2025. november 17.
Miért kell, és mennyi az elég?
Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.
Mik azok az előnyök?
Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.
Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.
Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?
Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.
Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.
Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.
2025. november 16.
Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.
A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.
„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”
A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.
Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.
2025. november 16.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi kétszeri, megfelelő technikával végzett, alapos fogmosás megfelelő védelmet ad a fogak egészségéhez.
Nem szabad megfeledkeznünk az étkezések közötti egyéb lehetőségekről sem a szájápolással kapcsolatban, hisz a szájüregi pH-értékünk folyamatosan ingadozik, és ez legalább annyira roncsolja a fogakat, mint a nem megfelelő fogtisztítás. Ezért a fogorvosok az étkezések között a cukormentes rágógumik használatát javasolják, hisz a rágózás hatására fokozódik a nyáltermelés, ami hozzásegít a fogakon képződött savas plakk semlegesítéséhez, és tisztítja a fogakat.
Mivel tisztítsuk a fogakat?
Az egyéni szájhigiénia legfontosabb és leguniverzálisabb eszköze a hagyományos fogkefe.
Vannak egyenesen és fűrészfogszerűen levágott, valamint speciális, három dimenzióban elhelyezett sörtecsomókat tartalmazó fogkefék.
A fűrészfog és a ferde sörtecsomókat tartalmazó kefékkel jobban be lehet hatolni a fogközökbe.
A műanyag szálak keresztmetszete és keménysége szerint megkülönböztetünk kemény, középkemény és puha fogkeféket. A plakk leghatékonyabban a középkemény fogkefékkel távolítható el.
Nagyon fontos, hogy csak legömbölyített elemi szálakat tartalmazó fogkefét használjunk, mert ez nem sérti az ínyt és kevésbé koptatja a fogakat.
A fogkefe használata közben idővel a sörteszálak sérülnek, a sörtecsomók szétnyílnak, az egész fogkefe feje deformálódik, ilyenkor a fogkefét ki kell cserélni.
Ajánlott háromhavonta új fogkefére cserélni a régit!
A hagyományos fogkefével el nem érhető fogközök tisztítására fogselyem és fogköztisztító kefét használjunk!
