Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így teleltess növényeket!

Érdekességek2023. december 03.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Muskátli, leander és a többiek. Sokan kedvelik ezeket a kedves növényeket, gyönyörűen pompáznak a kertekben, a házak teraszain, balkonokon. Aztán eljön a fagy, a tél, és sokan hagyják őket elfagyni, mondván, hogy jövőre majd újat vesznek... Pedig meg lehet oldani, hogy túléljék a telet színpompás kedvenceink! Klassz tippek virágaink teleltetéséhez.  

Muskátli-teleltetési trükkök

A muskátli nem bonyolult növény, mégis sokan gondolják, hogy macerás, kár vele bíbelődni. Egyszerűbbnek tűnik minden évben új töveket venni. Ám mindössze néhány percbe telik, hogy télire eltegyük a muskátlikat, és tavasszal megújult szebb, frissebb növényeket ültethessünk.

  1. Tekerd újságba: A muskátlit felhúzhatjuk föld nélkül, hosszú tövenként.  Ez a legegyszerűbb, leginkább hely-takarékos módja a muskátli átteleltetésének. Akasszuk száraz, hűvös helyre, nem kell hogy fényt, vagy nedvességet kapjon. A száraz leveleket le lehet róla venni. Ezt akár egy sötétebb, nem fagyos pincében, vagy egy sötét lépcsőházban is megtehetjük.
    HarmoNet tipp: Ha tavasszal ki akarjuk ültetni, egyszerűen daraboljuk fel, majd az alsó végébe (ami a gyökér felé volt) egy-egy búzaszemet dugjunk. Helyezzük egyből a földbe, és félárnyékos helyen öntözzük bőséges vízzel. Tehetjük cserepekbe is, ha végül át akarjuk majd ültetni, vagy egyből a végleges helyére is.
  2. Balkonládás teleltetés: A muskátlit hagyhatjuk a balkonládában, vagy ha földben volt, akkor áttehetjük földes edénybe is. Ez nagyobb helyet foglal el, és tavasszal friss bujtásokkal szaporodhat a muskátli állományunk. Ilyenkor az edényt világos, de száraz és hűvös helyre kell tenni, majd legalább havi egy alkalommal meg kell locsolni egy kicsit – éppen csak annyira, hogy ne por-száraz legyen alatta a föld. A friss bujtásokat kiültethetjük, a növényszárat is darabolhatjuk, vagy ha már fás és öreg, eldobhatjuk.

HarmoNet tipp: az így áttelelt növények általában nagyobbra nőnek, nagyobb fejük lesz. A fiatal muskátlit érdemes teleltetni – az idősebbeket már nem!

Leander és magas fás szárú vagy bokros növények

Ezeket a növényeket eleve dézsában, vagy más mozgatható tartóban célszerű tárolni, akár úgy is, hogy ezzel együtt ássuk le őket, majd így vesszük fel őket ilyenkor. A leander – és egyes bokros növények – telelhet teljes sötétben is, míg más növények igénylik a telelés alatt is a fényt.

A dézsás növényeinket mindenképen száraz, de fagyot nem kapó helyre kell tennünk. Ilyen a garázs, pince, vagy lépcsőház, ahol ideális esetben 7, de rossz esetben 4-5 fok alá nem megy a hőmérséklet. A levelek több növényről lehullnak, ezeket le lehet venni róluk, tavasszal újra kinőnek. Mások megtartják levélzetüket a tél idején is.

A télen kiszáradt ágakat le lehet vágni. Ezeket a dézsás növényeket is érdemes időnként egy picit meglocsolni, hogy a földjük ne legyen teljesen száraz, elegendő lehet havi egy öntözés.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.