Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Immunrendszer: probiotikumok, prebiotikumok 4. rész

Érdekességek2021. január 12.

A bél a szervezet legnagyobb immunszerve, melynek állapota kihatással van védekezőképességünkre. Az emberi béltraktus mintegy 400 m2 -nyi felületén kb. 1014 mikroba található, ez tízszerese az emberi test összes sejtjeinek. Az 500-nál egyesek szerint 1000-nél is több különböző mikroorganizmus között vannak „jók”, semlegesek és „rosszak”, ártók.

Fotó: gettyimages.comA jó, hasznos baktériumokról mára már tudott, hogy bizonyos tápanyagok emésztése, vitamintermelés mellett részt vesznek az immunitás kialakulásában, és feladatuk többek között az immunrendszer stimulálása, a szervezet kórokozók elleni védelme. A bél baktérium flórájának épsége az immunrendszer fontos tényezője, megváltozása alapvető szerepet játszik egyes kóros állapotok kialakulásában.

A bél mikroflórájának helyreállításában, ill. annak „karbantartásában” segítenek a pro- és prebiotikumok. Probiotikumnak nevezzük azokat a nem patogén mikróbákat (baktérium vagy gomba), amelyek nagy számban a gazdaszervezetben jutva pozitiv hatást gyakorolnak a befogadó szervezet egészségére vagy életfunkcióira. A prebiotikum olyan táplálék (pl. oligoszaccharid) amely a bélben élő, a gazdaszervezetre jótékony hatású mikrobák növekedését és szaporodását segíti. Szinbiotikumról akkor beszélünk, ha pre- és probiotikumot együttesen jutattunk a szervezetbe.

A probiotikumokra először a Nobel díjas orosz tudós, Eli Mecsnyikov hívta fel a figyelmet a huszadik század elején. A tudós arra figyelt fel, hogy a Kaukázusban és Bulgáriában nagyon sok idős ember él, akik táplálékának jelentős részét fermentált tejkészítmények képezik. Arra a következtetésre jutott, hogy a fermentált tejben levő Lactobacillusok megtelepedve a bélben csökkentik a bélben az ott jelenlevő káros baktériumok számát, és így megvédik az embereket a betegségektől. A „probiotikum” szót azonban csak sokkal később, az múlt század ötvenes éveitől használjuk, és pontos definicóját csak 1989-ben adták amerikai tudósok.

Az utóbbi 10-15 évben az érdeklődés egyre nagyobb a probiotikumok iránt, mert viszonylag ártalmatlanul, gyakorlatilag mellékhatástól mentesen számos betegségben bizonyultak alkalmasnak kezelésre és/vagy azok megelőzésére.
A probiotikumokat tartalmazó gyógyszerek mellett számos étrend kiegészítő és funkcionális élelmiszer is forgalomban van, mely utóbbiak hatékonyságát azonban megbízható, tudományosan alátámasztott vizsgálatok csak ritkán bizonyítják.

A legtöbb probiotikum a Lactobacillus és Bifidus baktérium törzsek közé tartozik, ezek azok a baktériumtörzsek, amelyek az anyatejjel táplált csecsemők bélflórájának is igen jelentős részét alkotják. Ezen kívül azonban számos más baktérium, sőt gomba is probiotikus hatást fejt ki.

Vannak hatásaik, amelyeket számos nagy vizsgálat erősít meg, vagyis bizonyítottan rendelkeznek ilyen hatással. Más kórképekben hatásuk még nem bizonyított, valószínű, de még nem áll elegendő tudományos adat rendelkezésünkre. Aztán vannak olyan alkalmazások is, amelyek egyelőre kísérletes jellegűek, az eredmények ellentmondásosak vagy igen kisszámú adatot közöltek.


Fotó: 123rf.com

A probiotikumokat számos fertőzés kezelésére vagy megelőzésére ajánlják, de egyenlőre csak kevés indikációra van meggyőző bizonyíték. A probiotikumok használata leginkább elfogadott az antibiotikum-kezeléshez társuló hasmenés megelőzésére, vagyis olyan – más okkal nem magyarázható – hasmenés megelőzésére, amely antibiotikum kezelés kapcsán alakul ki.

Egyes probiotikumok bizonyítottan hatásosak a gyermekek és felnőttek akut fertőzéses hasmenésének kezelésére, az utazók hasmenésének megelőzésére, a nők baktériumok okozta hüvelygyulladásának kezelésére, egyes gyulladásos, autoimmun bélbetegségek kezelésére valamint a gyermekek atópiás dermatitiszének megelőzésre is. Közlemények szólnak arról, hogy probiotikus baktériumok a megfázás tartamát és súlyosságát csökkentik, különösen kisgyermekkorban, és hogy pl. fokozzák a védőoltásokra adott immunválaszt. Ha az anya probiotikumot fogyaszt, az jótékonyan befolyásolhatja az anyatej összetételét.

Nagyon fontos azonban annak leszögezése, hogy a probiotikumok egyes fajtái különbözőképpen hatnak, más és más esetekben hatásosak. A hatás nemcsak az alkalmazott probiotikus baktériumtól, hanem annak mennyiségétől és a bevitel módjától is függ. Nem mondható ki tehát, hogy probiotikumok fogyasztásával mindenre gyógyírt találunk, minden betegséget megelőzhetünk vagy gyógyíthatunk, de az talán igaz, hogy nagy valószínűséggel immunrendszerünket erősíthetjük velük.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.