Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így hat az egészségünkre, ha a lakásban szárítjuk a ruhát

Érdekességek2022. március 10.

Otthonunk páratartalmát számos tényező befolyásolhatja, például a kinti hőmérséklet, a nyílászáróink anyaga, hogy milyen gyakran szellőztetünk, vagy hogy mennyire fűtünk. Felnőttek számára az ideális relatív páratartalom a lakásban 40-60 százalék között van, a gyerekszobában pedig 60-70 százalékos páratartalom ajánlott.

Fotó: 123rf.comSokan azonban nem tudják, hogy a beltéri ruhaszárítás akár 30 százalékkal is megemelheti a páratartalmat, ami az asztmások, szénanáthások és más allergiás megbetegedésekre hajlamosak esetében súlyos következményekkel is járhat. A párás környezet ugyanis kedvez a poratkák és a penészgombák elszaporodásának, ezek pedig légzőszervrendszeri megbetegedéseket, allergiát és fejfájást is okozhatnak. De mit tehetünk ellenük?

Többliternyi víz a levegőben

„A túl alacsony és a túl magas páratartalom sem egészséges. Közismert, hogy száraz levegő esetén kellemetlen tünetekkel – állandó köhögéssel, kiszáradt bőrrel és szemekkel, kaparó torokkal számolhatunk. Éppen ezért egyre gyakoribb, hogy a téli fűtési szezonban különböző módszerekkel párologtatunk a lakásban. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a túl magas, 60 százalék feletti páratartalom is ártalmas lehet, amelyet a legtöbb esetben a szobában száradó ruhák okoznak.

Egy nagy adag vizes ruha körülbelül két liter vizet tartalmaz, ami száradáskor a levegőbe kerül, így akár 30 százalékkal is megemelkedhet a helyiség páratartalma. Ráadásul a levegőbe került víz nem tiszta, hiszen mosószer- és öblítő­szer-maradványokat tartalmaz” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont csecsemő és gyermek tüdőgyógyász, allergológus, klinikai immunológus szakorvosa. 

Elszaporodó poratkák és penészgombák

A nedves levegő leginkább azért ártalmas, mert kedvező környezetet biztosít a szabad szemmel láthatatlan, de szinte mindenütt előforduló poratkák számára, amelyek ürüléke az arra allergiás betegekben szénanáthás, asztmás és allergiás bőrtüneteket válthat ki. Másrészt a penészgombák elszaporodását is segíti, amit az is előidézhet, ha légúti betegségek idején párásítógéppel nedvesítjük a levegőt. Ilyen esetben ezért célszerű inkább inhalátort használni, amellyel közvetlenül a légutakba juttathatjuk a porlasztott oldatot.

Bár a penész a legtöbb ember számára csupán esztétikai probléma, a háziporatka mellett a penészgomba a leggyakoribb beltéri allergén. Ráadásul vannak olyan penészgomba-fajták, amelyek légúti gyulladást okoznak, elsősorban azoknál, akiknek legyengült az immunrendszerük. Ez jelenthet köhögést, orrmelléküreg-gyulladást, hörghurutot, szem- és torokirritációt, fejfájást, rossz közérzetet, súlyosabb esetben pedig akár gombás eredetű tüdőgyulladást is.


Fotó: 123rf.com

Hogyan csökkenthetjük a párát a lakásban?

A téli időszakban egyszerűen nincs mód arra, hogy a kertben, a teraszon vagy az erkélyen szárítsuk a ruhákat. Ilyenkor ideális lehet egy szárítógép, ám sok lakásban nincs elég hely ennek a mosógép mellett. Érdemes kipróbálni a páramentesítő készülékeket is, amelyek hatékony megoldást jelenthetnek a problémára. Ha azonban nincs más lehetőség, mint a szobai ruhaszárítás, akkor figyeljünk rá, hogy a háló-, és a gyerekszobától távolabb állítsuk fel a szárítót.

A helyiség ablakait, ahol szárítunk, hagyjuk egy kicsit nyitva, és szellőztessünk gyakrabban – naponta legalább egyszer csináljunk kereszthuzatot, hogy minél jobban ki tudjon cserélődni a lakás levegője. A jó idő beköszöntével azonban lehetőség szerint inkább a szabadban teregessünk, ami az egészségünknek is jót tesz.

Ha pedig már a penész is felütötte a fejét a lakásban, vizsgáljunk át alaposan minden helyiséget, és irtsuk ki minél hamarabb. Nézzünk be a bútorok mögé és az eldugott sarkokba is, ezeket ugyanis különösen kedvelik a penészgombák.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.