Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így lehet az idei tanév életed legjobb iskolaéve!

Érdekességek2023. szeptember 08.

Avagy: hogyan kerülhető el a tanévkezdési stressz? Szakértői tippek kicsiknek és nagyoknak a tanév első hónapjára.

Nehéz újra beülni az iskolapadba? Nem csoda, hiszen a hosszú nyári szünet élménydús időszaka könnyen felülírja a diákok motivációját. Az iskolába való visszatérés egyes gyerekek számára izgalmas, másoknak azonban szorongással kell szembenézniük az új tanév kezdetekor. Ez különösen igaz azokra a gyerekekre, akik új iskolában kezdenek, vagy akik tanulási nehézségekkel – figyelemzavar, ADHD, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb. – küzdenek. A legtöbb gyereknél szerencsére az új iskolaév okozta aggodalmak hamar elmúlnak, és a szorongás csupán átmeneti.

Ha tanulási nehézség áll fenn

A szülők sokat tehetnek azért, hogy a szorongás mielőbb oldódjon. Ha azonban gyermek szorongása néhány napon belül nem múlik el, esetleg lelki alapon fej- vagy hasfájás is kialakul az iskolába járás miatt, forduljunk mentálhigiénés szakemberhez, aki segíthet kideríteni, miért szorong a gyermek, és megadhatja a szükséges támogatást. Egy kényszerbetegségben szenvedő gyermek talán azért akarja elkerülni az iskolába járást, mert ott nehezen tudja kezelni a szorongását – a szégyen és a kínos helyzetek elől menekül. Az ADHD és a tanulási zavarok okozta problémák miatt a gyerekek az iskolában zavarodottnak és túlterheltnek érezhetik magukat.

Ha tanulási zavarokról van szó, a tudás hatalom. A siker alapköve, hogy segítsünk gyermekünknek megérteni a tanulási zavarát – nem csak azt, hogy mi az, hanem azt is, hogy milyen konkrét módon befolyásolja őt az iskolában és az iskolán kívül is. Például: ha gyermekünk könnyen letér a helyes útról, vagy problémái vannak az impulzivitással, a barátokkal való „tanulás” nem biztos, hogy a legjobb módja az iskolai felkészülésnek.

Egyezzünk meg abban, hogy idén otthon, egy külön erre a célra kialakított csendes helyen tanul, és utána találkozik a haverokkal. Ha gyermekünket könnyen túlterhelik a nagy projektek, nézzük át közösen a tanulnivalót, és az ijesztően nagy feladatokat bontsuk kisebb, könnyebben kezelhető részekre. Ha nehezen boldogul egy adott tantárgyból, már a kezdetektől fogva nyújtsunk neki támogatás, és ne várjunk addig, amíg lemarad. Az előre tervezés segíthet. Beszéljük meg, hogy mit fog tenni gyermekünk, ha elmulaszt egy feladatot vagy megbukik egy vizsgán.


Amikor csak lehet, hagyjuk a gyereket önállóan cselekedni – ez lehet olyan apróság, mint az iskolatáska összekészítése előző este. Ha (ésszerű keretek között) átadjuk a gyereknek az irányítást, az azt az üzenetet közvetíti, hogy bízunk a képességeiben. Az is fontos, hogy a gyermekednek maradjon ideje arra is, hogy egyszerűen csak pihenjen, és olyasmivel foglalkozzon, ami örömet okoz neki. Egy kis sikerélmény nagyban hozzájárul az önbizalom építéséhez. Végleges megoldást hozhat a tanulásban az agytréning (BrainRx), mely közvetlenül a tanulási nehézségek okára koncentrál: legyőzhetők vele a tanulási nehézségek és növelhető az IQ pont gyermekek és felnőttel esetében egyaránt.

Kezdjük magabiztosan a tanévet!

Fontos, hogy mi szülők ne adjuk át a gyermekünknek a saját aggályainkat, ne legyünk stresszesek. Hallgassuk meg a gyermek aggodalmait és legyünk támogatók vele. Ha új iskolába megy, iskolakezdés előtt menjünk el együtt és fedezzük fel az épületet, az osztálytermeket és a környéket. Ha a gyermeknek extra támaszra van szüksége keressünk az iskolában egy támogatót – tanárt, tanársegédet vagy pszichológust – és kérjük meg, hogy napközben nézzen rá, váltson vele pár szót a szünetben.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy az új tanév zökkenőmentesen induljon és a lendület az egész tanévben kitartson? Dr.Bohács Krisztina kognitív pszichológus, kognitív készségfejlesztéssel foglalkozó intelligenciakutató praktikus tippjei segítségünkre lehetnek a zökkenőmentes iskolakezdésben.

