Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így történik a fogváltás

Érdekességek2022. július 21.

A tejfogváltás fontos esemény az ember életében és igencsak hosszú folyamatot jelent.

Miért kell tejfog?Fotó: gettyimages.com

A fogváltás 5-6 éves kortól 12 éves korig tart.

Egy tejfoggarnitúra 20 tejfogat jelent. Egy maradófog-garnitúra pedig 32 fogat. Vannak olyan maradófogak, amiknek nincs tejfogpárja. Miért van ez így? Egyszerűen arról van szó, hogy az állcsontok mérete a korral ugyanúgy változik, mint a magasságunk. Születésünk pillanatában nyilván nem férne el annyi fog, mint ami egy felnőtt szájában elfér. Ha mi terveznénk a fogváltási folyamatot, ezt a problémát kétféleképpen tudnánk megoldani: vagy egy kisebb garnitúrát használunk addig, amíg az állcsontok nem érik el a végleges méretüket, vagy elfelejtjük a tejfogakat és egy maradófog-garnitúrát használunk, azonban a növekedéssel párhuzamosan fokozatosan egyre több fog számára tesszük lehetővé az előtörést.

Ez a második verzió jól működhetne, ha minden fogunk egyforma lenne. Ez azonban egyáltalán nem így van. Harapni csak olyan foggal lehet, aminek éle van. Ezért vannak elől a metszőfogaink. Ugyanakkor igen kényelmetlen lenne, ha két éles foggal kellene megrágnunk a falatot. Nagyon sokáig tartana és a fog élei is gyorsan lekopnának (ez figyelhető meg azoknál, akik rendszeresen szotyoláznak a két metszőfoguk segítségével). Ezzel egyidőben a rágásra termett hátsó őrlőfogakkal kitűnően megy a rágás, azonban a lapos rágófelszín miatt a harapáshoz akkora erőkifejtésre volna szükség, hogy az bizonyára fájdalommal és túlterheléssel járna.

A természet tehát az első verziót választotta. Létrehozott egy tejfoggarnitúrát, amely minden fontos fogcsoportot magában foglal és egyidejűleg teszi lehetővé a harapást és a rágást. Ugyanakkor ezek a fogak kis méretükből adódóan nem képesek elviselni a növekedés során megerősödő izomterhelést, ezért az izomerő növekedésével párhuzamosan az éppen leginkább igénybevett területeken megjelennek a maradófogak.

A sorrend is számít

Bármilyen meglepően hangzik, a fogváltás nem a tejfogak kiesésével kezdődik. 6 éves korra a hátsó fogak rágását biztosító rágóizmok olyan erőkifejtésre képesek már, hogy a tejfogak számára egy kis segítségre van szükség. Megjelenik tehát az első maradó nagyőrlőfog. Ez a tejfogak mögött szokott kibújni, ezért gyakran a szülők – és sajnos néha a gyermekfogászatban járatlan kollégák is – tejfogként kezelik őket. Pedig roppant egyszerű a vizsgálat. Az orron végigfutó középvonaltól számolva öt tejfog van bal oldalon fent, öt van bal oldalon lent. Ugyanígy öt tejfog van jobb oldalon fent és öt – jobb oldalon lent. Így jön ki a 20 tejfog. Ha végigszámoljuk a fogakat és megtaláljuk a hatodik fogat valamelyik oldalon – ez a maradófog. Színe rendszerint sötétebb egy árnyalattal, a mérete pedig egyértelműen jelzi, hogy felnőttfogról van szó.

Leggyakrabban ez a középvonalhoz közel eső alsó metszőfogak egyike. Miért pont ez? Mert az alsó metszőfogak rendelkeznek a legrövidebb gyökérrel. Mivel a maradó hátsó őrlőfoggal már igen nagy erőkifejtésre képes a gyermek, a harapás is egyre erősebbé válik. Így a rövid alsó metszőfogak gyökerei a túlterhelés hatására gyorsan felszívódnak, utat engedve az erősebb maradófogaknak. 7-8 éves korban ilyen formában lecserélődnek a látható frontfogak.

