Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így szőrtelenítenek a nők világszerte

Érdekességek2022. június 23.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A legtöbb nő az utolsó percben szőrtelenít, és túl elfoglalt ahhoz, hogy szépségszalonba menjen gyantáztatni - derül ki a Braun globális felméréséből. A alkar szőrzete leginkább az orosz nőket zavarja, a legfegyelmezettebb szőrtelenítők pedig az ázsiai nők.  

Európai, amerikai és ázsiai nőket kérdezett a Braun egy nemrégi felmérésében arról, hogy milyen szépségápolási szokásaik vannak, például, hogy hogyan szőrtelenítenek. Egyértelmű, hogy a nők napi rutinjába világszerte beletartozik az arc hidratálása (78%), az otthoni szőrtelenítés (76%), a sminkelés (71%) és a test hidratálása (70%). Ha a szőrtelenítés kerül terítékre a nők elsősorban a lábaikat (96%) és a bikinivonalukat (93%) kezelik, ezzel szemben legkevésbé az arc (38%) és a kezek (43%) szőrszálaival foglalkoznak.

Érdekes, hogy Oroszországban majdnem minden nő (99%) szőrteleníti az alkarját, ameddig az osztrák, svájci és német nők kevesebb mint a nők fele (47%) tesz ezen testrész simaságáért. Azok a nők, akik otthon szőrtelenítenek legalább heti egyszer epilálnak, borotválkoznak (61%), míg a nők 41 százaléka havi egyszer jár szépségszalonba, hogy gyantáztasson.

A felmérésben megkérdezett nők világszerte egyetértenek abban, hogy a hosszan tartó hatás (84%), a kényelem (83%), és az állandó hozzáférhetőség (83%) a legfontosabbak a számukra, ha szőrtelenítésről van szó. A nők majdnem háromnegyedének fontos a fájdalommentesség is (73%), de az ázsiai országokban élő nőknek a legmagasabbak az elvárásai: 89 százalékuk szeretne hosszan tartó hatást és fájdalommentességet is.

A legtöbb nő az utolsó percben szőrtelenít, 93 százalékuk bevallotta, hogy rendszeresen előfordul vele, hogy az utolsó pillanatra hagyja a kezelést. Leginkább az orosz nők várnak az utolsó pillanatig a felmérés szerint, a legfegyelmezettebb szőrtelenítők a brit és az ázsiai nők, ők hagyják legkevésbé az utolsó pillanatra az epilálást, vagy a borotválkozást.


Nemzetközi az egyetértés abban, hogy inkább az otthoni szőrtelenítést részesítik előnyben a megkérdezettek: 44 százalékuk egy hónapban többször is borotvát használ, ritkábban epilátort, vagy IPL-t (41%). A megkérdezettek csak 15 százaléka mondta, hogy jobban szereti az IPL-es szőrtelenítést a szépségszalonban elvégeztetni. A megkérdezett nők több, mint fele (51%) megegyezett abban, hogy túl elfoglaltak ahhoz, hogy beleférjen az idejükbe a szépségszalon. A nők felének, 56 százaléknak a pénz is szempont: bár a szépségszalon az egyik legelterjedtebb módja az otthonon kívüli szőrtelenítésnek, és egyúttal ez a legdrágább is.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Az otthoni epilálásnak van néhány aranyszabálya, amit érdemes betartani Dr. Tamási Béla, bőrgyógyász szerint. „Száraz epiláláshoz a bőrnek tisztának és száraznak kell lennie, tehát előtte mosakodás javasolt, ami egyébként a bőrt és a szőrszálakat is felpuhítja. Az epilátort derékszögben kell tartani a bőr felszínére, és a szőr növekedési irányával ellentétesen kell mozgatni, így a leghatékonyabb. Mivel epilálás után közvetlenül és néhány órán át a bőr irritált lehet, javasolt mindig egy nappal azelőtt epilálni, hogy "valahol megmutassuk" az éppen szőrtelenített testrészt.“

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk egészségünk védelmében?

2025. november 14.

Az immunrendszer, vagyis a test komplex védelmi rendszere kulcsfontosságú a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben. Egészséges működéséhez nélkülözhetetlenek a vitaminok és az ásványi anyagok.

