és a felszabadulást alóla. Amikor a testben megszűnnek a görcsös jelenségek, az kihat az érzelmi szférára is.

A családi fészekbe való visszatérés nehézségei

Egyesek számára csak “örökség” a család, és a megszokott, nagy karácsonyi összejövetelek lehetősége máris pld. gyomorfájással jár. Hiszen a családi konfliktusok felmerülésének lehetőségét kísérő fájdalmak gyakran erre a testtájékra korlátozódnak.  Többek közt ez a tünet mutathat rá arra, hogy a családi konfliktusok megújulása milyen negatívan hat ránk, kényelmetlen helyzetbe hoz minket. Gyakran megtörténhet, ha távoli családtagokkal találkozunk, akikkel korábban feszült volt a viszony, és pld. a karácsonyi összejövetel mindezt a felszínre hozza.

A választással járó gondok

Hogyan jöjjünk össze, miként ünnepeljünk karácsonykor anélkül, hogy bárkit is megbántanánk? Minden évben felmerül ez a kérdés – nehéz a választás, kit, mikor látogassunk meg az ünnepeken, kit hívjunk meg, és ha kell, nemet is tudjunk mondani. Ha bármilyen fizikai tünet kíséri ezt a folyamatot (pld. nyakmerevséget kapunk tépelődés közben…), nagy az esély rá, hogy mindez komoly fejtörést okoz! A test azonnal akcióba lép, ami belső “forrongást” idéz elő. Ezért tanácsos teljes nyugalommal, előre megfontoltan viszonyulni a kérdéshez.


Ajándék és önértékelés

Az ajándékozás és a megajándékozottság öröme nem mindig ad egymásnak randevút… Az ajándékok értéke is számít, öntudatlanul is számba vesszük, ki, milyen mértékben emlékezett meg a másikról. A fenyőfa “árnyékában” az ilyen jellegű összehasonlítások elkerülhetetlenek, még ha azt is hisszük, hogy sikerül megszabadulnunk tőle. “Tessék, a testvéremet idén elhalmoztam ajándékokkal, ő meg nem tett ki magáért” –  ilyen és ehhez hasonló gondolatok törhetnek ránk. Miközben jó képet vághatunk hozzá, de félő, hogy a testünk felfedi igazi érzelmeinket.  A hólyaghurut például kapcsolódhat az ilyen jellegű problémákhoz, és a baj kiújulásához vezethet az ünnepek alatt. Ezért, ahelyett, hogy izgatnánk magunkat azon, hogy “csak ezt érdemeljük”, felejtsük el az ilyen romboló gondolatokat, és tiszta szívből közelítsünk a dologhoz a szeretet ünnepén.

A magyalfa jelképe

Netán légzési nehézségeink vannak a karácsony közeledtével? Ha harag dúl bennünk, a nagy “fegyverszünet” nem jön létre feltétlenül magától. Belsőnkben sokszor dúl a harc, és ez még a légzésünkben is megnyilvánulhat. Márpedig jó arcot vágni hozzá akkor is, amikor ott legbelül nem múlt el a harag, bizony nem könnyű dolog. És azt tudjuk-e vajon, hogy a gyakori karácsonyi díszítés, a magyalfa azt a haragot jelképezi, amelytől megszabadulunk ilyenkor?  Hiszen nem ünnepeken kell a problémákat újra felvetni, a haragvást feleleveníteni. Jó módszer lehet, ha levezetjük előzetes feszültségeinket valamilyen testmozgással, és ily módon szabadulunk meg esetleges agresszív hajlamainktól is. Keressünk alkalmat rá, hogy a családi konfliktusokat később rendezzük, ne az ünnep alatt.

Fotó: pixabay.com

Megelőzés

A pszichoszomatikus tünetek tudomásul vétele már egy lépést jelent a tőlük való megszabadulás felé. Ha aggodalmaskodónak és görcsösnek érezzük magunkat, megfelelő módja lehet az akadályok legyőzésének, ha többet foglalkozunk, illetve törődünk magunkkal. Fontos, hogy gondoljuk át újra, mire van szüksége a testünknek. Relaxáló masszázsra vagy netán pihentető fürdőre? Ha ezekre nincs módunk, és netán az említett légzési nehézségek törnek ránk, a jóga által inspirált légzőgyakorlat mindenképp segít negatív érzelmeink kezelésében. Minden mély légzéssel küldjünk levegőt a gyomorba, és meglátjuk, lassanként jobban érezzük magunkat. Van úgy, hogy 10-20 ilyen jellegű légzés elég a jobb közérzethez, a negatív hozzáállás megszűntéhez.

A fenti tanácsok és légzőgyakorlatok segíthetnek az ellazulásban az évnek ebben a gyakran “kötelezően” feszített periódusában. Mindamellett az ünnepek alatt előjöhet olyan betegségünk is, mely tényleges orvosi kezelést igényel – akár kapcsolatban áll a most tárgyalt stressz-helyzettel, akár nem. Ne ingadozzunk hát, forduljunk orvoshoz ilyenkor is, de azzal a fontos feltétellel, hogy megnyugszunk tőle, majd relaxálunk, és hagyjuk eluralkodni magunkon az ünnep örömét.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.