Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így vigyázzunk a kicsik bőrére

Érdekességek2022. november 07.

Ahhoz, hogy a kisbabák jól érezzék magukat a bőrükben, alapvetően nekünk, szülőknek kell gondoskodnunk a megfelelő higiéniáról és a szükséges védelemről.

Nem hiszem, hogy lenne valaki, akit egy egészséges, finom illatú, selymes bababőr érzéketlenül hagyna. A csecsemők nedvdús bőre azonban még nagyon sérülékeny, jóval vékonyabb, mint a felnőtteké. Mivel verejtékmirigyei, faggyúmirigyei még takaréklángon működnek, ezért funkcióinak – a hőszabályozásnak, a védelemnek – a bőr csak megfelelő ápolás mellett képes eleget tenni.

Tisztálkodás

A kisbabák bőrét nem szabad ártó habokkal kiszárítani. Ezért olyan fürdetőkészítményeket vásároljunk, amelyek nem nagy habzásúak, szelíden oldják a szennyeződéseket, s amellett ápoló hatásúak. Az erélyesebb tenzideket (Na-laurylszulfát), az allergizáló illatanyagokat (a készítményen külön fel kell tüntetni) és a kritikus emulgálószereket tartalmazó (PEG/PEG) termékeket kerülni kell.

A felnőttek tusfürdői, habfürdői általában nem megfelelők a számukra. A speciálisan gyermekkészítményekkel – folyékony fürdőemulziók, gyógyszertári fürdőkenőcs – is legyünk mértékletesek, nap mint nap ezeket se használjuk. Általában elegendő heti egy-két alkalommal megmosni a babák bőrét, ami nem jelenti azt, hogy le kellene mondani a szülők és a kisbabák számára is oly kellemes játékos szertartásról, az esti pancsolásról.

A dundi babák nyakánál, hónaljánál, combocskáinál lévő redőket fürdetés előtt vizes, olajos vattával ajánlatos kitörölni.

A fürdetőhelyiséget fűtsük fel kellően melegre (22-24 °C-ra), a picik vizét 37 °C körülire készítsük elő. Az első hónapokban a lubickolás időtartamára is figyeljünk: 5-10 perc bőven elegendő. A napi játékos pancsolásoknál a fürdőkád vizébe csak egészen kevés, pár csepp fürdetőszert tegyünk (vagy egy kanál olívaolajat, tejet, levendulateát). Levendulás fürdőolajjal a nehezen elalvó csöppségeknek segíthetünk. Minden alkalommal alaposan töröljük szárazra a babák érzékeny bőrét. A hurkácskák alatti redőket enyhén hintőporozzuk be (selyempor). Nedvedző kipállás esetén azonban ne használjunk hintőport, mert összecsomósodva izgathatja a bőrt. Mosdószeres fürdés után állítsuk vissza a bőr védőrétegét. Gyengéden masszírozzuk meg a test bőrét pár csepp mandulaolajjal, vagy szintetikus anyagokat nem tartalmazó testápoló balzsammal.

Így válasszunk kozmetikumot a bébiknek

A babakozmetikumok használatakor alapvetően fontos, hogy tudatosan és ne a reklámokra hallgatva vásároljunk. Minél kevesebb idegen anyaggal érintkezik a kisbabák bőre, annál biztosabb, hogy nem kerül sor irritációra. Ezért ne csak az árat nézzük, hanem igyekezzünk kimondottan jó minőségű kozmetikumokat vásárolni a számukra.

Az első hetekben általában még megviselt a csecsemők bőre és gyakran szárazabb a normálisnál. Legyünk türelmesek, várjunk pár hétig, mert a túl korai krémezés, a babakrémek túlzott használata a természetes bőrmegújulás folyamatát megzavarhatja.


Védelem

Normális esetben nem kell kenegetni a babák bőrét, azonban a széltől, a hidegtől, az erős napfénytől feltétlenül meg kell védeni. Kedvezőtlen időjárás esetén még a séta előtt kenjük be az arcocskájukat nem felszívódó, bőrvédő, növényi viaszokat tartalmazó krémmel.

Tavasztól őszig a gyermekek számára készült, fizikai fényszűrőket tartalmazó, azonnal ható fényvédő készítmény is legyen számukra a táskánkban. Egy 30 SPF fényvédő szükség esetén kellő védelmet jelent. A csecsemőt, a kisbabákat az első életévben lehetőleg direkt ne napoztassuk. Számukra bőségesen elégséges az a napfénymennyiség, amely séta közben, félárnyékban, árnyékban éri őket.

