Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így szőrtelenítenek a nők világszerte

Érdekességek2022. június 23.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A legtöbb nő az utolsó percben szőrtelenít, és túl elfoglalt ahhoz, hogy szépségszalonba menjen gyantáztatni - derül ki a Braun globális felméréséből. A alkar szőrzete leginkább az orosz nőket zavarja, a legfegyelmezettebb szőrtelenítők pedig az ázsiai nők.  

Európai, amerikai és ázsiai nőket kérdezett a Braun egy nemrégi felmérésében arról, hogy milyen szépségápolási szokásaik vannak, például, hogy hogyan szőrtelenítenek. Egyértelmű, hogy a nők napi rutinjába világszerte beletartozik az arc hidratálása (78%), az otthoni szőrtelenítés (76%), a sminkelés (71%) és a test hidratálása (70%). Ha a szőrtelenítés kerül terítékre a nők elsősorban a lábaikat (96%) és a bikinivonalukat (93%) kezelik, ezzel szemben legkevésbé az arc (38%) és a kezek (43%) szőrszálaival foglalkoznak.

Érdekes, hogy Oroszországban majdnem minden nő (99%) szőrteleníti az alkarját, ameddig az osztrák, svájci és német nők kevesebb mint a nők fele (47%) tesz ezen testrész simaságáért. Azok a nők, akik otthon szőrtelenítenek legalább heti egyszer epilálnak, borotválkoznak (61%), míg a nők 41 százaléka havi egyszer jár szépségszalonba, hogy gyantáztasson.

A felmérésben megkérdezett nők világszerte egyetértenek abban, hogy a hosszan tartó hatás (84%), a kényelem (83%), és az állandó hozzáférhetőség (83%) a legfontosabbak a számukra, ha szőrtelenítésről van szó. A nők majdnem háromnegyedének fontos a fájdalommentesség is (73%), de az ázsiai országokban élő nőknek a legmagasabbak az elvárásai: 89 százalékuk szeretne hosszan tartó hatást és fájdalommentességet is.

A legtöbb nő az utolsó percben szőrtelenít, 93 százalékuk bevallotta, hogy rendszeresen előfordul vele, hogy az utolsó pillanatra hagyja a kezelést. Leginkább az orosz nők várnak az utolsó pillanatig a felmérés szerint, a legfegyelmezettebb szőrtelenítők a brit és az ázsiai nők, ők hagyják legkevésbé az utolsó pillanatra az epilálást, vagy a borotválkozást.


Nemzetközi az egyetértés abban, hogy inkább az otthoni szőrtelenítést részesítik előnyben a megkérdezettek: 44 százalékuk egy hónapban többször is borotvát használ, ritkábban epilátort, vagy IPL-t (41%). A megkérdezettek csak 15 százaléka mondta, hogy jobban szereti az IPL-es szőrtelenítést a szépségszalonban elvégeztetni. A megkérdezett nők több, mint fele (51%) megegyezett abban, hogy túl elfoglaltak ahhoz, hogy beleférjen az idejükbe a szépségszalon. A nők felének, 56 százaléknak a pénz is szempont: bár a szépségszalon az egyik legelterjedtebb módja az otthonon kívüli szőrtelenítésnek, és egyúttal ez a legdrágább is.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Az otthoni epilálásnak van néhány aranyszabálya, amit érdemes betartani Dr. Tamási Béla, bőrgyógyász szerint. „Száraz epiláláshoz a bőrnek tisztának és száraznak kell lennie, tehát előtte mosakodás javasolt, ami egyébként a bőrt és a szőrszálakat is felpuhítja. Az epilátort derékszögben kell tartani a bőr felszínére, és a szőr növekedési irányával ellentétesen kell mozgatni, így a leghatékonyabb. Mivel epilálás után közvetlenül és néhány órán át a bőr irritált lehet, javasolt mindig egy nappal azelőtt epilálni, hogy "valahol megmutassuk" az éppen szőrtelenített testrészt.“

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A demenciásokért küzdenek

2026. június 08.