1. Normalizáld a napirended!

A hajnali lefekvésnek, a közösségi oldalak és videók késő éjszakai görgetésének ideje lejárt. A bioritmus visszaállítására feküdj le a reggeli ébresztődhöz képest 8 órával korábban, így nem fogsz reggel fáradtan ébredni a vekkerre. Tipp: állíts be ébresztőt arra az időre, amikor el kell kezdened a lefekvéshez készülődni – és vedd komolyan.
Az életedbe segít rendszert vinni, ha listát írsz a mindennapi tevékenységeidről – ha elvégezted, pipáld ki őket.

2. Tegyél rendet magad körül!

Selejtezz és rakj rendet a szobádban, válogasd ki az előző tanév eszközei és tankönyvei közül azokat, amelyekre még szükséged lesz. Készítsd elő az íróasztalodat, tedd kellemessé a tanulási környezeted olyan tárgyakkal körülvéve magad, amelyek jó érzéssel töltenek el, motiválnak – de ne ess túlzásba: a zsúfolt környezet ellentétes hatást vált ki.
Tegyél rendet a számítógépeden, tedd rendbe az „asztalt”, rendezd dossziékba a fájlokat és töröld azokat, amelyekre nem lesz szükséged. Ellenőrizd, hogy maradt-e elegendő tárhelyed.

3. Frissítsd a zenei lejátszási listáidat.

A zene jókedvre derít, segít a motiváltság fenntartásában! Ha szeretsz tanulás közben zenét hallgatni, készíts hozzá tanuló zenei listákat, olyan zenékből, amelyek segítenek fókuszálni (kész „study playlist”-ek is letölthetők az internetről). Amikor elfáradsz, nehéz napod van, vagy csak extra motivációra vágysz, jól fog jönni egy „boldogság lista” csupa felemelő, lelkesítő energikus számmal. Készíts relaxáló zenei listát is, amely segít ellazulni este, egy nehéz nap után. Tipp: a reggeli rutinod közben hallgass boldogító zenéket, hogy pozitív gondolatokkal induljon a napod.

4. Tűzz ki célokat!

A célok megfogalmazása és meghatározása segít a feladataid teljesítésében. Fontos, hogy a céljaid pontosak, reálisak (megvalósíthatóak), mérhetőek legyenek, és a teljesítésükhöz adj meg határidőt. Hasznos cél lehet például, hogy a határidős feladatokat 24 órával a határidő lejárta előtt elkészíted. Így egyrészt nem fogod lekésni a határidőt, másrészt marad még egy napod arra, ha a leadás előtt valamin változtatni szeretnél

5. Légy jól szervezett!

A tanuláshoz szükség lesz az irataid rendezésére – ehhez használható iratrendező, lefűzhető dossziék, irattartók, regiszteres füzetek – kinek mi válik be a legjobban. A számítógépen szintén jól átlátható rendszert érdemes kialakítani, és minden fontos dokumentumot a felhőben is eltárolni, hogy semmilyen körülmények közt ne vesszenek el.

6.Találj egy tanulótársat, akivel ki tudjátok kérdezni egymást és meg tudtok osztozni a jegyzeteiteken.

7. Használj határidőnaplót – ez lehet egy fizikai asztali naptár, határidőnapló, de lehet a telefon digitális naptára vagy egy határidő applikáció is.

8. Ismételd át a tavaly tanultakat – ebben nagy segítségedre lehetnek a Youtube-on fellelhető előadások, digitális tanagyagok (mint például a Videotanár).

+ 1 Tipp: A társadalmi életed és az iskolai életed különálló dolgok! Győződj meg róla, hogy mindkettőre van időd, és nem töltöd minden idődet a barátaiddal, vagy minden idődet tanulással. Ne feledd, hogy az egyensúly a kulcs!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mitől lesz nyugodt a babavárás? Tippek, tanácsok a stresszmentes 9 hónaphoz

2025. január 05.