A babák popsiját mindenképpen védeni kell a felázástól, a bakteriális és a gombás fertőzéstől, s ezért is fontos, hogy a pelenkájukat gyakran (2-3 óránként) kicseréljük. Az eldobható pelenkák nagy előnye, hogy felszívja a nedvességet. Tisztába tevésnél langyos vízzel mossuk meg a kisbaba fenekét és töröljük szárazra. Utazásnál nagyon jól hasznosíthatók az olajos törlőkendők. A gyógyszertárakban kapható gyulladásellenes, nyugtató cink-oxidos kenőcs általában megfelelő védelmet nyújt. Érzékeny bőrű babákkal legyünk óvatosak: előfordulhat, hogy allergiás tünetekkel reagálnak a védőkrémekben lévő konzerváló-anyagokra.

Hajápolás

A csecsemők vékony fejbőre, gyér hajzata az első hónapokban még általában nem igényel speciális ápolást. Később, amikor dúsabb lesz a hajuk, a gyermekek számára készült gyenge mosóerejű babasamponokkal moshatjuk, amelyek sűrűbb állaguknak és összetevőiknek köszönhetően nem irritálják a szemet. Hajmosás után ne dörzsöljük a fejüket, hanem gyengéd nyomkodással töröljük szárazra, és adjunk sapkát rájuk.

Markovics Vera
kozmetikus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.

Éjjel felerősödő asztmás tünetek? Ilyen okai lehetnek

2025. július 08.

Ha éjszaka erőteljesebb nehézlégzés, úgynevezett fulladás, köhögés jelentkezik, az asztmás betegek úgy vélhetik, súlyosbodott a betegségük. Holott ezeket a tüneteket más, akár az asztmával összefüggő betegségek is okozhatják. Ezért hívta fel dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus a figyelmet arra, mennyire fontos a felerősödő panaszok kivizsgálása és a helyes diagnózis felállítása.

Az asztma tünetei éjjel-nappal jelentkezhetnek

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Az egyik első intő jel lehet, ha nehezebben bírjuk a fizikai aktivitást és kialakul a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A betegség gyermek- és felnőttkorban is kialakulhat, és egyik életkorban sem kell feltétlenül az állóképesség hiányára gondolni, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt, bár tény, hogy a túlsúly és az edzetlenség szintén okozhat ilyen panaszt.
– Azok az asztmás betegek, akik már egy ideje együtt élnek a betegséggel, azt is tudják, hogy náluk milyen triggerek válthatnak ki rohamot, súlyosbíthatják a tüneteket. Gyakran ilyen lehet például a dohányfüst, a légszennyezettség, a fizikai terhelés, légúti allergia, de sok asztmás a hideg levegő belélegzésére és a stresszre is így reagál. Ha az asztmás tünetek elsősorban éjszaka erősödnek fel, fontos kivizsgálni a pácienst, hiszen ilyen jellegű panaszokat más betegségek is okozhatnak – magyarázza Potecz doktornő.

Milyen betegségek állhatnak az éjjel felerősödő asztmás tünetek mögött?

Fül-orr-gégészeti betegségek

A fekvő testhelyzettel függhet össze az éjszaka köhögés, ha mögötte úgynevezett hátsó garatfali csorgás áll. Ez gyakran a krónikus orrmelléküreg-gyulladás egyik jellegzetes tünete lehet, amikoris a garat felé csorgó váladék ingerköhögést okoz. A háttérben több kiváltó ok is állhat, amelyek felderítéséhez fontos a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Reflux (GERD)

Éjjelente erős tüneteket okozhat a reflux is, ugyanis fekvő helyzetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, ami köhögési ingert vált ki. Az asztma gyakran együtt jár a reflux betegséggel, a gyakori köhögés és egyes asztma gyógyszerek is felerősíthetik a reflux tüneteit. Ilyen esetben gasztroenterológus bevonásával lehet a két betegséget eredményesen kezelni.

Beltéri allergének kiváltotta allergia

Ha az asztmás tünetek éjszaka rosszabbodnak, akkor elképzelhető, hogy valamilyen allergia is áll a háttérben. A triggerek között már említettük a polleneket, ezek elsősorban a szabadban jelentenek gondot. Beltéri panaszok akkor alakulhatnak ki pollentől, ha például a hajban megmaradnak a pollenszemek, és éjjel, amikor lefekszünk, ezeket könnyebben belélegezzük. Előfordulhat azonban, hogy beltéri allergénekre alakul ki allergia, igen gyakran pl. poratka allergia. Mivel pedig a háziporatka nagyon „szeret” a hálószobában, a matracban, ágyneműben, szőnyegekben nagyobb mennyiségben megbújni, ez éjszakánként felerősítheti a nehézlégzést, a sípoló légzést, a köhögést, egyéb tüneteket.