Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így hat az egészségünkre, ha a lakásban szárítjuk a ruhát

Érdekességek2022. március 10.

Otthonunk páratartalmát számos tényező befolyásolhatja, például a kinti hőmérséklet, a nyílászáróink anyaga, hogy milyen gyakran szellőztetünk, vagy hogy mennyire fűtünk. Felnőttek számára az ideális relatív páratartalom a lakásban 40-60 százalék között van, a gyerekszobában pedig 60-70 százalékos páratartalom ajánlott.

Fotó: 123rf.comSokan azonban nem tudják, hogy a beltéri ruhaszárítás akár 30 százalékkal is megemelheti a páratartalmat, ami az asztmások, szénanáthások és más allergiás megbetegedésekre hajlamosak esetében súlyos következményekkel is járhat. A párás környezet ugyanis kedvez a poratkák és a penészgombák elszaporodásának, ezek pedig légzőszervrendszeri megbetegedéseket, allergiát és fejfájást is okozhatnak. De mit tehetünk ellenük?

Többliternyi víz a levegőben

„A túl alacsony és a túl magas páratartalom sem egészséges. Közismert, hogy száraz levegő esetén kellemetlen tünetekkel – állandó köhögéssel, kiszáradt bőrrel és szemekkel, kaparó torokkal számolhatunk. Éppen ezért egyre gyakoribb, hogy a téli fűtési szezonban különböző módszerekkel párologtatunk a lakásban. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a túl magas, 60 százalék feletti páratartalom is ártalmas lehet, amelyet a legtöbb esetben a szobában száradó ruhák okoznak.

Egy nagy adag vizes ruha körülbelül két liter vizet tartalmaz, ami száradáskor a levegőbe kerül, így akár 30 százalékkal is megemelkedhet a helyiség páratartalma. Ráadásul a levegőbe került víz nem tiszta, hiszen mosószer- és öblítő­szer-maradványokat tartalmaz” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont csecsemő és gyermek tüdőgyógyász, allergológus, klinikai immunológus szakorvosa. 

Elszaporodó poratkák és penészgombák

A nedves levegő leginkább azért ártalmas, mert kedvező környezetet biztosít a szabad szemmel láthatatlan, de szinte mindenütt előforduló poratkák számára, amelyek ürüléke az arra allergiás betegekben szénanáthás, asztmás és allergiás bőrtüneteket válthat ki. Másrészt a penészgombák elszaporodását is segíti, amit az is előidézhet, ha légúti betegségek idején párásítógéppel nedvesítjük a levegőt. Ilyen esetben ezért célszerű inkább inhalátort használni, amellyel közvetlenül a légutakba juttathatjuk a porlasztott oldatot.

Bár a penész a legtöbb ember számára csupán esztétikai probléma, a háziporatka mellett a penészgomba a leggyakoribb beltéri allergén. Ráadásul vannak olyan penészgomba-fajták, amelyek légúti gyulladást okoznak, elsősorban azoknál, akiknek legyengült az immunrendszerük. Ez jelenthet köhögést, orrmelléküreg-gyulladást, hörghurutot, szem- és torokirritációt, fejfájást, rossz közérzetet, súlyosabb esetben pedig akár gombás eredetű tüdőgyulladást is.


Fotó: 123rf.com

Hogyan csökkenthetjük a párát a lakásban?

A téli időszakban egyszerűen nincs mód arra, hogy a kertben, a teraszon vagy az erkélyen szárítsuk a ruhákat. Ilyenkor ideális lehet egy szárítógép, ám sok lakásban nincs elég hely ennek a mosógép mellett. Érdemes kipróbálni a páramentesítő készülékeket is, amelyek hatékony megoldást jelenthetnek a problémára. Ha azonban nincs más lehetőség, mint a szobai ruhaszárítás, akkor figyeljünk rá, hogy a háló-, és a gyerekszobától távolabb állítsuk fel a szárítót.

A helyiség ablakait, ahol szárítunk, hagyjuk egy kicsit nyitva, és szellőztessünk gyakrabban – naponta legalább egyszer csináljunk kereszthuzatot, hogy minél jobban ki tudjon cserélődni a lakás levegője. A jó idő beköszöntével azonban lehetőség szerint inkább a szabadban teregessünk, ami az egészségünknek is jót tesz.

