Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így történik a fogváltás

Érdekességek2022. július 21.

A tejfogváltás fontos esemény az ember életében és igencsak hosszú folyamatot jelent.

Miért kell tejfog?Fotó: gettyimages.com

A fogváltás 5-6 éves kortól 12 éves korig tart.

Egy tejfoggarnitúra 20 tejfogat jelent. Egy maradófog-garnitúra pedig 32 fogat. Vannak olyan maradófogak, amiknek nincs tejfogpárja. Miért van ez így? Egyszerűen arról van szó, hogy az állcsontok mérete a korral ugyanúgy változik, mint a magasságunk. Születésünk pillanatában nyilván nem férne el annyi fog, mint ami egy felnőtt szájában elfér. Ha mi terveznénk a fogváltási folyamatot, ezt a problémát kétféleképpen tudnánk megoldani: vagy egy kisebb garnitúrát használunk addig, amíg az állcsontok nem érik el a végleges méretüket, vagy elfelejtjük a tejfogakat és egy maradófog-garnitúrát használunk, azonban a növekedéssel párhuzamosan fokozatosan egyre több fog számára tesszük lehetővé az előtörést.

Ez a második verzió jól működhetne, ha minden fogunk egyforma lenne. Ez azonban egyáltalán nem így van. Harapni csak olyan foggal lehet, aminek éle van. Ezért vannak elől a metszőfogaink. Ugyanakkor igen kényelmetlen lenne, ha két éles foggal kellene megrágnunk a falatot. Nagyon sokáig tartana és a fog élei is gyorsan lekopnának (ez figyelhető meg azoknál, akik rendszeresen szotyoláznak a két metszőfoguk segítségével). Ezzel egyidőben a rágásra termett hátsó őrlőfogakkal kitűnően megy a rágás, azonban a lapos rágófelszín miatt a harapáshoz akkora erőkifejtésre volna szükség, hogy az bizonyára fájdalommal és túlterheléssel járna.

A természet tehát az első verziót választotta. Létrehozott egy tejfoggarnitúrát, amely minden fontos fogcsoportot magában foglal és egyidejűleg teszi lehetővé a harapást és a rágást. Ugyanakkor ezek a fogak kis méretükből adódóan nem képesek elviselni a növekedés során megerősödő izomterhelést, ezért az izomerő növekedésével párhuzamosan az éppen leginkább igénybevett területeken megjelennek a maradófogak.

A sorrend is számít

Bármilyen meglepően hangzik, a fogváltás nem a tejfogak kiesésével kezdődik. 6 éves korra a hátsó fogak rágását biztosító rágóizmok olyan erőkifejtésre képesek már, hogy a tejfogak számára egy kis segítségre van szükség. Megjelenik tehát az első maradó nagyőrlőfog. Ez a tejfogak mögött szokott kibújni, ezért gyakran a szülők – és sajnos néha a gyermekfogászatban járatlan kollégák is – tejfogként kezelik őket. Pedig roppant egyszerű a vizsgálat. Az orron végigfutó középvonaltól számolva öt tejfog van bal oldalon fent, öt van bal oldalon lent. Ugyanígy öt tejfog van jobb oldalon fent és öt – jobb oldalon lent. Így jön ki a 20 tejfog. Ha végigszámoljuk a fogakat és megtaláljuk a hatodik fogat valamelyik oldalon – ez a maradófog. Színe rendszerint sötétebb egy árnyalattal, a mérete pedig egyértelműen jelzi, hogy felnőttfogról van szó.

Leggyakrabban ez a középvonalhoz közel eső alsó metszőfogak egyike. Miért pont ez? Mert az alsó metszőfogak rendelkeznek a legrövidebb gyökérrel. Mivel a maradó hátsó őrlőfoggal már igen nagy erőkifejtésre képes a gyermek, a harapás is egyre erősebbé válik. Így a rövid alsó metszőfogak gyökerei a túlterhelés hatására gyorsan felszívódnak, utat engedve az erősebb maradófogaknak. 7-8 éves korban ilyen formában lecserélődnek a látható frontfogak.

