Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így készítsd el kisbabád első szülinapi tortáját!

Érdekességek2019. október 01.

Hozzátáplálási kisokos az új ételek bevezetéséhez

Ugye milyen gyorsan elrepült ez az egy év? Olyan, mintha családunk legújabb kicsi kincse tegnap született volna. Megannyi felejthetetlen emlékben és csodás pillanatban volt részünk közösen, itt az alkalom hát, hogy ünnepeljünk!  Csakhogy a születésnapi ceremónia alkalmával is érdemes a hozzátáplálást szem előtt tartva elkészítenünk kisbabánk első szülinapi tortáját. A témával kapcsolatban Vida Ágnes, babapszichológus osztja meg velünk a gondolatait.

A baba emésztőrendszere 17-24 hetes kor között érik meg a hozzátáplálás megkezdésére. Ekkor a csöppség már figyeli környezetét, azt, ahogyan a szülők esznek és megpróbálja utánozni a rágást. A hozzátáplálás megkezdése előtt azonban jó pár dologra érdemes odafigyelni!

„Roppant fontos, hogy a baba irányítsa a folyamatot. Az ő ösztönei még tökéletesen működnek: annyit, azt, na és úgy fogad el, amennyire és amire a szervezetének szüksége van. A csak még egy falatot típusú trükközés, vagy a figyelemeltereléssel való etetés leszoktatja arról, hogy a szükségleteire koncentráljon, és ilyenkor bizony gyakran túleszi magát. Ez pedig a későbbiekben a táplálkozási zavarok, valamint az elhízás első lépcsőfoka lehet” – nyilatkozta a témában Vida Ágnes babapszichológus, aki azt is kihangsúlyozta: nem baj, ha csecsemőnk elsőként csak 1-1 falatot fogad el az új ételekből.

Kínálgassuk mindennap őt a már megszokott ételekkel, amikor pedig majd szüksége lesz rá, nagyobb adagokat is elfogad. „Érdemes a darabos ételeket minél hamarabb bevezetni az étrendbe, már 7-8 hónapos kortól próbálkozhatunk puha apróra vágott gyümölccsel. Fontos továbbá, hogy minél többet együnk vele együtt, ültessük az asztalunkhoz, amikor mi eszünk, ezzel elsajátítja a család étkezési szokásait és egyre szívesebben eszik majd önállóan is” – tette hozzá a szakember.


De mi történik akkor, amikor eljön a várva várt első születésnap ideje? Az izgatott ünnepi készülődés megérkezik a sokszor bizonytalan kérdés: milyen is legyen imádott kisbabánk első születésnapi tortája?

„Ne csábuljunk el a cukrászdákban található színes tortáktól és semmiképpen ne ilyenkor akarjunk új összetevőket kipróbálni. Akár friss gyümölcsökből is készíthetünk egy szép nyerstortát, de szóba jöhetnek a kevés tésztából, gyümölcsből és túrókrémből álló finomságok is” – adott tippet a babapszichológus.

A torta készítésénél mindenképp tartsunk szem előtt pár fontos tényezőt: kerüljük a diót, a mesterséges aromákat, a tejet, a citrusféléket, a málnát, az epret, valamint a mézet. Új hozzávaló bevezetésénél pedig tartsuk észben, hogy minden étel más szintű savasságot eredményez. A protokollnak megfelelően minden egyes új ételhez pár napig, a mennyiséget fokozatosan növelve kell a baba pocakját szoktatni, közben pedig figyelni a reakcióit, emésztését. Ha a megevett ételek nem jelennek meg emésztetlenül a székletben, a hozzátáplálás jól sikerült. Az allergiás és intoleráns reakciók viszont könnyen kikezdhetik a babapopsit. A kipirosodás megelőzéséért használjuk a Sudocremet, amely a komponensei révén védi, nyugtatja a bőrt, valamint támogatja a regenerálódását.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.