Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így történik a fogváltás

Érdekességek2022. július 21.

A tejfogváltás fontos esemény az ember életében és igencsak hosszú folyamatot jelent.

Miért kell tejfog?Fotó: gettyimages.com

A fogváltás 5-6 éves kortól 12 éves korig tart.

Egy tejfoggarnitúra 20 tejfogat jelent. Egy maradófog-garnitúra pedig 32 fogat. Vannak olyan maradófogak, amiknek nincs tejfogpárja. Miért van ez így? Egyszerűen arról van szó, hogy az állcsontok mérete a korral ugyanúgy változik, mint a magasságunk. Születésünk pillanatában nyilván nem férne el annyi fog, mint ami egy felnőtt szájában elfér. Ha mi terveznénk a fogváltási folyamatot, ezt a problémát kétféleképpen tudnánk megoldani: vagy egy kisebb garnitúrát használunk addig, amíg az állcsontok nem érik el a végleges méretüket, vagy elfelejtjük a tejfogakat és egy maradófog-garnitúrát használunk, azonban a növekedéssel párhuzamosan fokozatosan egyre több fog számára tesszük lehetővé az előtörést.

Ez a második verzió jól működhetne, ha minden fogunk egyforma lenne. Ez azonban egyáltalán nem így van. Harapni csak olyan foggal lehet, aminek éle van. Ezért vannak elől a metszőfogaink. Ugyanakkor igen kényelmetlen lenne, ha két éles foggal kellene megrágnunk a falatot. Nagyon sokáig tartana és a fog élei is gyorsan lekopnának (ez figyelhető meg azoknál, akik rendszeresen szotyoláznak a két metszőfoguk segítségével). Ezzel egyidőben a rágásra termett hátsó őrlőfogakkal kitűnően megy a rágás, azonban a lapos rágófelszín miatt a harapáshoz akkora erőkifejtésre volna szükség, hogy az bizonyára fájdalommal és túlterheléssel járna.

A természet tehát az első verziót választotta. Létrehozott egy tejfoggarnitúrát, amely minden fontos fogcsoportot magában foglal és egyidejűleg teszi lehetővé a harapást és a rágást. Ugyanakkor ezek a fogak kis méretükből adódóan nem képesek elviselni a növekedés során megerősödő izomterhelést, ezért az izomerő növekedésével párhuzamosan az éppen leginkább igénybevett területeken megjelennek a maradófogak.

A sorrend is számít

Bármilyen meglepően hangzik, a fogváltás nem a tejfogak kiesésével kezdődik. 6 éves korra a hátsó fogak rágását biztosító rágóizmok olyan erőkifejtésre képesek már, hogy a tejfogak számára egy kis segítségre van szükség. Megjelenik tehát az első maradó nagyőrlőfog. Ez a tejfogak mögött szokott kibújni, ezért gyakran a szülők – és sajnos néha a gyermekfogászatban járatlan kollégák is – tejfogként kezelik őket. Pedig roppant egyszerű a vizsgálat. Az orron végigfutó középvonaltól számolva öt tejfog van bal oldalon fent, öt van bal oldalon lent. Ugyanígy öt tejfog van jobb oldalon fent és öt – jobb oldalon lent. Így jön ki a 20 tejfog. Ha végigszámoljuk a fogakat és megtaláljuk a hatodik fogat valamelyik oldalon – ez a maradófog. Színe rendszerint sötétebb egy árnyalattal, a mérete pedig egyértelműen jelzi, hogy felnőttfogról van szó.

Leggyakrabban ez a középvonalhoz közel eső alsó metszőfogak egyike. Miért pont ez? Mert az alsó metszőfogak rendelkeznek a legrövidebb gyökérrel. Mivel a maradó hátsó őrlőfoggal már igen nagy erőkifejtésre képes a gyermek, a harapás is egyre erősebbé válik. Így a rövid alsó metszőfogak gyökerei a túlterhelés hatására gyorsan felszívódnak, utat engedve az erősebb maradófogaknak. 7-8 éves korban ilyen formában lecserélődnek a látható frontfogak.

