Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így készülj tudatosan a tavaszi túrákra és kirándulásokra!

Érdekességek2023. április 25.

Getty ImagesA tavaszi jó idő beköszöntével és a napos óraszámok növekedésével azonnal kedvünk támad kiszabadulni a természetbe. Néha egy véletlenszerű, pár órás kirándulás is nagyszerű élményt nyújt, de ha a komolyabb, régóta tervezgetett vágyainknak szeretnénk eleget tenni, akkor itt az idő az ötletelésre, a helyszíngyűjtésre és a készülődésre. Fontos például, hogy a megfelelő felszerelés már időben a rendelkezésünkre álljon, amikor egy kellemes túrázás mellett döntünk. Akár két lábon, akár két keréken képzeljük el. 

A tudatos tervezés során mentálisan, fizikálisan és anyagilag is érdemes készülni a természetjárásra, ezzel elkerülve a kellemetlen meglepetések és a hirtelen ránk zúduló anyagi terhek kockázatát. Íme 3+1 kezdő túrázási tipp, hogy neked is felejthetetlen tavaszi élményekben legyen részed!

#1 Válassz helyszínt, tervezd meg az útvonalat előre!
A túrahelyszín és a hozzá tartozó útvonal kiválasztása az első és egyik legfontosabb lépése a tervezési fázisnak. Elsősorban azt kell eldönteni, hogy külföldi vagy belföldi célállomás mellett döntesz, mert egy országhatárokat átívelő nagyobb utazás értelemszerűen még több szervezéssel jár – elég csak az odajutásra (a busz-, vonat- vagy repülőjegy megszerzésére, árára) vagy a csomag optimális összeállítására gondolni. 
Természetesen az idehaza megszervezett kirándulásoknál is gondolni kell ezekre a szempontokra, de azért lássuk be, itthon könnyebb megoldást találni rájuk. Szerencsére Magyarországnak szebbnél szebb térségei vannak, amiket egy életben nem is elég csak egyszer látni. A tavaszi hónapok biztosítják a legjobb időt például a kisebb és nagyobb biciklis túrák megtételéhez.

A Velencei-tó kör egyenesen kötelező program, ha eddig mindig lemaradt a bakancslistáról. Épp olyan hosszúságú útvonalakat kínál, amiknek köszönhetően a bátrak és a kevésbé ambíciózusak is tudnak egy kellemeset sportolni és nézelődni. A kisebb kör 30 km, a hosszított táv pedig 43 km (amiben jócskán van emelkedő is), tehát utóbbit a kifejezetten edzett biciklistáknak javasoljuk. Egy biztos, mindkettő útvonal sok élménnyel szolgál, és a családdal közösen is jó program.
 
#2 Gyűjtsd össze a túrához szükséges felszerelést!
Amennyiben nem autóban ülve szeretnéd megcsodálni az újjáéledő természet szépségeit - mi több, kifejezetten vágysz egy túrázási élményre -, érdemes időben összegyűjtened hozzá a felszerelést. Kezdőként sokan beleesnek olyan hibába, hogy egy jó kialakítású futócipőt visznek magukkal az útra, ami hiába, hogy nagyon kényelmes, közel sem felel meg egy túrabakancs feltételeinek.
Ahogyan a bakancsnak tartani kell a bokát, strapabírónak kell lennie minden időjárási viszontagság ellenére (például vízhatlannak kell lennie és esőben sem szabad csúsznia), úgy a ruházat többi részében is figyelni kell az ideális darabok beszerzésére. Kezdőként persze nincs szükség a legkorszerűbb és legdrágább felszerelésre, de megfelelő öltözékre biztosan.
Kifejezetten fontos például, hogy az öltözet egy része (alsónemű, felső, pulóver) légáteresztő legyen – erre a célra a legalkalmasabb textília a gyapjú és a polár. Továbbá mindig kell, hogy legyen kéznél egy olyan széldzseki vagy esőkabát, aminek vízhatlan a varrásai és a cipzárai, illetve olyan kapucnival rendelkezik, ami használat közben sem zavarja a látást. Végül, de nem utolsó sorban nadrágnak sem lesz elég egy kényelmes mackónadrág. Egy speciális túranadrág szintén légáteresztős, és a térd, illetve sípcsont résznél is meg van erősítve, hogy egy kisebb baleset során se tudjon megsérülni.
 
#3 Mérlegeld az állóképességed, a távot, és hogy kivel túrázol!
Ha szeretsz kint lenni a szabadban, de nem vagy hozzászokva a nagyobb távokhoz, akkor az első túrákat semmiképp ne tervezd 10-12 kilométernél hosszabbra! Ezt a tanácsot több szempontból is érdemes szem előtt tartanod: egyrészt, a tested hirtelen történő túlterhelése nem játék, másrészt a túrázás csak akkor felejthetetlen élmény, hogyha kínlódás helyett élvezetet és felfrissülést nyújt.
Amikor már több éve rendszeresen túrázol megcélozhatsz nagyobb magasságokat, emelkedőket és bonyolultabb terepeket, de ez kezdőként tartozzon inkább a jövő kihívásai közé. A legegyszerűbb és kezdő szintű túraútvonalakat itthon 1-es számmal jelölik, mert ez mutatja a táv nehézségi fokát – érdemes ezek között keresgélni!
Végezetül azt is vedd figyelembe, hogy kivel túrázol. Ha egyedül mész, “csak” magadért felelsz, de amint vannak kísérőid, akkor már az ő igényeiket és testi épségüket is szem előtt kell tartanod. Gyerekekkel mindig bele kell kalkulálni, hogy egy útvonal másfélszer több időt igényel, mert velük több megállót kell beiktatni útközben, és egyébként is lassabban haladnak. Családosan érdemes megnézni és körbesétálni  a balatoni látnivalókat.
Körültekintést igényel az is, hogyha négylábúval kirándulsz. Ha ilyen terveid vannak, mindenképp mérd fel állatorvos segítségével a kiskutyád kondícióját, ellenőrizd a kullancs elleni védelmét, frissítsd az oltásait (ha szükséges), és tájékozódj a túraútvonal szabályairól! Sok helyen például nem megengedett a kutya póráz nélküli sétáltatása.
 
+1 Gondolj az anyagiakra, készíts költségvetést!
Ahogyan azt már említettük, kezdő túrázóként nem lesz szükséged csúcsminőségű felszerelésre, de még ilyen esetben is számolhatsz nagyobb kiadással. Szállásköltség, étel-ital, új bakancs: a sok apróságból is tetemes összeg tud kerekedni, főleg, ha az egész család is veled tart. Ha pedig beleszeretsz a túrázás világába, nincs megállás, az anyagiakra mindig gondolnod kell.

Ezért arra biztatunk, hogy a költségvetést mindig készítsd el előre, és ha úgy látod, hogy segítségre lenne szükséged, akkor böngéssz a személyi kölcsönök feltételei között! Így könnyedén találhatsz megoldást a nagyobb kiadások biztosítására, anélkül, hogy le kellene mondanod a régóta vágyott kirándulásokról!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.