Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így ne legyen taknyos lidércnyomás a karácsony!

Érdekességek2019. december 16.

A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt. Nátha, arcüreggyulladás, orrmandulagyulladás, torokmandulagyulladás, középfülgyulladás akut és krónikus formában - betegségek, melyek leginkább megnehezítik a magyar kisgyerekes családok életét télvíz idején.  

Néhány dologra érdemes odafigyelni, hogy ne legyen kész lidércnyomás a karácsonyi időszak.

Az évszaknak megfelelő öltözködés fontosságát érdemes egész évben szem előtt tartani, de hogy megóvjuk gyermekeinket a felsőlégúti megbetegedésektől ezenkívül még számos dologra érdemes odafigyelni. Elengedhetetlen a sok mozgás friss levegőn és oxigéndús környezetben, de nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő és változatos táplálkozásra is.

Érdemes kerülni a refluxot okozó esti kakaót, a magas szénhidrát és zsírtartalommal bíró ételeket, helyettük minél több zöldséget és gyümölcsöt érdemes belecsempészni a kicsik étrendjébe. Kiemelt fontosságú az ételallergiák, a tejfehérje-allergia és gluténérzékenység, valamint a pollen- és egyéb légúti allergák, illetve a reflux kezelése.

Az immunrendszer erősítése kulcsfontosságú, így a C-, D-vitaminok és egyéb immunrendszer működésében fontos vitaminkomplexek szedése mellett Lactobacillus tartalmú multivitamin készítmények, valamint fokhagyma, gyömbér, méz, hársfatea rendszeres fogyasztása javasolt. Mivel a bölcsőde és óvoda a vírusok és bacilusok melegágya lehet, elengedhetetlen a gyerekeket megtanítani arra, miként viselkedjenek úgy közösségben, hogy a legkevésbé legyenek veszélyeztetve.

„Nem lehet elég korán elkezdeni, hogy a kicsiket rávezessük a helyes kézmosás fontosságára. De a helyes orrfújás is gyorsan megtanulható, ha a gyermek gyertya lángját orral próbálja elfújni, csukott szájjal, természetesen felnőtt felügyelete mellett” – tanácsolja Dr. Lechoczky Hajnalka, a Czeizel Intézet fül-orr-gége szakorvosa. Persze minden igyekezet ellenére előfordulhat, hogy a gyermek megbetegedik.


„Néhány napos lázzal járó nátha otthon is biztonsággal kezelhető lázcsillapító, orrszívás és orrcsepp segítségével. Kezdődő vírusos középfülgyulladás esetén is a gyulladásgátló adása javasolt napi háromszor, illetve orrspray szintén három alkalommal történő alkalmazása jelentős javulást okozhat néhány nap alatt” – fejti ki a doktornő, de hangsúlyozza, hogy három napnál hosszabb lázas állapot, fájdalomcsillapító mellett is fennálló fülfájdalom, erős fejfájás, féloldali szemduzzanat, fülfolyás, elálló fül, gennyes nátha, és két-három hétnél tovább tartó köhögés esetén mindenképpen gyermekorvoshoz vagy fül-orr-gégészhez kell fordulni.

„2-3 hete tartó orrfolyás és köhögés mindenképpen bakteriális felülfertőződés jele lehet, ennél is tovább tartó pedig krónikus gyulladásra utal, ami mindenképpen kivizsgálást, kezelést igényelhet.”


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.