Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így sportolj, ha elmúltál már 40 éves!

Érdekességek2021. augusztus 25.

A sportolásnak lényegében nincs életkori határa, bárki bármikor elkezdheti a mozgást akkor is, ha korábban nem volt az életének a része. Persze nem szabad rögtön a legnagyobb súlyok után nyúlni az edzőteremben, és nem várhatjuk el ugyanazt a teljesítményt magunktól, mint évekkel ezelőtt, hisz ilyenkor nem csak kudarcélményeket szerzünk, hanem különböző sérüléseknek is kitesszük magunkat. A megfelelő sportág kiválasztásáról és a sportolás anti-aging hatásáról Dr. Gógl Álmos sportorvos beszél.

Fotó: 123rf.comA 40 év feletti kezdő sportolókat két csoportra bonthatjuk: azokra, akik valaha sportoltak, és újra szeretnék kezdeni a mozgást, és azokra, akik korábban soha nem sportoltak semmit. „Sokan kezdenek bele 40 éves koruk körül a sportolásba, mert nem akarnak pocakot ereszteni, nem akarnak megöregedni, és próbálnak tenni magukért, hogy megőrizzék fittségüket vagy visszaszerezzék egykori alakjukat. Nem feltétlenül vannak előnyben az újrakezdők, hisz gyakran irreális célokat állítanak fel magukkal szemben: az agy emlékszik a korábbi teljesítményekre, de mivel a szervezet sokáig passzív volt, az izmok elgyengültek, veszítettek a rugalmasságukból, így az újrakezdés sérülésekhez és kudarcokhoz vezethet” – mondja Dr. Gógl Álmos.

Szükség van néhány vizsgálatra

Fontos felmérni a szervezet állapotát, és orvosi vizsgálatokra menni a sportolás megkezdése előtt: javasolt kardiológiai vizsgálat, szívultrahang, terheléses EKG és laborvizsgálat. „Bizonyos korosztály felett előfordulhat, hogy a szív hirtelen terhelése rejtett betegségeket hoz felszínre, és minden előzetes tünet, jelzés nélkül szívinfarktust is kaphat a sportoló.

Érdemes egy sportorvossal átbeszélni a célokat, ugyanis nem mindegy, hogy azért kezd bele valaki a sportba, mert a testsúlyát szeretné csökkenteni vagy esetleg a gyorsaságát szeretné maximalizálni. A sportoló teljesítményét tesztekkel kell felmérni, amivel meghatározzuk a pulzustartományait, és a mért eredményeket figyelembe véve tervezzük meg az edzést.”

Akár 70 évesen is el lehet kezdeni a mozgást, nincsen életkori határa a sportolásnak. „A kérdés az, hogy mit sportoljon az ember 40, 50, 60 vagy 70 évesen. Fontos, hogy a sportoló jól érezze magát, és olyan sportot válasszon, amiben alacsony a sérülésveszély. Nem ajánlott például a boksz, a küzdősportok, a lovaglás, sokkal inkább a futás, kerékpározás, az úszás vagy a csapatsportok.


Az extrém sportokat szintén nem javasolt ebben a korban elkezdeni, és nem ajánlott a nulláról nagy súlyokat emelgetni az edzőteremben. Személyi edzővel, sportorvosi segítséggel fel kell építeni a mozgást, ennek a folyamatnak saját protokollja van. Hat hónap aktív mozgás után mondható el valakiről, hogy rendszeresen sportol, ennyi idő alatt épül be szokásszerűen a mozgás az ember életébe.”

Fotó: 123rf.com

Érdemes reális terveket szőni a sportolás területén is: „Aki edzőterembe jár, ne rögtön a legnehezebb súlyzóval próbálkozzon, hanem inkább sokszor emeljen fel kisebb súlyokat; ha teniszezni kezd, ne akarjon rögtön versenyre is menni. A frusztráció és a kudarcélmények csak elveszik a kedvet a mozgástól, pedig igenis hasznos a sport a 40 év felettieknél is. A sportolás az egyik legerősebb anti-aging szer, ami képes kivédeni az öregedés hatásait, fiatalon tart, és védelmet nyújt a stroke és különféle agyi infarktusok, a magas vérnyomás és a szívbetegségek ellen.

Forrás: Dr. Gógl Álmos, purecom


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...