Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így számolj le a nemszeretem dolgokkal

Érdekességek2019. július 07.

Túl sokan próbálnak magukra erőltetni olyan dolgokat, amiket nem szeretnek. Pedig úgy tűnik, egy dolog igazán fontos a szokásaink terén: hogy élvezzük őket!  

Talán nem meglepő, hogy milyen sokan próbálnak magukra erőltetni olyan dolgokat, amiket nem élveznek. Sajnos  eléggé általános az, hogy az emberek nem szeretik azt a munkát, amit végeznek. A megélhetés kedvéért mégis csinálják. De ha már nem váltunk és nem keresünk egy másik állást, legalább keressük és találjuk meg, hogy a jelenlegi munkánkban mi az a dolog, amit kedvelni tudunk. Még ha icipici dologról is van szó. Minden érmének két oldala van, sosem csak rossz, vagy csak jó valami. Így egész biztosak lehetünk abban, hogy egy kötelező munkában is találhatunk örömet. Ha mást nem, akkor azt, hogy egyszer végzünk és hazaindulhatunk és ki tudjuk fizetni általa a számláinkat.

Érdekes módon ez az erőltetettség a magánéleti szegmensben is sokszor előfordul, nemcsak a munkavégzések kapcsán. Az emberek társaságban isznak, pedig valójában nem akarnak, megnéznek egy filmet, amire nem is kíváncsiak, szórakozni mennek, pedig inkább otthon töltenék az estét. Ki éli ezt az életet? Miért próbálunk annyira megfelelni a környezetünknek? Hiszen a környezetünk is egyedi emberekből áll, saját félelmekkel, vágyakkal.

Az emberek megpróbálnak mások lenni, mint amik. Igyekeznek fegyelmezni magukat, mert azt hiszik, hogy ettől jobb emberré válnak. Azonban hogyan tudnál jobb ember lenni ha olyan dolgok közepette éled az életed, amiket nem szeretsz?
És a további hátulütő: ha mindennek tetejébe szokást, rendszert próbálsz csinálni abból, amit eleve sem szeretsz csinálni. Ebben az esetben biztosítva van a sikertelenség és/vagy az örömtelenség.


Egy példa erre:
Ha azt mondod: utálom ezt, de megteszem – az már egy vesztett csata, ami kifáraszt, mikor még el sem kezdted. Az elején még talán működni látszik, visz a lelkesedés, ám elég hamar lefelé ível a sikermutatója egy ilyen szokás-vállalkozásnak és egyik napról a másikra abba is szokott maradni, keserű szájízt hagyva maga után.
És hozza magával az önvádat, önostorozást, amiért mégsem sikerült. Pedig már az elején halott ügy volt, csak nem akartuk észrevenni.

De nézzük a másik oldalt! Ha olyasmit csinálsz, amivel szeretsz foglalkozni. Ekkor nem okoz nehézséget motiválni magad, hiszen alig várod, hogy csinálhasd, izgatott vagy. És ha tényleg szokásként térsz vissza újra és újra ehhez a szeretett tevékenységhez, akkor feltöltődsz tőle. És ettől ez egy olyan szokás, ami mindenképp tartósan veled tud maradni.

Időnként természetesen meg kell tennünk olyan dolgokat, amiket nem annyira kedvelünk. Azonban miért csinálnánk ezeket napi rendszerességgel, szokásként?
Ha ilyen helyzetben találod magad, érdemes elgondolkodni, hogy hol, miben tudnál változtatni ahhoz, hogy legalább ne naponta szembesülj a nemkívánatos tevékenységgel. Az életenergiád, a lendületed, amit kapsz cserébe igencsak megéri, még ha csak kis adagokban is tudod eleinte véghezvinni a váltást.

