Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így hatnak a vitaminok a szájüregre

Érdekességek2020. május 06.

Az emberi szervezet nem képes vitaminokat előállítani, ezért azokat külső forrásokból kell beszereznünk. A legtermészetesebb forrás a komplett összetételű diéta, amely megfelelő arányban tartalmaz állati és növényi eredetű élelmiszereket. A másik forrás a különböző vitaminkészítmények, amelyek egy-egy vitamint, vagy vitaminkombinációkat tartalmaznak.

Fotó: gettyimages.comA legtöbb vitamin hiánya szájnyálkahártya tünetekkel jár, amik közül az egyik vezető tünet a szájszárazság, amelyben a vitaminok szedése mellett sokat segít a cukormentes rágógumi használata is. Minderről a Magyar Fogorvosok Egyesületétől Dr. Gera István beszélt nekünk.

Alapvetően kétféle vitamincsoportot különböztethetünk meg, vannak vízben oldódó és zsírban oldódó vitaminok. Az előbbi csoportba tartozik a C- és B-vitamin, míg a második csoportba az A-, D- E- és K-vitamin. A vízben oldódó vitaminokra jellemző, hogy a szerveztünk nem tárolja őket, ezért folyamatosan kell fogyasztanunk ezeket a vitaminokat, ill. ilyen vitaminban gazdag táplálékot. Ezzel szemben a zsírban oldódó vitaminok a szervezetben tárolódnak, így esetükben jobban oda kell figyelni a bevitt mennyiségre.

A vitaminhiány okozta betegségek és tüneteik

A szájüreg szövetei igen aktív anyagcserét folytatnak, és gyorsan is újulnak meg, ehhez nagy szükségük van vitaminokra. Az A-vitamin hiánya a szájüregben hámképzési zavart okoz, súlyos szájszárazsághoz, szemszárazsághoz vezet, de hiányában még a látásunk is gyengül, ún. szürkületi vakságot (farkasvakság) okozhat. A B-vitamin nem egy, hanem nagyon sok különböző kémiai szerkezetű molekula együttese. Ebbe a csoportba tartozik többek között a B1 (tiamin), B2 (riboflavin), B3 (nikontinsav), B5 (pantotensav), B6 (piridoxin) B12-vitamin, és a folsav.

Ma Európában súlyos B-vitamin hiánnyal nem kell számolnunk, azonban a részleges B-vitamin hiánynak is súlyos következményei lehetnek. Ezekben az esetekben zavart szenved a szájnyálkahártya megújulása, nyelvünk érzékeny lesz, az ajak kiszárad, berepedezik, a szájzugban kis érzékeny repedések alakulnak ki. A B12-vitamin és folsav hiánya vérszegénységhez (anémia) vezet, melynek első tünetei mindig a szájban alakulnak ki. A nyelv hámja sorvad, elvékonyodik, a nyelv égő, fájdalmas lesz. A B-vitamin komplex általános roboráló (erősítő) szer, fogyasztása fokozza a kalória hasznosítását, ezért túlzott B-vitamin fogyasztás súlygyarapodáshoz vezethet.


Hiányában sérülnek a hajszálerek, rossz a sebgyógyulás. Az első tünetei között említhető az ínygyulladás és ínyvérzés. A felfedezések korának félelmetes betegsége volt a tengerészek körében kialakuló skorbut (C-vitamin hiánya miatt kialakuló súlyos táplálkozási betegség), ami igen súlyos ínygyulladáshoz, foglazuláshoz, a fogak korai elvesztéséhez vezetett. Cook kapitány volt az első, aki rájött arra, hogy friss zöldség, káposztalé fogyasztásával a skorbut megelőzhető. Ma a fejlett világban súlyos C-vitamin hiány szintén nagyon ritkán fordul elő, azonban relatív C-vitamin hiánnyal mindig számolnunk kell, főleg a kora tavaszi időben. A C-vitamin véd a vírusos betegségek (influenza, herpesz) ellen, segíti az immunrendszer hatékony működését és támogatja a sebgyógyulást is.

Ez a vitamin napsugár hatására a bőrünkben képződik, de napsugár hiányában mesterségesen kell bevinni. A XIX. századi ködös, napfényben szegény Angliában gyakori betegség volt a súlyos D-vitamin hiány, amit nem véletlenül „angolkórnak” (rachitis) nevezték el. A D-vitamin továbbá támogatja immunrendszerünket, és idősebb korban véd a csontritkulás ellen.

Hiányában vérzékenység alakul ki. Nagyon sok zöldségféle gazdag K-vitaminban, így a sárgarépa, brokkoli, zöldborsó, málna, eper.

Jót tesz a rágó

A legtöbb vitamin hiánya szájnyálkahártya tünetekkel jár, amelyek közül az egyik vezető tünet a szájszárazság. A vitaminok szedése mellett sokat segít a cukormentes rágógumi használata is, amely stimulálja a nyálmirigyműködést, ezzel a fájdalmas, sorvadt nyálkahártya védelme javul, hiszen a nyál olyan védőréteget képez, amely csökkenti az elvékonyodott nyálkahártya érzékenységét és hozzájárul a gyógyuláshoz.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.