Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Illatos veszélyek

Érdekességek2021. január 16.

Fotó: pixabay.com

Nem minden biztonságos, ami természetes (lásd légyölő galóca). Ugyan – akkor a növényeknek, így a növényekből nyert olajoknak is megvan a helyük a modern gyógyszerkincsben.

Az illóolajok napjainkban egyre népszerűbbé válnak, sajnos azonban a megnövekedett kereslet hatására a kínálat is felhígulni látszik. Egyre több olyan forgalmazó tűnik fel a piacon, aki az olajat – nem létező hatásokat tulajdonítva neki – többszörös áron adja el. Ennek egyik eredménye, hogy a vásárlók és a betegek elfordulnak a bizonyítékokon alapuló orvoslás kínálta, valóban hatásos megoldásoktól, és kétes minőségű termékek használatával veszélyeztetik az egészségüket.

Nem egyszerű kiszűrni a haszonhajhász, szakmai háttérrel nem rendelkező forgalmazókat, de vannak olyan árulkodó jelek, amelyek segíthetnek.
• A magas ár egyáltalán nem garancia a minőségre, sőt, különösképp akkor gyanakodjunk, ha a patikákban kapható illóolajok átlagárához képest többszörös áron kínálnak egy terméket.
• Az sem túl biztató jel, ha az olajoknak túlságosan szerteágazó hatást tulajdonítanak. Antibiotikumok helyettesítésére nem alkalmazhatók illóolajok. Az egyes illóolajok alkalmazási területére vonatkozóan a gyógyszerész segítségét érdemes kikérni.
• Akár súlyos, életveszélyes következményei is lehetnek annak, ha valódi szaktudás nélkül választunk illóolajat. Például 4 év alatti kisgyermekek esetén mentoltartalmú készítményt (mentaolaj, eukaliptuszolaj) nem szabad használni, mert gyermekkorban fokozott a mentollal szembeni érzékenység, aminek következtében légzésmegállás vagy légúti görcs alakulhat ki.
• A megbízhatatlan forrásból származó olajoknál nagy a hamisítás veszélye. A hamisítás során alkalmazott anyagok között lehetnek olyanok is (pl. benzol, halogénezett vegyületek), amelyek az egészségre ártalmasak.
• A gyógyászatban gyógyszerkönyvi minőségű olajokat kell használni. A termék
választásakor tehát keressük a gyógyszertárakban kapható gyógyszerkönyvi minőségű olajokat, a felhasználással kapcsolatban pedig mindig kérjük ki a gyógyszerész véleményét.


Az illóolajokról bővebben a Gyógynövénylap.hu-n olvashat.

Dr. Tóth Barbara
egyetemi adjunktus
Szabó Réka Eszter
gyógyszerészhallgató


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.

Szívinfarktus: Figyeljünk jobban a nőkre!

2026. március 12.

Széles körben ismert, hogy a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokot képviselnek a férfiak körében. Sokan azonban nem tudják, hogy a nők esetében is hasonló a helyzet.

A változó kor előtt a női nemi hormon (ösztrogén) magasabb szintje védő hatást gyakorol a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ha az illető nem dohányzik. Nem véletlen, hogy hazánkban az összes infarktusos eset kétharmada férfiaknál jelentkezik.1

A különbség azonban az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, és 60 év felett már hasonlónak tekinthető a két nem rizikója. Igaz, hogy kevesebb nő kap infarktust, de náluk a betegség súlyosabb lefolyású és magasabb halálozással jár, mint a férfiaknál.1

Miért magasabb nőknél az infarktus okozta halálozási arány?

A nők átlagosan 8 évvel idősebben kapnak infarktust, mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor általános egészségi állapotuk rosszabb, több a kísérő betegségük. Emellett sokszor későn azonosítják a tüneteket, mert ezek nem mindig egyértelműek, nem egyeztethetők össze a szívinfarktus klasszikus tünetcsoportjával. Sem a beteg, sem az orvos nem gondol azonnal infarktusra a panaszok hallatán.2 Mindkét nem esetében tipikus a mellkasi fájdalom, amely erős, nyomó-szorító jellegű vagy a nyakba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom. A férfiak gyakrabban panaszkodnak mellkasi fájdalomra. A nőknél viszont előtérben állhatnak más panaszok, mint a hányinger, hányás, verítékezés, légszomj, szédülés.2,4 Náluk a fájdalom máshol is jelentkezhet, így felléphet a hát felső részébe sugárzó fájdalom vagy akár hasi fájdalom is.2