Amint megvannak a maradó metszőink és az első nagyőrlőink, mindkét fogcsoport alkalmassá válik a nagy erőkifejtésre. Ezért a folyamat egy-két éven át „takaréklángon” üzemel. Az egyetlen, amit észrevehetünk, az a tejfogak között a rések megjelenése, valamint a tejfogak csücskeinek kopása, ami az alsó és a felső tejfogak egymáshoz viszonyított elmozdulását teszi lehetővé. (A szemfogak például néha annyira összecsiszolódnak, hogy éjszakánként a fogcsikorgatás a szülők számára elviselhetetlenül hangossá tud válni). 10 éves kor körül az első tejőrlő (4. fog), ezt követően a szemfog (3. fog), majd a második tejőrlőfog (5. fog) cserélődik ki. Ez utóbbi egyébként az egyetlen olyan tejfog, amely szélesebb az őt felváltó maradófognál. A természet ezzel teszi lehetővé, hogy a fogváltás végén az esetleges torlódások hatásai kompenzálódjanak.


Mindenképpen fáj?

A fogváltás egy természetes folyamat. Nagyon sokszor észrevétlenül történik, bár kétségtelen, hogy a lötyögő tejfogon való rágás ritkán eshet jól a gyermeknek. Ilyenkor célszerű elvinni gyermekünket gyermekspecialistához, mert a rendelőben található műszerparkkal és gyümölcsízű érzéstelenítőzselékkel gyorsabban és főleg fájdalommentesen távolíthatók el a zavaró tejfogak. Amelyik szülő azonban saját maga szeretné megoldani a problémát, fogadjon meg egy praktikus tanácsot: egy gézlappal fogja meg a mozgó tejfogat, mert enélkül a fog felszíne nagyon csúszós és több fájdalommal jár, ha két-háromszor kezdünk neki a foghúzásnak.

Mikor esik ki?

Előfordul, hogy egy tejfog még a szájban van, ugyanakkor a maradófog éle már kibújt. Ez sokszor figyelhető meg balesetet ért tejmetszőknél, vagy szuvasodással kezelt problémás fogaknál. Ilyenkor a régi és az új fog két sorban áll egymás mögött, ezért sok szülő aggódva keresi fel a fogorvost. Aggodalomra nincs ok. Ha a tejfog kiesik, a maradófog a megfelelő helyre fog vándorolni. Azonban hasznos lehet, ha tiszta kézzel a gyermek elkezdi mozgatni az útban lévő tejfogat. Ilyenkor a tejfoggyökér felszívódása felgyorsul.

Vannak esetek, amikor genetikailag egy-egy tejfog alatt nincs maradófogcsíra. Ilyenkor a tejfogak egész életen át a szájban maradhatnak és eltérő színükön és kopásállóságukon kívül semmi gond nem lesz velük.
Előfordul, hogy a kortársaihoz képest gyermekünknél hamarabb zajlik le a fogváltás. Ez önmagában véve nem gond, az izomfunkciók érettségére utal. Figyeljünk oda azonban a maradófogak tisztítására. A gyermekek kézügyessége ilyenkor még nem mindig megfelelő a helyes fogmosáshoz. Segítsünk nekik ebben, mert ha a maradófog el kezd szuvasodni, az nem a gyermek felelőssége lesz, hanem a szülőé.

Amennyiben a kiesett tejfog helyén nem jön ki két három hónapon keresztül a maradófog, keressük fel a gyermekfogorvost. Előfordulhat, hogy a maradófog helytelen pozíció miatt nem képes előtörni (szemfogaknál gyakori), vagy egy számfeletti fog jelent akadályt (leginkább a felső nagymetszők között).

Fotó: gettyimages.com

Ha szuvasak a tejfogak

Mivel a fogszuvasodásért bizonyos baktériumcsoportok felelősek, figyeljünk arra, hogy a szuvas tejfogak és az kibújt ép maradófogak éveken keresztül egyszerre vannak jelen a gyermek szájában. Ilyenkor a maradófogak sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Ezért minden szuvas tejfogat be kell tömni, a fogakat pedig nagyon alaposan kell tisztítani.

Ha más színű a fog

Minden tejfog fehérebb a maradófogaknál. Ha a két fogtípust egyszerre látjuk egymás mellett, az az érzésünk támadhat, hogy a maradófogak sárgák. Nyugodjunk meg, amint kiesik az összes tejfog, az összhatás tökéletesen szép lesz. Amennyiben azonban a maradófogon foltok, érdesebb felületek vannak, keressük fel a specialistát, mert ezen fogak ápolása néha különleges technikákat igényel.

Dr. Gombkötő Gábor
gyermekfogszakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.