Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így vigyázzunk a vesénkre

Érdekességek2017. április 19.

Az egészségtelen életmód az egész szervezetünket, így a veséinket is leterheli. Az elhízás, a dohányzás, a mozgás hiánya közvetve vagy közvetlenül is hozzájárulhat a vesebetegség kialakulásához, amely minden tizedik embert érint Magyarországon. A Vese Világnap megrendezésére 2017. március 9-én, immár tizenkettedik alkalommal került sor. A 6 kontinens több mint 100 országában – köztük Magyarországon is – megtartott világnap ez évi témája a vesebetegség és az elhízás, jelmondata pedig: „Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!”.

A magyarok jelentős súlytöbbletének és kirívóan rossz egészségi állapotának alapvető oka a kevés mozgás és az egészségtelen táplálkozás. Hazánkban három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. Az elmúlt 20 évben megháromszorozódott az elhízott gyermekek száma, így ma már minden harmadik gyerek küzd súlytöbblettel.
A szakemberek kiemeltem fontosnak tartják a sportra és egészséges életmódra nevelést már gyermekkorban, hiszem az elhízás az egyik legjelentősebb kockázati tényezője a vesebetegség kialakulásának.

A vesebetegség rizikófaktorai

Az elhízás közvetve és közvetlenül is krónikus vesebetegséghez vezethet. Drasztikusan növeli a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, amelyek a krónikus vesebetegség fő rizikófaktorai. Emellett közvetlen vesekárosodást is okozhat.

Azoknál az embereknél, akik túlsúlyosak vagy elhízottak, 2-7-szer nagyobb a végstádiumú vesebetegség kialakulásának az esélye, mint a normál testsúlyúaknál.


Minden 10. magyart érinti

Hazánkban minden tizedik ember érintett valamilyen vesebetegségben, a felnőtt nephrológiai szakrendeléseken évente ellátott több mint 100 ezer vesebeteg közül 6500 már végstádiumú veseelégtelenségben szenved, rendszeres dialízis kezelésre szorul. Az idült vesebetegségben jelentősen felgyorsul az érelmeszesedés, ezért a betegek többsége szív-érrendszeri betegségek miatt meghal, mielőtt még vesepótló kezelésre szükség lenne. 

Az elhízás, így a krónikus vesebetegség is nagyrészt megelőzhető egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és a rendszeres sportolással. Ennek jegyében idén is a prevenciót hangsúlyozó programokkal rendezik meg a vese világnapját, melyet magyar kezdeményezésre minden év márciusának második csütörtökén tartanak.

„Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!”

A vesebetegség kialakulásának kockázata az egészséges életmóddal csökkenthető. Nemcsak a vese, hanem a szív és a keringési rendszer károsodása, valamint egyes daganatok veszélye is csökken, ha odafigyelünk a táplálkozásra, mozgásra, pihenésre.

Néhány tipp a B. Braun Dialízisközponttól az egészséges életmód fenntartásához:

  • Táplálkozás: Válasszon tápanyagokban és energiában gazdag ételeket. A szénhidrát nagyobbik részét gyümölcsök és egyéb alacsony vagy közepes glikémiás indexű tápanyagok (például zabkorpa) fogyasztásából fedezze. Csoki vagy chips helyett egyen inkább friss vagy cukrozatlan aszalt gyümölcsöt, dióféléket vagy mandulát.
  • Mozgás: Napi 30 perc mozgással - legyen akár séta, jóga, vagy kerékpározás - már sokat tehet egészsége megőrzéséért.
  • Pihenés: 6-10 óra pihentető alvásra mindenkinek szüksége van.
  • Légzés: Naponta 2-3-szor szakítson időt arra, hogy 1-2 percig igazán mély lélegzetet vegyen, akkor tapasztalni foga, hogy ez nemcsak felfrissít, hanem a feszültséget is csökkenti.
  • Szűrővizsgálat: Évente legalább egyszer végeztesse el az alap szűrővizsgálatokat, mint például a vérvétel (EGFR szintméréssel), a tüdőszűrés, a rákszűrés, az anyajegy vizsgálat stb.

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Sünpara a kertben: vigyázzunk rájuk!

2024. március 19.

Itt a tavasz, kezdődnek a kerti munkák. Figyeljünk oda tüskés társbérlőinkre, óvatosan bolygassuk a lomb- és rőzserakásokat! Sünbarát útmutató néhány lépésben.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.

Ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgoznunk – akár nyáron, akár télen –, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani:


első lépésben, fentről lefelé haladva előbb a vasvilla nyelével, majd kesztyűs kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün;
ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;
lehetőség szerint soha, az év egyik hónapjában se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (ez amúgy is tilos), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, így szó szerint megsülnek;
ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket (!); ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat;
a háztartásokban keletkező gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból vagy a következő fejezetben bemutatott süngarázzsal;
amennyiben a lomb- és rőzserakások elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni mesterséges süngarázzsal, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető.

Az aranyér igen gyakran okoz tüneteket, de a legtöbben csak későn fordulnak orvoshoz

2024. március 19.

Sokan eleinte főleg házi praktikákkal próbálkoznak, amik egy bizonyos ideig akár segíthetnek is, sőt, meg is szűnhetnek az aranyeres tünetek, ám van az a pont, amikor már érdemes szakembert felkeresni. Hogy ez mikor jön el, azt dr. Baranyai Lászlótól, a Trombózis-és Hematológiai Központ aranyérrel is foglalkozó sebészétől kérdeztük meg.

 Mi is az az aranyér?

Aranyér alatt azokat a vénákat értük, melyek a végbélnyílásban az izom mellett, azzal együttműködve vesznek részt a végbél zárásában. Ezek a vénák ha megduzzadnak, begyulladhatnak és fájdalmat, viszketést, illetve vérzést is okozhatnak.