Egy gyermek érkezése izgalmakkal teli időszak, főleg, amikor az első babát várja a család. A bizonytalanság, a stressz, a felesleges idegeskedés azonban sem a kismamának, sem a kisbabának nem tesz jót, ráadásul a félelmek, aggodalmak legtöbbször abból adódnak, hogy a leendő szülők nem rendelkeznek elegendő információval, és túl sok a bizonytalanságot erősítő tényező.

Összegyűjtöttünk néhány tanácsot, amelyek segítenek, hogy nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban teljen ez a 9 hónap.

Készülj fel testileg és lelkileg is

Egy valóban nyugodt várandósság nem a fogantatással kezdődik, hanem az azt megelőző hetekben-hónapokban. 

A lelki ráhangolódás érdekében pároddal beszélgessetek sokat a családalapításról, a családbővítésről osszátok meg egymással gondolataitokat, keressetek együtt választ a felmerülő kérdésekre. A nyugodt fogantatás és babavárás egyik legfontosabb feltétele, hogy mindketten életeteknek abban a szakaszában legyetek, amikor nyitottak vagytok azokra a változásokra, amiket egy gyermek születése hoz magával.

Az egészségügyi alkalmasság felmérésére a leendő kismamának érdemes nőgyógyászati vizsgálatot, rákszűrést, citológiai vizsgálatot csináltatni, ill. célzott vér- és vizeletvizsgálattal jó előre kiszűrni, hogy esetleg fennállnak-e a várandósságot veszélyeztető és a fogantatást nehezítő egészségügyi problémák.

A leendő apukának andrológiai szakrendelésre és laborvizsgálatra érdemes bejelentkezni, az első a nemzőképességről, a második az általános egészségi állapotról ad információt.

A felkészülési időszakban a felesleges, ill. mellőzhető gyógyszerek szedését érdemes abbahagyni, természetesen orvosi konzultáció után.


Kerülni kell a dohányzást, a dohányfüstöt és az alkoholfogyasztást is. 


A tervezett fogamzás előtt három hónappal legcélszerűbb megkezdeni a magzatvédő vitaminok szedését, hiszen kutatások szerint a veleszületett rendellenességek egyharmada védhető ki a folsavtartalmú multivitaminokkal. A 12. hétig mindenképpen, de mai ismereteink szerint a várandósság teljes időtartamában javasolt a magzatvédő vitamin szedése, ugyanis így a koraszülés kockázata is csökkenthető.

5 gyakori tévhit a vérzékenységről

2025. január 04.

A vérzékenység kapcsán a legtöbben a súlyos hemofíliára gondolnak, ám az állapotnak több típusa is ismert. Dr. Ercsei Ibolyától, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusától megtudhattuk, vajon milyen tévhitek keringenek a vérzékenységről a köztudatban.

Hosszú vérzési idő a legfőbb tünet

Való igaz, sokaknak az tűnik fel, hogy a sebeik hosszan véreznek, nehezen áll el. De a vérzékenységnek egyéb tünetei is lehetnek, például gyakori orrvérzés, erős menstruáció, fogmosáskor gyakran vérző fogíny, valamint figyelemfelhívó jel az is, ha kék-zöld foltok tarkítják a bőrt, anélkül, hogy előzőleg beütöttük volna magunkat valamibe.

Mindig észrevehető tüneteket okoz

Bár sok esetben vannak a vérzékenységnek tünetei, ám ha igen enyhe a probléma, még az is lehet, hogy az illetőnek fel sem tűnik az állapot- mondja dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa.

Vérzékenység=hemofília

Nagy tévedés, amikor a vérzékenységet a hemofíliával azonosítják. A hemofíliai az a vérzékenység egy típusa, aminek több súlyossági fokozata is van. Legenyhébb esetben csak igen ritkán vérzik a beteg, míg súlyos formájában a spontán vérzés is igen gyakori (ez az izmokban, ízületekben is előfordulhat). Szintén a vérzékenységhez tartozik az ún. Von-Willebrand betegség, melyről bár kevesebbet hallani, ám igen sok embert érint. Enyhe esetben a beteg akár úgy is leélheti az életét, hogy nem is tud az állapotáról.

Csak férfiak lehetnek hemofíliások

A tévhit onnan származik, hogy férfiaknál lépnek fel tünetek, ám a nőknél is fennállhat hemofília, viszont rendszerint ők csupán hordozók, mivel van nekik egy egészséges X kromoszómájuk még. (hemofíliásoknál a hibás gén az X kromoszómán helyezkedik el).

