Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így hatnak a vitaminok a szájüregre

Érdekességek2020. május 06.

Az emberi szervezet nem képes vitaminokat előállítani, ezért azokat külső forrásokból kell beszereznünk. A legtermészetesebb forrás a komplett összetételű diéta, amely megfelelő arányban tartalmaz állati és növényi eredetű élelmiszereket. A másik forrás a különböző vitaminkészítmények, amelyek egy-egy vitamint, vagy vitaminkombinációkat tartalmaznak.

Fotó: gettyimages.comA legtöbb vitamin hiánya szájnyálkahártya tünetekkel jár, amik közül az egyik vezető tünet a szájszárazság, amelyben a vitaminok szedése mellett sokat segít a cukormentes rágógumi használata is. Minderről a Magyar Fogorvosok Egyesületétől Dr. Gera István beszélt nekünk.

Alapvetően kétféle vitamincsoportot különböztethetünk meg, vannak vízben oldódó és zsírban oldódó vitaminok. Az előbbi csoportba tartozik a C- és B-vitamin, míg a második csoportba az A-, D- E- és K-vitamin. A vízben oldódó vitaminokra jellemző, hogy a szerveztünk nem tárolja őket, ezért folyamatosan kell fogyasztanunk ezeket a vitaminokat, ill. ilyen vitaminban gazdag táplálékot. Ezzel szemben a zsírban oldódó vitaminok a szervezetben tárolódnak, így esetükben jobban oda kell figyelni a bevitt mennyiségre.

A vitaminhiány okozta betegségek és tüneteik

A szájüreg szövetei igen aktív anyagcserét folytatnak, és gyorsan is újulnak meg, ehhez nagy szükségük van vitaminokra. Az A-vitamin hiánya a szájüregben hámképzési zavart okoz, súlyos szájszárazsághoz, szemszárazsághoz vezet, de hiányában még a látásunk is gyengül, ún. szürkületi vakságot (farkasvakság) okozhat. A B-vitamin nem egy, hanem nagyon sok különböző kémiai szerkezetű molekula együttese. Ebbe a csoportba tartozik többek között a B1 (tiamin), B2 (riboflavin), B3 (nikontinsav), B5 (pantotensav), B6 (piridoxin) B12-vitamin, és a folsav.

Ma Európában súlyos B-vitamin hiánnyal nem kell számolnunk, azonban a részleges B-vitamin hiánynak is súlyos következményei lehetnek. Ezekben az esetekben zavart szenved a szájnyálkahártya megújulása, nyelvünk érzékeny lesz, az ajak kiszárad, berepedezik, a szájzugban kis érzékeny repedések alakulnak ki. A B12-vitamin és folsav hiánya vérszegénységhez (anémia) vezet, melynek első tünetei mindig a szájban alakulnak ki. A nyelv hámja sorvad, elvékonyodik, a nyelv égő, fájdalmas lesz. A B-vitamin komplex általános roboráló (erősítő) szer, fogyasztása fokozza a kalória hasznosítását, ezért túlzott B-vitamin fogyasztás súlygyarapodáshoz vezethet.


Hiányában sérülnek a hajszálerek, rossz a sebgyógyulás. Az első tünetei között említhető az ínygyulladás és ínyvérzés. A felfedezések korának félelmetes betegsége volt a tengerészek körében kialakuló skorbut (C-vitamin hiánya miatt kialakuló súlyos táplálkozási betegség), ami igen súlyos ínygyulladáshoz, foglazuláshoz, a fogak korai elvesztéséhez vezetett. Cook kapitány volt az első, aki rájött arra, hogy friss zöldség, káposztalé fogyasztásával a skorbut megelőzhető. Ma a fejlett világban súlyos C-vitamin hiány szintén nagyon ritkán fordul elő, azonban relatív C-vitamin hiánnyal mindig számolnunk kell, főleg a kora tavaszi időben. A C-vitamin véd a vírusos betegségek (influenza, herpesz) ellen, segíti az immunrendszer hatékony működését és támogatja a sebgyógyulást is.

Ez a vitamin napsugár hatására a bőrünkben képződik, de napsugár hiányában mesterségesen kell bevinni. A XIX. századi ködös, napfényben szegény Angliában gyakori betegség volt a súlyos D-vitamin hiány, amit nem véletlenül „angolkórnak” (rachitis) nevezték el. A D-vitamin továbbá támogatja immunrendszerünket, és idősebb korban véd a csontritkulás ellen.

Hiányában vérzékenység alakul ki. Nagyon sok zöldségféle gazdag K-vitaminban, így a sárgarépa, brokkoli, zöldborsó, málna, eper.

Jót tesz a rágó

A legtöbb vitamin hiánya szájnyálkahártya tünetekkel jár, amelyek közül az egyik vezető tünet a szájszárazság. A vitaminok szedése mellett sokat segít a cukormentes rágógumi használata is, amely stimulálja a nyálmirigyműködést, ezzel a fájdalmas, sorvadt nyálkahártya védelme javul, hiszen a nyál olyan védőréteget képez, amely csökkenti az elvékonyodott nyálkahártya érzékenységét és hozzájárul a gyógyuláshoz.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).

Van élet a diagnózis után: a személyre szabott orvoslás új korszakot hoz az emlőrák kezelésében

2025. október 27.

Korai diagnózis esetén akár 99%-nál is nagyobb lehet a túlélési esély

A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegséget több mint 90%-ban korai stádiumban fedezik fel, ami döntő jelentőséggel bír, ugyanis a modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést. A szakértők a mellrák elleni küzdelem hónapjához közeledve különösen fontosnak tartják hangsúlyozni: a rendszeres szűrésen való részvétel, az időben történő kivizsgálás és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gyógyulásban és a kiújulás kockázatának mérséklésében is. Ugyanakkor az a tény, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.

Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, illetve a megelőzéssel és a lehetséges terápiákkal kapcsolatos tudnivalókra. Ennek apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol többek között az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai, valamint érintett betegek osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. Erre természetesen nem csupán októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában, hanem egész évben érdemes odafigyelni.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni húgyúti fertőzés esetén?

2025. október 26.

Ha magas láz, deréktáji (vesetáji) fájdalom, véres vizelet, terhesség melletti panasz, férfiaknál jelentkező húgyúti fertőzés vagy gyakori kiújulás áll fenn, ne kísérletezzünk házi módszerekkel, mielőbb forduljunk orvoshoz. A véres vizelet mindig kivizsgálást igényel, mert ritkán komolyabb ok – például húgyhólyagdaganat – is állhat a háttérben. Ilyen esetekben a saját diagnosztikai eszközök (tesztcsíkok) nem elegendők, célzott orvosi vizsgálatra és szükség esetén laborra vagy képalkotásra van szükség. Antibiotikum szedése kizárólag a szakorvos által előírva javasolt, amennyiben azt a leadott vizelettenyésztés indokolja.

„A gyors enyhülés csábító, de a félrekezelt húgyúti fertőzés könnyen »felkúszhat« a vesékhez. Ha a tünetek 24–48 órán belül nem javulnak, vagy romlanak, forduljunk orvoshoz. A magánklinikákon online, illetve mobilapplikáción keresztül is lehet időpontot foglalni, a vizsgálat pedig rövid és célzott. A legfontosabb, hogy a páciensek értsék, mi történik velük: a húgyúti fertőzés, a hólyaghurut és a hólyagfájdalom szindróma különböző állapotok, így eltérő megközelítést igényelnek. A célzott orvosi diagnózis és terápia gyorsabb gyógyulást és kevesebb visszatérő panaszt eredményez” – hívja fel a figyelmet dr. Póth Sándor.