Két típusát különböztetjük meg az aranyérnek: lehet belső és külső aranyér. A belső aranyér a végbélben, a záróizom felett található, és általában nem látható, kézzel nem érezhető. A külső aranyér ezzel szemben a végbélnyílás külső területén a záróizom alatt található, így kitapintható.

Az enyhe, belső aranyeres csomó gyakran nem okoz tüneteket, nem fájdalmas, ám idővel székelés után vérezhet. Érdemes tudni, hogy a belső aranyeres csomó nyomás hatására megnövekedhet, nyele megnyúlva előeset. Eleinte visszahelyezhető, viszont az utolsó (negyedik) stádiumban már nem nyomható vissza. A külső begyulladt, duzzadt aranyér rendkívül fájdalmas lehet, akár ülés, akár székelés során.

Az aranyér izgalom fő tünetei:


végbélnyílás viszketés
fájdalom (főleg székeléskor)
vérzés
idegentest érzés


Az aranyeres panaszok meglehetősen gyakoriak, különösen a 45 és 75 év közöttiek körében. Van, hogy otthoni praktikáktól elmúlik, ám ha nem javul, akkor kezeléséhez orvosi segítség szükséges!

Az aranyér kialakulásának fő okai:


Rostszegény, csípős ételek fogyasztása
Erőlködés a székletürítés során
Hosszantartó ülés
Terhesség
Elhízás
Genetika (hajlam a visszértágulatra)
Nehéz tárgy emelése

Pszichózissal járó betegségeknél is elérhető hatékony kezelés

2024. március 18.

Ha valaki meghallja a pszichózis, elmezavar kifejezést, könnyen pánikba eshet, gondolván, hogy ebből nincs kiút. Holott, ha gondos, alapos kivizsgálás után megszületik egy pontos diagnózis, annak megfelelően célzott gyógyszeres és pszichoterápiás segítség érhető el, ami igen jó eredményeket hozhat. Dr. Veres Andrea, a Pszichiátriai Központ pszichiátere szerint éppen ezek a sikeres, személyes élettörténetek adják a pszichiátriai munka semmihez sem fogható szépségét.

Örökség vagy környezeti hatás?

A pszichózis egy összefoglaló név egy állapotra, amely megjelenhet a skizofréniában, a skizoaffektív betegségekben, a bipoláris affektív zavarban és a külső toxikus hatások vagy belső szervi állapotok miatt kialakuló elmezavarban is. Ezek úgynevezett multifaktoriális betegségek, ami azt jelenti, több ok is állhat a kialakulásuk hátterében. Mindenképpen lehet bennük örökletes hajlam, bár ez sokszor nem egyik generációról a másikra, hanem akár egy generációt átugorva jelenik meg. Ugyanakkor a környezeti tényezők is számítanak, leírtak például egy családtípust, a zárt, kapcsolatok nélküli, ún. skizofrenogén családot, amelyben nagyobb a kockázata a skizofrénia kialakulásának, de ez sem törvényszerű.

Kihez fordulhatunk diagnózisért?


Ha valaki tudatzavarra utaló tüneteket tapasztal a hozzátartozóján, aki úgy érzi, megváltozott a világ, aminek hirtelen vagy fokozatosan ő került a középpontjába, ahol vagy mindenki összeesküdött ellene, vagy éppen az egész világ őt bálványozza, mindenképpen orvoshoz kell fordulni – hangsúlyozza Veres doktornő.
Amikor valaki ilyen tünetekkel érkezik és felmerül a gyanúja egy induló skizofréniának vagy affektív zavarnak, fontos lenne egy agyi CT vagy MR, ugyanis a képalkotással kimutatható lehet olyan szervi ok, ami szintén ilyen tüneteket okozhat. Ez lehet például egy agyi elváltozás, egy agytumor, vagy bármilyen krónikus elfajulás. Így megszülethet egy konkrét diagnózis, ami alapján ma már igen jó hatásfokú gyógyszeres és komplex kezelést tudunk megindítani.


A gyógyszeres kezelésre épülő terápia rengeteget segíthet

A skizofrénia gyógyszeres kezelésében nagy áttörések történtek az elmúlt évtizedekben, főként az, hogy egyáltalán elérhető a kezelés. Sőt, ma már a kezdetben kialakított vegyületekhez képest olyan többedik generációs antipszichotikumok léteznek, amelyek egyre finomabbak, egyre pontosabban hatnak ott, ahol szükséges. Ezért is van nagy jelentősége a differenciál diagnózisnak, hiszen a gyógyszeres kezelésnek többféle iránya is lehet.

A gyógyszerek mellett nagy jelentősége van a különböző terápiáknak, mint a pszichoterápia, a szocioterápia vagy a kognitív terápia, ezekkel tehető még tartósabbá és jobban kezelhetővé a betegség. A kognitív, tehát gondolkodásra ható terápia például segíthet többek közt a tünetek felismerésében, a mindennapok felépítésében, vagyis a páciens saját életvezetésében. A pszichoedukáció pedig jelentősen növelni tudja az érintett páciensek életminőségét. Ez azért is nagyon fontos, mert ezek a betegségek jellemzően élethosszig tartanak (bár olyan is előfordul, hogy valakinél évtizedek nem jelennek meg az epizódok), tehát meg kell tanulni minél jobban élni velük.

Ugyanakkor nem könnyű elérni, hogy a pszichiátriai betegek tartósan együttműködjenek a kezelőorvossal, mert csak azért sem, mert a zavar a tudatközpontot is érinti. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a család és a közelállók szerepét, hiszen a tüneteket minél előbb fel kell ismerni és kezelni kell.