Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így szőrtelenítenek a nők világszerte

Érdekességek2022. június 23.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A legtöbb nő az utolsó percben szőrtelenít, és túl elfoglalt ahhoz, hogy szépségszalonba menjen gyantáztatni - derül ki a Braun globális felméréséből. A alkar szőrzete leginkább az orosz nőket zavarja, a legfegyelmezettebb szőrtelenítők pedig az ázsiai nők.  

Európai, amerikai és ázsiai nőket kérdezett a Braun egy nemrégi felmérésében arról, hogy milyen szépségápolási szokásaik vannak, például, hogy hogyan szőrtelenítenek. Egyértelmű, hogy a nők napi rutinjába világszerte beletartozik az arc hidratálása (78%), az otthoni szőrtelenítés (76%), a sminkelés (71%) és a test hidratálása (70%). Ha a szőrtelenítés kerül terítékre a nők elsősorban a lábaikat (96%) és a bikinivonalukat (93%) kezelik, ezzel szemben legkevésbé az arc (38%) és a kezek (43%) szőrszálaival foglalkoznak.

Érdekes, hogy Oroszországban majdnem minden nő (99%) szőrteleníti az alkarját, ameddig az osztrák, svájci és német nők kevesebb mint a nők fele (47%) tesz ezen testrész simaságáért. Azok a nők, akik otthon szőrtelenítenek legalább heti egyszer epilálnak, borotválkoznak (61%), míg a nők 41 százaléka havi egyszer jár szépségszalonba, hogy gyantáztasson.

A felmérésben megkérdezett nők világszerte egyetértenek abban, hogy a hosszan tartó hatás (84%), a kényelem (83%), és az állandó hozzáférhetőség (83%) a legfontosabbak a számukra, ha szőrtelenítésről van szó. A nők majdnem háromnegyedének fontos a fájdalommentesség is (73%), de az ázsiai országokban élő nőknek a legmagasabbak az elvárásai: 89 százalékuk szeretne hosszan tartó hatást és fájdalommentességet is.

A legtöbb nő az utolsó percben szőrtelenít, 93 százalékuk bevallotta, hogy rendszeresen előfordul vele, hogy az utolsó pillanatra hagyja a kezelést. Leginkább az orosz nők várnak az utolsó pillanatig a felmérés szerint, a legfegyelmezettebb szőrtelenítők a brit és az ázsiai nők, ők hagyják legkevésbé az utolsó pillanatra az epilálást, vagy a borotválkozást.


Nemzetközi az egyetértés abban, hogy inkább az otthoni szőrtelenítést részesítik előnyben a megkérdezettek: 44 százalékuk egy hónapban többször is borotvát használ, ritkábban epilátort, vagy IPL-t (41%). A megkérdezettek csak 15 százaléka mondta, hogy jobban szereti az IPL-es szőrtelenítést a szépségszalonban elvégeztetni. A megkérdezett nők több, mint fele (51%) megegyezett abban, hogy túl elfoglaltak ahhoz, hogy beleférjen az idejükbe a szépségszalon. A nők felének, 56 százaléknak a pénz is szempont: bár a szépségszalon az egyik legelterjedtebb módja az otthonon kívüli szőrtelenítésnek, és egyúttal ez a legdrágább is.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Az otthoni epilálásnak van néhány aranyszabálya, amit érdemes betartani Dr. Tamási Béla, bőrgyógyász szerint. „Száraz epiláláshoz a bőrnek tisztának és száraznak kell lennie, tehát előtte mosakodás javasolt, ami egyébként a bőrt és a szőrszálakat is felpuhítja. Az epilátort derékszögben kell tartani a bőr felszínére, és a szőr növekedési irányával ellentétesen kell mozgatni, így a leghatékonyabb. Mivel epilálás után közvetlenül és néhány órán át a bőr irritált lehet, javasolt mindig egy nappal azelőtt epilálni, hogy "valahol megmutassuk" az éppen szőrtelenített testrészt.“

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.