A vérzékenyek nem sportolhatnak

Mivel a vérzékenységnek több súlyossági formája is létezik, ezért nem lehet kijelenteni, hogy nem sportolhatnak. A kérdés inkább a hemofíliások esetén érdekes, főleg azoknál, akiknél súlyos formában van jelen. Általánosságban azonban elmondható, hogy a megfelelő kezelésben részesült hemofíliások nem csak hogy mozoghatnak, de javasolt is, ugyanis a jól felépített izomzat még védelmi funkciót is ellát, így csökkenti a bevérzések kockázatát. Előtte természetesen ajánlott szakorvossal egyeztetni, valamint a balesetveszélyes/küzdősportok kerülendőek.

A sokszínű kisebbség: fogyatékosság és társadalmi helyzet

2025. január 04.

Az emberi társadalmak, jóformán korszakoktól függetlenül, mindig valamilyen egyértelműnek gondolt többségre vannak szabva, arra az „ép” vagy „normális” emberre, aki a többiekhez képest hasonló módon tud működni az élet legkülönbözőbb területein. Pedig valójában mindannyian eltérünk ettől az ideáltipikus „normalitástól” egy vagy több területen, kisebb vagy nagyobb mértékben.

Alapvető meghatározása szerint a fogyatékosság olyan hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodás, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja egy adott személy teljes társas működését, szerepvállalását. Nem feltétlen azért, mert aki valamely képességében korlátozott, az ne lenne képes más területeken teljes értékű, akár átlag feletti teljesítményre, hanem mert az egész civilizációnk az általánosan elterjedtet tekinti (sokszor még mostanában is) normálisnak. És bár ez a leegyszerűsítés ma már megdőlni látszik.


A fogyatékkal élőkhöz a jelenben is sok tévképzet, előítélet, és az ezekből adódó társadalmi hátrány kapcsolódik.


Legyen szó fizikai vagy mentális korlátozottságról, bár, mint látni fogjuk, a fizikai-érzékszervi fogyatékok (pl. vakság, siketség, mozgáskorlátozottság) azok, melyeket a közösség elsősorban annak tekint, miközben az értelmi fogyatékosságot, vagy, mondjuk, az autizmust gyakran már kevésbé. Mintha azok már (kisebb-nagyobb részben) az egyénen múlnának…

Régen sem volt jobb

A nyugati világban már az ókorban sem tekintették a közösség teljes jogú tagjának a fogyatékkal élőket, sőt a rabszolgatartó társadalmakban gyakori volt, hogy büntetésből okoztak fizikai fogyatékokat az engedetlen rabszolgáknak, megcsonkítva vagy épp megvakítva őket.

És bár azt gondolnánk, hogy a keresztény Európában javult a helyezet, az isteni elrendelés által létrejött társadalmi rend eszméje legtöbbször oda vezetett, hogy a fogyatékosokat egyben bűnösöknek is tekintették, akikre nem véletlenül mérte ezt a sorsot a felsőbb hatalom.

A reneszánsztól kezdve aztán – bár megmaradt ez a szemlélet – a fogyatékos ember már nem mint megvetésre, inkább mint szánalomra szoruló, elesett személy jelent meg. Ez persze nem jelentett valamiféle feltétlen elfogadást, hisz az 1600-as évek elejétől megjelenő intézetek gyakran inkább a fogyatékosoknak az ép többségtől való elkülönítését szolgálták, mint (az ehhez képest másodlagos) a gondoskodást.

És ahhoz már tényleg a XX. század második fele kellett, hogy megjelenjen az ún. szociális modell (főleg angolszász területen), melynek lényege az volt, hogy a fogyatékosság olyan állapot, mely nem vagy csak részlegesen gyógyítható. Úgyhogy ne a fogyatékosok alkalmazkodjanak a többséghez, hanem fordítva, hisz az előbbiek – helyzetükből adódóan – sokkal kevésbé képesek erre az alkalmazkodásra. (Ha, mondjuk, mindenhol lépcsők vannak, egy kerekesszékes nem képes közlekedni, és nem azért, mert nem akar.) És a szociális modell már alapvetően a társadalmi szerepekről, a többség kisebbséggel szembeni felelősségvállalásáról szól.