Több-kevesebb mértékben, valamennyiünkben vannak úgynevezett ”kényszeres” gondolatok és ezeknek megfelelõ cselekvések.

Amerikai szakértõk legújabb adatai szerint, a lakosság öregedésével 2015-ben - csak az Egyesült Államokban - 16 millió embert ér majd el a ma még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór. A szakértõk és a szakirodalom becslései alapján, valamint figyelembe véve a demencia-elõfordulás európai gyakoriságát, Magyarországon a 60 év feletti lakosság 12-15 %-nál azaz 250-300 ezer embernél fordul elõ valamilyen demencia.

Ezek akaratunk ellenére mintegy személyiségünk részévé válnak. Napi életünkben szerepet játszanak, magatartásunkat befolyásolják.

A világ nagyobbik részén a demenciát még mindig az öregedési folyamat normális velejárójának tekintik. Világszerte 18 millió ember szenved demenciában. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, a demenciák 60-70 %-át képezi. Az elkövetkezõ 20 évben a demenciával élõk száma várhatóan megduplázódik, így 2025-re már eléri a 34 milliót, ami azt jelenti, hogy mindennap újabb 2000 ember betegszik meg demenciában világszerte, és ebbõl naponta legalább 1200-1400 a rettegett Alzheimer-kór áldozata lesz. Sürgõsen cselekedni kell.

Az Alzheimer-kórban szenvedõk száma elérheti a 160 ezret, de a betegségben érintettek (családtagok) száma viszont ennek a többszöröse, hiszen a 160 ezer beteg ugyanennyi család, gyermek és unoka életét változtatja meg gyökeresen a késõbbiek során. Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szûkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma gazdaságilag és szociálisan egyaránt.

Zsíros falatok

2026. június 08.

Francia kutatók felfedezték: a szájban levõ szenzor szabályozza a szervezet zsíréhségét, mely egyúttal stimulálja a zsírtartalmú ételek emésztését is.
Ha csülökpörköltre, zsíros sültekre fáj a fogunk, ha úgy érezzük, hogy azonnal ennünk kell valamilyen tartalmas, laktató, és nem utolsó sorban zsírdús ételt, az nem véletlen: a szájunkban levõ szenzor – egy speciális protein – szabályozza a szervezet zsíréhségét, ugyanakkor stimulálja is a zsírtartalmú ételek emésztését is.

A Dijon Egyetemen dolgozó Phillippe Besnard vezette francia kutatócsoport a Journal of Clinical Investigation címû szaklapban publikálta vonatkozó eredményeit.

Korábban japán kutatók már kiegészítették a hagyományos íz-palettát: az édeset, a savanyút, a keserût és a sósat az umami-val, azaz a hús-ízûvel. Tudományos körökben már rég várható volt, hogy a zsírtartalmú ételek szenzorát is fel fogják fedezni – ez történt most meg.

Egyszer csak azt vesszük észre, hogy egy helyen vagyunk – mégsem kapcsolódunk egymáshoz

2026. június 07.

Balatonfüreden egy napra háttérbe kerülhetnek a képernyők, hogy újra előtérbe kerüljenek a közös családi élmények



„A színpadon egyszer csak saját magadra ismersz.”
Balatonfüreden szituációs családi színházzal mutatják meg a digitális hétköznapok konfliktusait

„Csak még öt perc.”
„Figyelsz rám egyáltalán?”
„Miért nem tudja letenni?”

A legtöbb családban ma már ismerősen hangzanak ezek a mondatok. A digitális világ a mindennapok természetes részévé vált, miközben egyre több szülő érzi úgy, hogy az együtt töltött időből lassan eltűnik a valódi figyelem, a kapcsolódás és a közös jelenlét.

Közös játék, mozgás és valódi jelenlét

Erre a jelenségre szeretne közérthető, emberi és élményszerű választ adni az EduTech Hungary által életre hívott és az EdTech Koalíció szakmai közösségével immár hatodik alkalommal megvalósuló „Alfáktól Omegáig” – Családi Piknik következő állomása, amelyet 2026. június 13-án rendeznek meg Balatonfüreden, a Gapa Terasz és Parkerdő területén.