Amint megvannak a maradó metszőink és az első nagyőrlőink, mindkét fogcsoport alkalmassá válik a nagy erőkifejtésre. Ezért a folyamat egy-két éven át „takaréklángon” üzemel. Az egyetlen, amit észrevehetünk, az a tejfogak között a rések megjelenése, valamint a tejfogak csücskeinek kopása, ami az alsó és a felső tejfogak egymáshoz viszonyított elmozdulását teszi lehetővé. (A szemfogak például néha annyira összecsiszolódnak, hogy éjszakánként a fogcsikorgatás a szülők számára elviselhetetlenül hangossá tud válni). 10 éves kor körül az első tejőrlő (4. fog), ezt követően a szemfog (3. fog), majd a második tejőrlőfog (5. fog) cserélődik ki. Ez utóbbi egyébként az egyetlen olyan tejfog, amely szélesebb az őt felváltó maradófognál. A természet ezzel teszi lehetővé, hogy a fogváltás végén az esetleges torlódások hatásai kompenzálódjanak.


Mindenképpen fáj?

A fogváltás egy természetes folyamat. Nagyon sokszor észrevétlenül történik, bár kétségtelen, hogy a lötyögő tejfogon való rágás ritkán eshet jól a gyermeknek. Ilyenkor célszerű elvinni gyermekünket gyermekspecialistához, mert a rendelőben található műszerparkkal és gyümölcsízű érzéstelenítőzselékkel gyorsabban és főleg fájdalommentesen távolíthatók el a zavaró tejfogak. Amelyik szülő azonban saját maga szeretné megoldani a problémát, fogadjon meg egy praktikus tanácsot: egy gézlappal fogja meg a mozgó tejfogat, mert enélkül a fog felszíne nagyon csúszós és több fájdalommal jár, ha két-háromszor kezdünk neki a foghúzásnak.

Mikor esik ki?

Előfordul, hogy egy tejfog még a szájban van, ugyanakkor a maradófog éle már kibújt. Ez sokszor figyelhető meg balesetet ért tejmetszőknél, vagy szuvasodással kezelt problémás fogaknál. Ilyenkor a régi és az új fog két sorban áll egymás mögött, ezért sok szülő aggódva keresi fel a fogorvost. Aggodalomra nincs ok. Ha a tejfog kiesik, a maradófog a megfelelő helyre fog vándorolni. Azonban hasznos lehet, ha tiszta kézzel a gyermek elkezdi mozgatni az útban lévő tejfogat. Ilyenkor a tejfoggyökér felszívódása felgyorsul.

Vannak esetek, amikor genetikailag egy-egy tejfog alatt nincs maradófogcsíra. Ilyenkor a tejfogak egész életen át a szájban maradhatnak és eltérő színükön és kopásállóságukon kívül semmi gond nem lesz velük.
Előfordul, hogy a kortársaihoz képest gyermekünknél hamarabb zajlik le a fogváltás. Ez önmagában véve nem gond, az izomfunkciók érettségére utal. Figyeljünk oda azonban a maradófogak tisztítására. A gyermekek kézügyessége ilyenkor még nem mindig megfelelő a helyes fogmosáshoz. Segítsünk nekik ebben, mert ha a maradófog el kezd szuvasodni, az nem a gyermek felelőssége lesz, hanem a szülőé.

Amennyiben a kiesett tejfog helyén nem jön ki két három hónapon keresztül a maradófog, keressük fel a gyermekfogorvost. Előfordulhat, hogy a maradófog helytelen pozíció miatt nem képes előtörni (szemfogaknál gyakori), vagy egy számfeletti fog jelent akadályt (leginkább a felső nagymetszők között).

Fotó: gettyimages.com

Ha szuvasak a tejfogak

Mivel a fogszuvasodásért bizonyos baktériumcsoportok felelősek, figyeljünk arra, hogy a szuvas tejfogak és az kibújt ép maradófogak éveken keresztül egyszerre vannak jelen a gyermek szájában. Ilyenkor a maradófogak sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Ezért minden szuvas tejfogat be kell tömni, a fogakat pedig nagyon alaposan kell tisztítani.

Ha más színű a fog

Minden tejfog fehérebb a maradófogaknál. Ha a két fogtípust egyszerre látjuk egymás mellett, az az érzésünk támadhat, hogy a maradófogak sárgák. Nyugodjunk meg, amint kiesik az összes tejfog, az összhatás tökéletesen szép lesz. Amennyiben azonban a maradófogon foltok, érdesebb felületek vannak, keressük fel a specialistát, mert ezen fogak ápolása néha különleges technikákat igényel.

Dr. Gombkötő Gábor
gyermekfogszakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.