Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így szőrtelenítenek a nők világszerte

Érdekességek2022. június 23.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A legtöbb nő az utolsó percben szőrtelenít, és túl elfoglalt ahhoz, hogy szépségszalonba menjen gyantáztatni - derül ki a Braun globális felméréséből. A alkar szőrzete leginkább az orosz nőket zavarja, a legfegyelmezettebb szőrtelenítők pedig az ázsiai nők.  

Európai, amerikai és ázsiai nőket kérdezett a Braun egy nemrégi felmérésében arról, hogy milyen szépségápolási szokásaik vannak, például, hogy hogyan szőrtelenítenek. Egyértelmű, hogy a nők napi rutinjába világszerte beletartozik az arc hidratálása (78%), az otthoni szőrtelenítés (76%), a sminkelés (71%) és a test hidratálása (70%). Ha a szőrtelenítés kerül terítékre a nők elsősorban a lábaikat (96%) és a bikinivonalukat (93%) kezelik, ezzel szemben legkevésbé az arc (38%) és a kezek (43%) szőrszálaival foglalkoznak.

Érdekes, hogy Oroszországban majdnem minden nő (99%) szőrteleníti az alkarját, ameddig az osztrák, svájci és német nők kevesebb mint a nők fele (47%) tesz ezen testrész simaságáért. Azok a nők, akik otthon szőrtelenítenek legalább heti egyszer epilálnak, borotválkoznak (61%), míg a nők 41 százaléka havi egyszer jár szépségszalonba, hogy gyantáztasson.

A felmérésben megkérdezett nők világszerte egyetértenek abban, hogy a hosszan tartó hatás (84%), a kényelem (83%), és az állandó hozzáférhetőség (83%) a legfontosabbak a számukra, ha szőrtelenítésről van szó. A nők majdnem háromnegyedének fontos a fájdalommentesség is (73%), de az ázsiai országokban élő nőknek a legmagasabbak az elvárásai: 89 százalékuk szeretne hosszan tartó hatást és fájdalommentességet is.

A legtöbb nő az utolsó percben szőrtelenít, 93 százalékuk bevallotta, hogy rendszeresen előfordul vele, hogy az utolsó pillanatra hagyja a kezelést. Leginkább az orosz nők várnak az utolsó pillanatig a felmérés szerint, a legfegyelmezettebb szőrtelenítők a brit és az ázsiai nők, ők hagyják legkevésbé az utolsó pillanatra az epilálást, vagy a borotválkozást.


Nemzetközi az egyetértés abban, hogy inkább az otthoni szőrtelenítést részesítik előnyben a megkérdezettek: 44 százalékuk egy hónapban többször is borotvát használ, ritkábban epilátort, vagy IPL-t (41%). A megkérdezettek csak 15 százaléka mondta, hogy jobban szereti az IPL-es szőrtelenítést a szépségszalonban elvégeztetni. A megkérdezett nők több, mint fele (51%) megegyezett abban, hogy túl elfoglaltak ahhoz, hogy beleférjen az idejükbe a szépségszalon. A nők felének, 56 százaléknak a pénz is szempont: bár a szépségszalon az egyik legelterjedtebb módja az otthonon kívüli szőrtelenítésnek, és egyúttal ez a legdrágább is.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Az otthoni epilálásnak van néhány aranyszabálya, amit érdemes betartani Dr. Tamási Béla, bőrgyógyász szerint. „Száraz epiláláshoz a bőrnek tisztának és száraznak kell lennie, tehát előtte mosakodás javasolt, ami egyébként a bőrt és a szőrszálakat is felpuhítja. Az epilátort derékszögben kell tartani a bőr felszínére, és a szőr növekedési irányával ellentétesen kell mozgatni, így a leghatékonyabb. Mivel epilálás után közvetlenül és néhány órán át a bőr irritált lehet, javasolt mindig egy nappal azelőtt epilálni, hogy "valahol megmutassuk" az éppen szőrtelenített testrészt.“

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.

Mi az interoceptív érzékelés?

2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Az interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.

A biztonság lelki oldala

2026. március 08.

A biztonság nemcsak fizikai, hanem lelki állapot is. Az idős emberek számára a kiszolgáltatottság érzése, a magány vagy a feleslegesség tudata legalább akkora veszély, mint egy csúszós padló. A biztonságos otthonhoz ezért nemcsak kapaszkodók és fényforrások kellenek, hanem figyelem, türelem és emberi jelenlét is.

A lelki biztonság megőrzése érdekében fontos, hogy a gondozott személy részt vehessen a mindennapi döntésekben. Ha megkérdezik a véleményét, ha érzi, hogy számít, az megerősíti az önbecsülését és csökkenti a szorongást. A közös napi rutin, a nyugodt kommunikáció és a bizalom sokszor többet jelent, mint bármilyen eszköz.

Aki érzi, hogy törődnek vele, az együttműködőbb, kiegyensúlyozottabb, és fizikailag is gyorsabban regenerálódik. A betegbiztonság tehát nemcsak a balesetek elkerülését, hanem a lelki stabilitás védelmét is jelenti.