A rendszeres testmozgás, mint a séta, a kocogás vagy a jóga, javítja a vérkeringést, segíti az immunsejtek jobb működését. Fontos, hogy mindennapos rutinná tegyük a megfelelő hidratálást és az antioxidánsokban gazdag ételek, pl. a bogyós gyümölcsök fogyasztását, amelyek fokozzák a szervezet védekezőképességét.

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok olyan természetes eredetű elemek vagy vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. A vas ezek közül olyan nyomelem, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben, hiánya súlyos vérszegénységet okozhat. A húsok, különösen a marhahús, a belsőségek és a hüvelyesek jelentős vasforrások, míg a C-vitamin bevitele segíti a vas felszívódását. Azonban a kávé és a tea csersavtartalma gátolja ezt. Így érdemes figyelembe venni, hogy ezek bevitelét időben toljuk el, ha vasban gazdag ételeket vagy más nyomelemeket (réz, cink, jód, szelén) fogyasztunk. Ezért nem szerencsés a kávé vagy a tea rögtön az étkezés után, érdemes várni egy-két órát. A kalcium, amely a makroelemek csoportjába tartozik, szintén létfontosságú a csontok és a fogak erősségéhez, hiánya csontritkuláshoz és gyakori csonttörésekhez vezethet. A makroelemek közül figyeljünk még a csontképződéshez a foszfor, az idegrendszer szabályozásához szükséges nátrium, valamint a kálium és a magnézium bevitelére is.

Vitaminok

Már kiskorunkban megtanuljuk, melyek a legfontosabb vitaminok, azonban rendszeresen megfeledkezünk arról, hogy pótoljuk a napi mennyiséget. A D-vitamin ezek közül kulcsfontosságú, hiszen a kalcium felszívódását segíti. A napfény hatására termelődő D-vitamin különösen a téli időszakban hiányos, ezért fontos, hogy olyan ételek fogyasztásával pótoljuk a szükséges mennyiséget, mint a halmájolaj, a tojás.

D-vitamin? Itt az ideje pótolni!

2025. november 14.

A nyári D-vitamin-készleteink hat hét alatt kiürülnek a szervezetünkből. A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e D-vitamin-raktárainkat.

Itt az ősz, amely hazánkban közismerten esős évszak, a vénasszonyok nyarát leszámítva kevés napsütéssel. Ilyenkor az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik.

A magyar lakosság több mint 60%-ánál ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiány pótlásáról kell gondoskodni.

A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnőtt embernek körülbelül 2000–4000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való
tartózkodással biztosítani tudunk. Azonban a nyár elmúltával a D-vitamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni.

Ősszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000–4000 NE/nap a felnőtteknek ajánlott napi dózis.

A hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-ből 9 (!) magyar ember szenved D-vitamin-hiányban.

Laktulóz kilégzési teszttel igazolható a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO)

2025. november 13.

A kontaminált vékonybél szindróma, vagyis a SIBO diagnosztizálásának egyik sarokpontja, hogy elkülöníthető legyen más betegségektől, elsősorban a hasonló tüneteket produkáló IBS-től, vagyis az irritábilis bél szindrómától. Ugyan mindkettő olyan funkcionális betegség, amely mögött nincs szervi eltérés, mégis fontos tudni, pontosan mi okozza a panaszokat.
– A SIBO diagnosztizálása az úgynevezett laktulóz kilégzési teszttel történik. Ez egy közel 3 órás vizsgálat, amelynél megfelelő előkészítés után éhgyomorra végez a páciens hidrogén kilégzési tesztet, majd egy laktulózzal elkevert pohár víz elfogyasztása után ezt 20 percenként megismétli. Ilyenkor azt elemezzük, milyen tüneteket produkál a páciens (főként hasfájásra, feszülésre, puffadásra számíthat) és mennyi idő alatt jut el az anyag a vastagbélbe. A vékonybélben kialakuló bakteriális túlnövekedést jelzi a kilélegzett levegőben körülbelül 90 percen belül megemelkedő hidrogéngáz-koncentráció.

A SIBO kezelése nem csak az antibiotikumot jelenti


A mikrobióta összetett rendszer, működése és felépítése elválaszthatatlan a bél ideg-hormon-és immunrendszerétől – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Mindig figyelembe kell vennünk, hogy a bél-agy tengelyt érő stressz-hatások, étrend és életmód egyaránt befolyással vannak a bél állapotára, ezért a mikrobióta elváltozásainak kezelése sem épülhet csupán gyógyszerre.