Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Illatos veszélyek

Érdekességek2021. január 16.

Fotó: pixabay.com

Nem minden biztonságos, ami természetes (lásd légyölő galóca). Ugyan – akkor a növényeknek, így a növényekből nyert olajoknak is megvan a helyük a modern gyógyszerkincsben.

Az illóolajok napjainkban egyre népszerűbbé válnak, sajnos azonban a megnövekedett kereslet hatására a kínálat is felhígulni látszik. Egyre több olyan forgalmazó tűnik fel a piacon, aki az olajat – nem létező hatásokat tulajdonítva neki – többszörös áron adja el. Ennek egyik eredménye, hogy a vásárlók és a betegek elfordulnak a bizonyítékokon alapuló orvoslás kínálta, valóban hatásos megoldásoktól, és kétes minőségű termékek használatával veszélyeztetik az egészségüket.

Nem egyszerű kiszűrni a haszonhajhász, szakmai háttérrel nem rendelkező forgalmazókat, de vannak olyan árulkodó jelek, amelyek segíthetnek.
A magas ár egyáltalán nem garancia a minőségre, sőt, különösképp akkor gyanakodjunk, ha a patikákban kapható illóolajok átlagárához képest többszörös áron kínálnak egy terméket.
• Az sem túl biztató jel, ha az olajoknak túlságosan szerteágazó hatást tulajdonítanak. Antibiotikumok helyettesítésére nem alkalmazhatók illóolajok. Az egyes illóolajok alkalmazási területére vonatkozóan a gyógyszerész segítségét érdemes kikérni.
Akár súlyos, életveszélyes következményei is lehetnek annak, ha valódi szaktudás nélkül választunk illóolajat. Például 4 év alatti kisgyermekek esetén mentoltartalmú készítményt (mentaolaj, eukaliptuszolaj) nem szabad használni, mert gyermekkorban fokozott a mentollal szembeni érzékenység, aminek következtében légzésmegállás vagy légúti görcs alakulhat ki.
A megbízhatatlan forrásból származó olajoknál nagy a hamisítás veszélye. A hamisítás során alkalmazott anyagok között lehetnek olyanok is (pl. benzol, halogénezett vegyületek), amelyek az egészségre ártalmasak.
A gyógyászatban gyógyszerkönyvi minőségű olajokat kell használni. A termék
választásakor tehát keressük a gyógyszertárakban kapható gyógyszerkönyvi minőségű olajokat, a felhasználással kapcsolatban pedig mindig kérjük ki a gyógyszerész véleményét.


Az illóolajokról bővebben a Gyógynövénylap.hu-n olvashat.

Dr. Tóth Barbara
egyetemi adjunktus
Szabó Réka Eszter
gyógyszerészhallgató


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.