Ha úgymond kötelező jelleggel vannak jelen az életedben naponta ismétlődő, számodra rossz szájízt jelentő tevékenységek, akkor ne a panaszra fókuszálj, ne azzal hergelld magad állandóan, hogy már megint ezt kell csináljam! Csináld meg, és mihamarabb vegyél elő egyet a neked kedves szokásaid közül. Panaszkodással még egy kellemetlen munka sem lett könnyebb vagy hamarabb elvégezhető, csak idegörlőbb. Fókuszálj a feladatra magára és ne a panaszra.

Sokaknak ez természetes, azonban néha érdemes a nyilvánvalót is újra tudatosítanunk magunkban:
Válassz olyan szokásokat az életedbe, amiket szeretsz!
Ha szeretsz teázni, olvasni, sétálni, sportolni, stb., válaszd ezeket. Minden napodat kezdd valami kellemes szokásoddal és ha van rá lehetőséged, iktass be annyit egy napodba, amennyit csak tudsz, hogy gördülékennyé és élvezetessé tegyék az életed.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.

Bipoláris zavar vagy major depresszió?

2025. december 01.

Lehet, hogy sokaknak ismerősebben cseng a mániás depresszió kifejezés, mint a bipoláris zavar, illetve a depresszió szó elé kevesen illesztik be a major vagy unipoláris kifejezést. Holott mindkét állapot jól ismert, mindkettő a hangulatzavarok nagy csoportjába tartozik, a finom tünetekben, a lefolyásban, a kimenetelben azonban különböznek, mint ahogy különböző az öröklődés mintázata is. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere magyarázta el a különbség lényegét.

Mi az a major depresszió?

A major depresszió vagy unipoláris depresszió a tartós lehangoltság állapota, amely azonban diagnózisként csak akkor állja meg a helyét, ha megfelel bizonyos diagnosztikus kritériumoknak. Mivel azt a diagnózist csak orvos mondhatja ki, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül olvashatók a főbb jellemzők: 
– Hosszú ideig (legalább két hétig) fennálló, mély depressziós hangulat.
– Az érdeklődés és örömérzet jelentős csökkenése szinte minden tevékenység iránt.
– Figyelmetlenség, motiválatlanság, lassú gondolkodás.
– Érzékelhető testsúlyváltozás – étrendváltoztatás, fogyókúra nélkül.
– Túl sok vagy túl kevés alvás, a hét legtöbb napján.
– Értéktelenség érzése vagy túlzott/ indokolatlan bűntudat.
– Halállal, illetve öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.
A súlyos depresszió (unipoláris depresszió) a hangulati hullámzások hiánya miatt különbözik a bipoláris zavartól, bár a depressziós fázis tünetei hasonlóak lehetnek. 

Mi a bipoláris zavar?

A bipoláris spektrum egy olyan zavar-család, amiben az elsődleges tényező a hangulati, érzelmi élet szabályozásának zavara. Ennek a hangulati, érzelmi hullámvasútnak két véglete van: az egyik, amikor nagyon felhangolt, kreatív, energikus valaki, ennek mindenféle lehetséges túlzásaival, a másik pedig a depresszió, ami ennek az ellentéte. Az utóbbi két évtizedben azonban tudományosan is igazolódott, hogy nem csak a szélsőséges formák tartoznak ebbe a csoportba, hiszen van, amikor nem ér el ilyen patológiás mértéket a hangulatingadozás, mégis bipolaritásról van szó. A modern diagnosztikus rendszerek bevezettek a konkrét tüneteken túlmenően két olyan kritériumot, ami szükséges ahhoz, hogy ki lehessen mondani a betegség diagnózisát. Az egyik, hogy az állapot jelentős mértékű funkciókárosodást okozzon a páciensnek a tanulásban, a munkában, a kapcsolataiban, a mindennapjaiban, a másik pedig, hogy az illető úgy érezze, nagy szenvedést él meg. Ez például a külvilág számára egy nehezebben észrevehető jellemző is lehet, ugyanis sokszor az érintettek óriási erőfeszítések árán, de igyekeznek fenntartani a „normális” életvitelüket – hangsúlyozza Veres doktornő.