Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Illóolajok

Érdekességek2019. március 30.

Egyre több a légúti panasz, egyre több a beteg. Ebben a helyzetben az illóolajok alkalmazása rendkívül nagy segítséget nyújthat a betegségek megelőzésében, illetve az esetleg már kialakult betegség kezelésében, gyógyításában.

Fotók: pixabay.comRövid összefoglalónkban néhány fertőtlenítő, légúttisztító és köhögéscsillapító illóolajat veszünk sorra, miközben hangsúlyozzuk, hogy betegségek idején érdemes a közismert párologtatáson túl más felhasználási módokat is kipróbálni: kevés energiával az illóolajok segítségével kiváló és gyógyító “wellness”-fürdőt varázsolhatunk fürdőszobánkba, de akár illóolajos pakolást vagy mellkasbalzsamot is készíthetünk – nem feledkezve el természetesen a mindenki által ismert inhalációról sem. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az illóolajok tömény anyagok: bőrrel való érintkezésük veszélyeket is hordozhat magában, ezért ebben a formában csak hígítva, bőrpróba elvégzése után alkalmazhatóak.

És most nézzük az olajokat:

Érdemes talán a fertőtlenítő hatású szerekkel kezdeni, hiszen a legtöbb felsőlégúti betegséget valamilyen kórokozó (vírus vagy baktérium) okozza. A jó hír az, hogy szinte valamennyi illóolajra jellemző kisebb-nagyobb mértékben az antivirális és -bakteriális hatás, közülük érdemes kiemelni a teafa és a citrom illóolaját:

A teafa baktériumellenes, vírus-, gomba-, és féregellenes, immunmoduláns, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatású illóolaj, kiválóan alkalmazható fertőző betegségekre való fogékonyság, csökkent immunitás, általános gyengeség esetén, illetve szájüregi nyálkahártya-gyulladások, bakteriális, virális és gombafertőzések, légúti megbetegedések kezelésére.

A citrom baktérium- és vírusellenes, gyulladáscsökkentő, immunmoduláns, enyhén nyugtató hatású, így különösen alkalmas légúti fertőzések (különösen torokgyulladás) kezelésére, s emellett légterek fertőtlenítésére is felhasználható.


Látható, hogy az illóolajok sokféle hatással rendelkeznek, ezeket az elsősorban fertőtlenítésére ajánlott olajokat sikerrel alkalmazhatjuk gyulladáscsökkentőként, akár légúttisztítóként is. Ez azonban nem teszi feleslegessé következő két illóolajunkat, az erdeifenyő és az eukaliptusz olaját:

Az erdeifenyő mikróbaellenes, tonizáló, bőrvörösítő, légúti és húgyúti tisztító, kortizon- és tesztoszteronszerű, fertőtlenítő hatású illóolaj, az egyik legfontosabb szer általános gyengeség, homlok- és arcüreggyulladás, nátha, influenza, hörghurutlégcsőhurut, asztmatikus panaszok kezelésében.

Az eukaliptusz általános fertőzésgátló (főleg a lég- és húgyutak tekintetében), baktériumölő, vírus- és gombaellenes, érzéstelenítő, gyulladáscsökkentő, nyálkaoldó, köptető, légúttisztító, köhögéscsillapító hatású, ezért elsősorban nátha, hörghurut, mandula-, gége-, homlok- és arcüreggyulladás, akut és krónikus hörghurut, influenza, asztmatikus panaszok, köhögés kezelésére használhatható. És végül a köhögés, a légúti betegségek egyik legkínzóbb tünete.

Szerencsére sok illóolaj enyhíti a panaszokat (hurutos köhögés esetében akár a fent említett eukaliptusz is), de görcsös köhögést sikerrel orvosolhatunk a kakukkfű, a levendula, vagy a rozmaring illóolajával is.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.