Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így töltsd fel a kicsi vitaminraktárát

Érdekességek2018. március 07.

A kisbabák táplálása kapcsán sarkalatos kérdés a megfelelő vitaminbevitel biztosítása. A tél vége felé még jobban érdemes figyelni, hogy a hozzátáplálás során milyen élelmiszerek közül válogatunk, hogy feltölthessük a kicsik vitaminraktárait. De mi a legjobb választás?

Milyen zöldségek és gyümölcsök közül válogassunk, melyik milyen vitaminokat tartalmaz? Mit adjunk a babának, ha jönnek a fogacskái, milyen élelmiszerek ajánlottak kifejezetten a gyomor és a bélflóra helyreállítására, és mi segíthet a bőrregenerációban? Lássuk Dr. Makleit László szakértő tanácsait!

Hogyan kezdjük a hozzátáplálást?

Korábban 3-4 hónapos korban kezdődött az anyatejes vagy tápszeres babák esetén a hozzátáplálás, azonban igazolódott, hogy a kicsik emésztőrendszere ebben a korban erre még nem eléggé érett, a hozzátáplálást 6 hónapos kortól érdemes elkezdeni. A túl korai hozzátáplálás emésztési zavarokat okozhat, melynek főbb tünetei a székletzavarok, a hasfájás, az éjszakai nyugtalanság, illetve allergiás tünetek is felléphetnek.


„Amennyiben a hozzátáplálás során mindig egy-egy új táplálékot, gyümölcsöt adunk, könnyen kideríthető, melyik új étel felelős az esetleges hasmenés kialakulásáért. Néhány gyümölcs okozhat ilyen problémát, például a dinnye, a szőlő vagy a szilva. Ha valami gyanúba keveredik, jobb egy ideig szüneteltetni, és inkább később beépíteni a kicsi táplálkozásába. Fontos, hogy a hozzátáplálás gyümölccsel, és ne bolti gyümölcslével történjen, mely szorbitot, fruktózt, tartósítószereket tartalmazhat és fokozottan hajlamosít hasmenésre” – tanácsolja dr. Makleit László.

Mit tegyünk hasmenés vagy pelenkakiütés esetén?

Ha az elfogyasztott étel a székletben megjelenik, azt jelzi, hogy a hozzátáplálás korai volt és a baba még nem tudja kellően megemészteni az adott táplálékot.

A helytelen táplálás mellett hasmenést idézhet elő fertőzés, antibiotikum kezelés is.

Ha fertőzésre gyanakszunk, ne alkalmazzunk azonnal „hasfogót”, hagyjuk, hogy ürüljön ki a szervezetből a káros anyag. A jótékony hatású bélflóra helyreállítására – akár fertőzés, akár antibiotikus kezelés váltotta kis a hasmenést – hatásos a mielőbb elkezdett kezelés élőflórát tartalmazó készítménnyel. Hasmenés esetén mindenképpen gondoskodni kell a megfelelő folyadékpótlásról”– figyelmeztet dr. Makleit.

„Egy új étel bevezetése, az anyatejes táplálás elhagyása, a fogzás és a gyógyszeres kezelés csak néhány ok, ami miatt a széklet baktériumflórája megváltozhat, ez pedig fokozottan hajlamosít a pelenkakiütésre. Ilyen esetekben még jobban oda kell figyelnünk a pelenkacsere gyakoriságára és a popsiápolásra.” A szakértő arra is figyelmeztet, hogy fürdetés, pelenkázás során puha kendővel itassuk fel a folyadékot és hagyjuk a babapopsit teljesen megszáradni ne töröljük, dörzsöljük a nedves bőrt. Persze előfordul, hogy a legnagyobb odafigyelés mellett is kialakul bőrpír vagy irritáció. Az irritált, kipirosodott babapopsi esetén ajánlott speciális krémet használni.

Mivel tölthetjük fel a kicsi lemerült vitaminraktárait a tél végén?

Vitaminok nagyon sok élelmiszerben megtalálhatók, ilyenek a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék és az olajos magvak. A gyümölcsöknek magasabb a C-vitamin-tartalma, a gabonafélékben pedig több B-vitamin található. A sütőtök és a spenót remek A-vitamin források, a levélzöldségek, saláták pedig sok folsavat és K-vitamint tartalmaznak. Az E-vitamin bevitelére jó választás a dió, a földimogyoró, vagy a mandula, melyek bőségesen tartalmaznak telítetlen zsírsavakat is. Fontos, hogy a baba ne kapjon nagyon magas rosttartalmú ételeket, hiszen ezek az ételek csökkenthetik az ásványi anyagok felszívódását, mint a vas és a kalcium. Az ajánlott napi élelmirost-bevitel 1-3 éves gyerekeknél testsúly-kilogrammonként: 0,5 g. A gyógyszertárakban számos gyermekvitamin kapható, melyeket a nagyobb gyermekek esetén bátran alkalmazhatunk. A picik vitaminellátását mindenképpen beszéljük meg a gyermekorvossal. Kiemelt jelentőségű a D-vitamin pótlása. 1 éves korig a D-vitamin folyamatos adása szükséges, majd 3 éves korig ősztől tavasz végéig, nyáron a napsütés hatására a szervezetben kellő mennyiségben képződik.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.