Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így sportolj, ha elmúltál már 40 éves!

Érdekességek2021. augusztus 25.

A sportolásnak lényegében nincs életkori határa, bárki bármikor elkezdheti a mozgást akkor is, ha korábban nem volt az életének a része. Persze nem szabad rögtön a legnagyobb súlyok után nyúlni az edzőteremben, és nem várhatjuk el ugyanazt a teljesítményt magunktól, mint évekkel ezelőtt, hisz ilyenkor nem csak kudarcélményeket szerzünk, hanem különböző sérüléseknek is kitesszük magunkat. A megfelelő sportág kiválasztásáról és a sportolás anti-aging hatásáról Dr. Gógl Álmos sportorvos beszél.

Fotó: 123rf.comA 40 év feletti kezdő sportolókat két csoportra bonthatjuk: azokra, akik valaha sportoltak, és újra szeretnék kezdeni a mozgást, és azokra, akik korábban soha nem sportoltak semmit. „Sokan kezdenek bele 40 éves koruk körül a sportolásba, mert nem akarnak pocakot ereszteni, nem akarnak megöregedni, és próbálnak tenni magukért, hogy megőrizzék fittségüket vagy visszaszerezzék egykori alakjukat. Nem feltétlenül vannak előnyben az újrakezdők, hisz gyakran irreális célokat állítanak fel magukkal szemben: az agy emlékszik a korábbi teljesítményekre, de mivel a szervezet sokáig passzív volt, az izmok elgyengültek, veszítettek a rugalmasságukból, így az újrakezdés sérülésekhez és kudarcokhoz vezethet” – mondja Dr. Gógl Álmos.

Szükség van néhány vizsgálatra

Fontos felmérni a szervezet állapotát, és orvosi vizsgálatokra menni a sportolás megkezdése előtt: javasolt kardiológiai vizsgálat, szívultrahang, terheléses EKG és laborvizsgálat. „Bizonyos korosztály felett előfordulhat, hogy a szív hirtelen terhelése rejtett betegségeket hoz felszínre, és minden előzetes tünet, jelzés nélkül szívinfarktust is kaphat a sportoló.

Érdemes egy sportorvossal átbeszélni a célokat, ugyanis nem mindegy, hogy azért kezd bele valaki a sportba, mert a testsúlyát szeretné csökkenteni vagy esetleg a gyorsaságát szeretné maximalizálni. A sportoló teljesítményét tesztekkel kell felmérni, amivel meghatározzuk a pulzustartományait, és a mért eredményeket figyelembe véve tervezzük meg az edzést.”

Akár 70 évesen is el lehet kezdeni a mozgást, nincsen életkori határa a sportolásnak. „A kérdés az, hogy mit sportoljon az ember 40, 50, 60 vagy 70 évesen. Fontos, hogy a sportoló jól érezze magát, és olyan sportot válasszon, amiben alacsony a sérülésveszély. Nem ajánlott például a boksz, a küzdősportok, a lovaglás, sokkal inkább a futás, kerékpározás, az úszás vagy a csapatsportok.


Az extrém sportokat szintén nem javasolt ebben a korban elkezdeni, és nem ajánlott a nulláról nagy súlyokat emelgetni az edzőteremben. Személyi edzővel, sportorvosi segítséggel fel kell építeni a mozgást, ennek a folyamatnak saját protokollja van. Hat hónap aktív mozgás után mondható el valakiről, hogy rendszeresen sportol, ennyi idő alatt épül be szokásszerűen a mozgás az ember életébe.”

Fotó: 123rf.com

Érdemes reális terveket szőni a sportolás területén is: „Aki edzőterembe jár, ne rögtön a legnehezebb súlyzóval próbálkozzon, hanem inkább sokszor emeljen fel kisebb súlyokat; ha teniszezni kezd, ne akarjon rögtön versenyre is menni. A frusztráció és a kudarcélmények csak elveszik a kedvet a mozgástól, pedig igenis hasznos a sport a 40 év felettieknél is. A sportolás az egyik legerősebb anti-aging szer, ami képes kivédeni az öregedés hatásait, fiatalon tart, és védelmet nyújt a stroke és különféle agyi infarktusok, a magas vérnyomás és a szívbetegségek ellen.

Forrás: Dr. Gógl Álmos, purecom


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)