Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így hat az egészségünkre, ha a lakásban szárítjuk a ruhát

Érdekességek2022. március 10.

Otthonunk páratartalmát számos tényező befolyásolhatja, például a kinti hőmérséklet, a nyílászáróink anyaga, hogy milyen gyakran szellőztetünk, vagy hogy mennyire fűtünk. Felnőttek számára az ideális relatív páratartalom a lakásban 40-60 százalék között van, a gyerekszobában pedig 60-70 százalékos páratartalom ajánlott.

Fotó: 123rf.comSokan azonban nem tudják, hogy a beltéri ruhaszárítás akár 30 százalékkal is megemelheti a páratartalmat, ami az asztmások, szénanáthások és más allergiás megbetegedésekre hajlamosak esetében súlyos következményekkel is járhat. A párás környezet ugyanis kedvez a poratkák és a penészgombák elszaporodásának, ezek pedig légzőszervrendszeri megbetegedéseket, allergiát és fejfájást is okozhatnak. De mit tehetünk ellenük?

Többliternyi víz a levegőben

„A túl alacsony és a túl magas páratartalom sem egészséges. Közismert, hogy száraz levegő esetén kellemetlen tünetekkel – állandó köhögéssel, kiszáradt bőrrel és szemekkel, kaparó torokkal számolhatunk. Éppen ezért egyre gyakoribb, hogy a téli fűtési szezonban különböző módszerekkel párologtatunk a lakásban. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a túl magas, 60 százalék feletti páratartalom is ártalmas lehet, amelyet a legtöbb esetben a szobában száradó ruhák okoznak.

Egy nagy adag vizes ruha körülbelül két liter vizet tartalmaz, ami száradáskor a levegőbe kerül, így akár 30 százalékkal is megemelkedhet a helyiség páratartalma. Ráadásul a levegőbe került víz nem tiszta, hiszen mosószer- és öblítő­szer-maradványokat tartalmaz” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont csecsemő és gyermek tüdőgyógyász, allergológus, klinikai immunológus szakorvosa. 

Elszaporodó poratkák és penészgombák

A nedves levegő leginkább azért ártalmas, mert kedvező környezetet biztosít a szabad szemmel láthatatlan, de szinte mindenütt előforduló poratkák számára, amelyek ürüléke az arra allergiás betegekben szénanáthás, asztmás és allergiás bőrtüneteket válthat ki. Másrészt a penészgombák elszaporodását is segíti, amit az is előidézhet, ha légúti betegségek idején párásítógéppel nedvesítjük a levegőt. Ilyen esetben ezért célszerű inkább inhalátort használni, amellyel közvetlenül a légutakba juttathatjuk a porlasztott oldatot.

Bár a penész a legtöbb ember számára csupán esztétikai probléma, a háziporatka mellett a penészgomba a leggyakoribb beltéri allergén. Ráadásul vannak olyan penészgomba-fajták, amelyek légúti gyulladást okoznak, elsősorban azoknál, akiknek legyengült az immunrendszerük. Ez jelenthet köhögést, orrmelléküreg-gyulladást, hörghurutot, szem- és torokirritációt, fejfájást, rossz közérzetet, súlyosabb esetben pedig akár gombás eredetű tüdőgyulladást is.


Fotó: 123rf.com

Hogyan csökkenthetjük a párát a lakásban?

A téli időszakban egyszerűen nincs mód arra, hogy a kertben, a teraszon vagy az erkélyen szárítsuk a ruhákat. Ilyenkor ideális lehet egy szárítógép, ám sok lakásban nincs elég hely ennek a mosógép mellett. Érdemes kipróbálni a páramentesítő készülékeket is, amelyek hatékony megoldást jelenthetnek a problémára. Ha azonban nincs más lehetőség, mint a szobai ruhaszárítás, akkor figyeljünk rá, hogy a háló-, és a gyerekszobától távolabb állítsuk fel a szárítót.

A helyiség ablakait, ahol szárítunk, hagyjuk egy kicsit nyitva, és szellőztessünk gyakrabban – naponta legalább egyszer csináljunk kereszthuzatot, hogy minél jobban ki tudjon cserélődni a lakás levegője. A jó idő beköszöntével azonban lehetőség szerint inkább a szabadban teregessünk, ami az egészségünknek is jót tesz.

Ha pedig már a penész is felütötte a fejét a lakásban, vizsgáljunk át alaposan minden helyiséget, és irtsuk ki minél hamarabb. Nézzünk be a bútorok mögé és az eldugott sarkokba is, ezeket ugyanis különösen kedvelik a penészgombák.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.