Ha pedig már a penész is felütötte a fejét a lakásban, vizsgáljunk át alaposan minden helyiséget, és irtsuk ki minél hamarabb. Nézzünk be a bútorok mögé és az eldugott sarkokba is, ezeket ugyanis különösen kedvelik a penészgombák.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.

A glaukóma diagnosztizálásának lehetőségei

2025. december 17.

A zárt csarnokzugú glaukóma, ami Magyarországon nem ritka, krónikus és heveny formában is megjelenhet. Ez a glaukóma forma a Föld teljes népessége tekintetében a vezető glaukómás vaksági ok. 

Heveny formában a szemnyomás nagyon megemelkedik. Ez jelentős fájdalommal is járhat. A zárt csarnokzugú glaukómára főként azok hajlamosak, akiknek a szemük kissé kisebb, mint a szokásos normális szem. Az életkor előrehaladtával, már nagyjából 40 éves kor körül a szemlencse jelentősen nagyobbodni kezd. Ilyenkor, ha a hely kicsi, a szemlencse a pupilla területében elzárhatja a szem belső folyadékának (a csarnokvíznek) az áramlását, és ez váltja ki a csarnokzug elzáródását. Bár a probléma még az elzáródás előtt végzett egyszeri, ambuláns lézer kezeléssel teljesen megelőzhető, ez a kockázat fel nem ismerése miatt sokszor elmarad, és a beteg már csak a súlyos és végleges látáskárosodás kialakulása után kerül lézerkezelésre. Tehát ha valaki távolra pluszos szemüveget hord vagy a családban volt már glaukóma, szemét mindenképpen rendszeresen ellenőrizni kell tünetmentesen is. A szemorvosi vizsgálatkan alaposnak és hozzáértőnek kell lennie, nem elég, csupán a szemnyomásmérés. A krónikus zárt csarnokzugú glaukóma forma tünetszegényebb. A nyitott csarnokzugú glaukómák pedig teljesen fájdalmatlanok. Magyarországon a nyitott csarnokzugú glaukóma formák a leggyakoribb zöldhályog típusok. Erősen hajlamosít rá a rövidlátás és a vérrokonok között előfordult nyitott csarnokzugú glaukóma. Éppen ezért a fenti kockázati tényezőkkel bíró személyeknek különösen fontos a 40 éves kor feletti életszakaszban a rendszeres és jó minőségű szemorvosi vizsgálat, még teljes panaszmentesség esetén is.

Vegye komolyan a kézzsibbadást, izomsorvadást is okozhat!

2025. december 17.

Ártalmatlan tünet, de akár komoly betegség is állhat a kézzsibbadás mögött, amivel már az első tünetek megjelenésekor fontos lenne foglalkozni. Fontos ugyanis megtalálni az okot, hogy nem áll-e a háttérben idegkárosodás, amely akár kézsebészeti beavatkozást is igényelhet. Minél hamarabb kiderül, mi okozza a zsibbadást, annál nagyobb az esély a panaszok megszüntetésére és a káros következmények visszafordítására.

Talán mindenkivel előfordult már, hogy bizsergést, érzéketlenséget, tűszúrásszerű vagy égő érzést tapasztalt az ujjaiban vagy a kezében. Az átmeneti kézzsibbadás mögött néha teljesen ártalmatlan okok állnak, ilyen lehet az, amikor egy rossz testhelyzet vagy tartós mozdulatlanság miatt alakul ki. A vérkeringés visszaállításával és a testhelyzet változtatásával hamar elmúlnak a panaszok. Ugyanakkor, ha a zsibbadás ismétlődik vagy látszólag teljesen ok nélkül jelentkezik és nem is múlik el, komolyan kell venni a panaszokat. Olyan betegség is állhat ugyanis a háttérben, amelyhez orvosi, többnyire kézsebészeti szakértelem szükséges.

Dr. Sándor Zoltán kézsebész szerint a zsibbadás mögött leggyakrabban kéztő- vagy könyök alagút szindróma áll. Ebben az esetben a felső végtag érintett részein az idegek tartós nyomás alá kerülnek például gyulladás, munkahelyi vagy sportból adódó túlterhelés, hormonális változások miatt. Mindez azért gond, mert ha egy ideg túl hosszú ideig van leszorítva, nem tudja funkcióját megfelelően ellátni, ez pedig izomsorvadáshoz és az ujjak érzéketlenné válásához vezethet. A folyamat egy idő után nem visszafordítható és sajnos a végtag mozgáskorlátozottságához vezethet.