Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így védekezzünk az otthoni bacik ellen

Érdekességek2022. január 11.

Mikroszkóp alatt minden másnak látszik, mint ami valójában. Gondolta volna, hogy alaposabban megnézve egy tisztának tűnő konyhapulton vagy akár a saját kezünkön is annyi izgő-mozgó apróság nyüzsöghet, mint ahány ember egy zsúfolt bevásárlóközpontban?

Környezetünk telis-tele van apró mikroorganizmusokkal, melyek mindenütt megtalálhatóak; a vízben, a talajban, az ételekben, a megérintett felületeken, sőt még a belélegzett levegőben is. Ezek az aprócska vírusok, baktériumok szabad szemmel nem, csupán mikroszkóp alatt láthatóak. A többség ártalmatlan az emberi szervezetre, sőt, közülük jó pár jelentős szerepet játszhat egészségünk megőrzésében is, azonban vannak köztük olyanok, melyek számos kellemetlen betegséget okozhatnak. Utóbbiakat nevezzük kórokozóknak. Ha ezek a szervezetünkbe jutnak és szaporodni kezdenek, akkor beszélünk fertőzésről.

Ételmérgezés otthon

A kórokozók gyakorlatilag mindenütt megtalálhatóak környezetünkben, de különösen szeretik a meleg, nyirkos helyeket. Elővigyázatosnak kell lennünk az olyan helyzetekben, amikor sok emberrel tartózkodunk egy légtérben, például irodában, tömegközlekedési eszközön, repülőgépen, vagy akár kórházban, hiszen ezen esetekben a kórokozók könnyedén cserélnek gazdát. Sokan nem is gondolnák, de az otthonunk is tökéletes táptalaja a baktériumok és vírusok terjedésének – meglepő adat például, hogy az ételmérgezések leggyakrabban otthonunkban történnek.


Ahogy azt az ábra is mutatja, még saját lakásunkon belül is számos módon juthatnak szervezetünkbe a kórokozók. A fertőzéseket mégis leginkább saját kezünkkel terjeszthetjük. Amikor érintkezésbe kerülünk a kórokozókkal, könnyedén továbbadhatjuk őket környezetünknek vagy akár egy egyszerű reflex mozdulattal, például szemünk megdörzsölésével bevihetjük szervezetünkbe. Ezért, a megbetegedések megelőzésének hatékony módja a gyakori és alapos kézmosás, valamint a használati felületek rendszeres tisztítása. Lehetőség szerint használjunk antibakteriális kézmosót és legalább 30 másodpercen keresztül dörzsöljük vele alaposan kezeinket, hogy az kifejthesse hatását, majd meleg vízzel öblítsük le. A használati felületeket legalább hetente tisztítsuk meg alaposan tisztítószerrel, a konyhai felületeket akár 2-3 naponta. Ügyeljünk arra, hogy a kéztörlőket, konyharuhákat és a takarításhoz használt szivacsot, rongyokat is rendszeresen cseréljük.

Szalmonella a konyhában

De mi a helyzet a konyhák egyik leginkább rettegett fertőzésével, a szalmonellával?
Amennyiben betartjuk és megfelelően alkalmazzuk az előbb említett higiénés alapszabályokat, könnyedén megelőzhetjük akár a szalmonellát is, mely a közhiedelemmel ellentétben nem csak a vendéglátó ipari egységekben vagy a menzán leselkedik ránk, hanem akár otthonunkban is.

A szalmonellafertőzésért többnyire a baromfihúsból, sertéshúsból, vagy nyers tojás felhasználásával készült, nem megfelelően tárolt, vagy hőkezelt ételek felelősek, de a baktérium bármilyen élelmiszerre rákerülhet. Ezt azért fontos tudni, mivel a szalmonella és számos más baktérium, akár 4 hétig is képes a száraz felületeken életben maradni. Így az ezekkel érintkező ételekre vagy éppen kezeinkre is egyszerűen átterjedhet a fertőzés.

A fertőzést továbbá elősegíti, ha a baktérium az ételben elszaporodik, így főleg nyáron a nagy melegben kell az ételek megfelelő hűtésére is kiemelt figyelmet fordítani. Jellemző tünetei a hasmenés, hányás, magas láz, de enyhébb esetben csak hőemelkedés, levertség tapasztalható. A higiénés szabályok betartásával és az élelmiszerek megfelelő elkészítésével, hűtésével a betegség csakúgy, mint számos egyéb fertőzés könnyen megelőzhető.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)