Amint megvannak a maradó metszőink és az első nagyőrlőink, mindkét fogcsoport alkalmassá válik a nagy erőkifejtésre. Ezért a folyamat egy-két éven át „takaréklángon” üzemel. Az egyetlen, amit észrevehetünk, az a tejfogak között a rések megjelenése, valamint a tejfogak csücskeinek kopása, ami az alsó és a felső tejfogak egymáshoz viszonyított elmozdulását teszi lehetővé. (A szemfogak például néha annyira összecsiszolódnak, hogy éjszakánként a fogcsikorgatás a szülők számára elviselhetetlenül hangossá tud válni). 10 éves kor körül az első tejőrlő (4. fog), ezt követően a szemfog (3. fog), majd a második tejőrlőfog (5. fog) cserélődik ki. Ez utóbbi egyébként az egyetlen olyan tejfog, amely szélesebb az őt felváltó maradófognál. A természet ezzel teszi lehetővé, hogy a fogváltás végén az esetleges torlódások hatásai kompenzálódjanak.


Mindenképpen fáj?

A fogváltás egy természetes folyamat. Nagyon sokszor észrevétlenül történik, bár kétségtelen, hogy a lötyögő tejfogon való rágás ritkán eshet jól a gyermeknek. Ilyenkor célszerű elvinni gyermekünket gyermekspecialistához, mert a rendelőben található műszerparkkal és gyümölcsízű érzéstelenítőzselékkel gyorsabban és főleg fájdalommentesen távolíthatók el a zavaró tejfogak. Amelyik szülő azonban saját maga szeretné megoldani a problémát, fogadjon meg egy praktikus tanácsot: egy gézlappal fogja meg a mozgó tejfogat, mert enélkül a fog felszíne nagyon csúszós és több fájdalommal jár, ha két-háromszor kezdünk neki a foghúzásnak.

Mikor esik ki?

Előfordul, hogy egy tejfog még a szájban van, ugyanakkor a maradófog éle már kibújt. Ez sokszor figyelhető meg balesetet ért tejmetszőknél, vagy szuvasodással kezelt problémás fogaknál. Ilyenkor a régi és az új fog két sorban áll egymás mögött, ezért sok szülő aggódva keresi fel a fogorvost. Aggodalomra nincs ok. Ha a tejfog kiesik, a maradófog a megfelelő helyre fog vándorolni. Azonban hasznos lehet, ha tiszta kézzel a gyermek elkezdi mozgatni az útban lévő tejfogat. Ilyenkor a tejfoggyökér felszívódása felgyorsul.

Vannak esetek, amikor genetikailag egy-egy tejfog alatt nincs maradófogcsíra. Ilyenkor a tejfogak egész életen át a szájban maradhatnak és eltérő színükön és kopásállóságukon kívül semmi gond nem lesz velük.
Előfordul, hogy a kortársaihoz képest gyermekünknél hamarabb zajlik le a fogváltás. Ez önmagában véve nem gond, az izomfunkciók érettségére utal. Figyeljünk oda azonban a maradófogak tisztítására. A gyermekek kézügyessége ilyenkor még nem mindig megfelelő a helyes fogmosáshoz. Segítsünk nekik ebben, mert ha a maradófog el kezd szuvasodni, az nem a gyermek felelőssége lesz, hanem a szülőé.

Amennyiben a kiesett tejfog helyén nem jön ki két három hónapon keresztül a maradófog, keressük fel a gyermekfogorvost. Előfordulhat, hogy a maradófog helytelen pozíció miatt nem képes előtörni (szemfogaknál gyakori), vagy egy számfeletti fog jelent akadályt (leginkább a felső nagymetszők között).

Fotó: gettyimages.com

Ha szuvasak a tejfogak

Mivel a fogszuvasodásért bizonyos baktériumcsoportok felelősek, figyeljünk arra, hogy a szuvas tejfogak és az kibújt ép maradófogak éveken keresztül egyszerre vannak jelen a gyermek szájában. Ilyenkor a maradófogak sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Ezért minden szuvas tejfogat be kell tömni, a fogakat pedig nagyon alaposan kell tisztítani.

Ha más színű a fog

Minden tejfog fehérebb a maradófogaknál. Ha a két fogtípust egyszerre látjuk egymás mellett, az az érzésünk támadhat, hogy a maradófogak sárgák. Nyugodjunk meg, amint kiesik az összes tejfog, az összhatás tökéletesen szép lesz. Amennyiben azonban a maradófogon foltok, érdesebb felületek vannak, keressük fel a specialistát, mert ezen fogak ápolása néha különleges technikákat igényel.

Dr. Gombkötő Gábor
gyermekfogszakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.