Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így üzenünk karácsonykor

Érdekességek2019. december 26.

Csillagszórók, színes szalagok, fenyőillat és meghitt fények teszik különlegessé a karácsonyt, amely szeretteink nélkül nem is lehetne tökéletes. A Techonomic Index felmérése szerint azonban a fizikai, földrajzi akadályok ma már rendkívül könnyedén áthidalhatóak a technológiai vívmányoknak köszönhetően. Ráadásul, már az sem csoda, hogy a hagyományos képeslapokat háttérbe szorítják az SMS-ek és a közösségi médián keresztül küldött üzenetek. 

A karácsony világszerte – vallástól és nemzetiségtől függetlenül – az év legfontosabb ünnepe. Ilyenkor a család apraja nagyja összegyűl, feldíszíti a fenyőfát, megajándékozza egymást, és végül egy közös ünnepi vacsorával koronázza meg a napot. Bő 12 évvel ezelőtt az ünnepek közeledtekor még tucatjával érkeztek a képeslapok, nagyjából 6 évvel ezelőttig pedig a vezetékes telefon csörgött karácsony első napján. A Samsung nemrégiben készített Techonomic Index felmérése szerint Magyarországon is egyértelműen látszódik a technológiai vívmányok térhódítása a karácsonyi jókívánságok terén is: ma már minden negyedik ember inkább sms-ben kíván boldog karácsonyt, sőt az emberek több mint egyharmada vagy telefonon hívja fel szeretteit, vagy a közösségi médián keresztül üzen nekik.


Virtuális kapcsolattartás

A karácsonyi képeslap évekig az ünnepi alkalmak kihagyhatatlan része volt, amellyel az egymástól távol élő rokonok is könnyedén kapcsolatba léphettek egymással. Ezt a fontos kommunikációs eszközt helyettesítik ma már az okostelefonok és a táblagépek, amelyekkel ráadásul – ha csak virtuálisan is, de – együtt lehetünk a földrajzilag távol élő családtagjainkkal, barátainkkal. Tény, hogy sokat változtak szokásaink a technológia rohamos fejlődésének köszönhetően, azonban ez nem vonta maga után automatikusan az emberi kapcsolatok megszűnését, sőt pont annak felértékelődéséhez vezetett. Egy rövid Facebook üzenettel, e-maillel vagy egy pár perces telefonhívással ugyanis bármikor kifejezhetjük azt, hogy gondolunk a másikra.

"Személyes üdvözlőlap" a közösségi médiában

A Samsung kutatása rávilágított arra az új trendre is, miszerint tízből egy ember saját karácsonyi fotót vagy ünnepi szelfit oszt meg Facebookon az ismerősei körében, amely egy sokkal személyesebb „üdvözlőlapot” jelent a hagyományos képeslapokhoz képest. A lehetőségek tárháza szinte korlátlan, és ahogy a technológiai is folyamatosan megújul, úgy változnak apránként a szokások is, hogy mikor, milyen felületen kívánunk békés, boldog ünnepeket. Mindegy azonban milyen úton ér a címzetthez a jókívánságunk, a lényeg, hogy szívből jöjjön. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.