Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így készítsük fel gyermekeink szervezetét az iskolakezdésre

Érdekességek2017. szeptember 06.

Az iskolakezdés minden gyerek (és szülő) számára stresszes lehet, a nyári élményeket követően nehéz visszaszokni a tanórák kötött tempójához. Viszont vitaminokkal és ásványi anyagokkal feltöltötten könnyebb lehet a koncentráció, és a megfelelő fejlődésükért is sokat tehet. Íme három példa arra, hogy mely vitaminokat és ásványi anyagokat érdemes pluszban biztosítani gyermekeink részére!

A csontok sztárja: kalcium

Szüleinkhez hasonlóan mi sem ismételhetjük el elég sokszor otthon a lurkóinknak, hogy fogyasszanak elég tejterméket, ugyanis a benne lévő kalciumra szükség van a csontjaik megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez.

A kalcium 99 százalékban az emberi csontozatban és a fogakban található, a maradék pedig a vérünkben kering. Naponta nemtől és kortól függően 800-1300 milligramm kalcium bevitelét javasolják a szakemberek.

Ha kalciumban gazdag ételt szeretnénk készíteni, akkor adjunk egy tál (30 gramm) teljes értékű gabona hozzáadásával készült, vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított gabonapelyhet reggelire, ami 125 milliliter tejjel fogyasztva már a napi ajánlott kalciumbevitel 37 százalékát is biztosíthatja. Fogyaszthatunk mellé egy banánt is, ami plusz 18 százalék, vagy a pelyheket elkeverhetjük egy pohár (150g) natúr joghurtban is, ami a napi javasolt kalciummennyiség 23%-át tartalmazza.


Napkirály: D-vitamin

A gyermekek csontjainak megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez a kalcium mellett szükség van még D-vitaminra is. Szervezetünk csonttömegének fejlődése ugyanis gyermekkorban és serdülőkorban a legintenzívebb, ezért kiemelten fontos a D-vitamin és a kalcium megfelelő mennyiségű és együttes bevitele.

A D-vitamin legnagyobb mennyiségben a bőrben a napsütés hatására keletkezik, élelmiszerekből pedig naponta 5 mikrogramm bevitelét javasolják a szakemberek.

Élelmiszerből pl. 2,5 deciliter tej is fedezi a napi javasolt bevitel 13 százalékát, egy tál (30 gramm) teljes értékű gabona hozzáadásával készült, vitaminnal dúsított reggeli gabonapehely tejjel pedig már 19 százalékát is tartalmazhatja a napi D-vitaminnak. Mellettük a tojás is nagyon jó forrása lehet, majdnem a javasolt mennyiség dupláját is biztosíthatja a kicsik számára.

Egy kis extra: vas

A vas elősegíti a gyermekek kognitív (szellemi) képességének fejlődését; mint például a gondolkodást, memóriát, koncentrációt. Ráadásul elengedhetetlenül szükséges a vörösvértestek képzéséhez, ezáltal az oxigén szállításában is részt vesz.

A jó vasellátottságért, ezzel pedig a szellemi funkciók megfelelő működéséért napi 14 miligramm bevitele szükséges.

Csomagoljunk tízóraira vagy uzsonnára teljes kiőrlésű kenyeret, aminek egy szeletje akár a napi ajánlott bevitel 12 százalékát is tartalmazhatja, vagy adhatunk egy marék diót is, például gyümölcsök mellé, amivel 5 százalékot biztosíthatunk. De ha szeretnénk, hogy már korán reggel hasznos tápanyagokkal feltöltve induljon meg csemeténk az iskolába, készítsünk reggelire teljes értékű gabona hozzáadásával készült, vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított reggeli gabonapelyhet 125 milliliter tejjel, ami a napi vas szükséglet 24 százalékát adhatja.

A vitaminok és ásványi anyagok mellett a rendszeres, tápláló reggeli, valamint a megfelelő mennyiségű mozgás és pihentető alvás elengedhetetlen ahhoz, hogy gyermekeink kiegyensúlyozottak és energikusak lehessenek, ráadásul ezzel még a közérzetükön is javíthatunk. „A változatos és kiegyensúlyozott étrend és az aktív életmód nélkülözhetetlen a jó egészségi állapot megtartásához” – vallja Dobos-Kufcsák Judit, a Nestlé dietetikusa.

COMLAB^


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.