Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Indul a kertészkedés szezonja – Vigyázzunk a derekunkra!

Érdekességek2022. április 23.

A kerti munka nem csupán fárasztó, de az ízületeket is rendkívül megterheli. Korosztálytól függetlenül fokozottan így van ez tavasz elején, a téli pihenő után. Akinek porckopása vagy ízületi fájdalmai vannak, különösen nehéznek érezheti az első pár napot. Íme néhány praktikus tipp!

Fotó: 123rf.comA 35 évnél idősebb magyarok közel 70 százaléka végez kerti munkát, amikor szezonja van.

Tavasz kezdetén felkészülünk a kertészkedésre: letakarítjuk a kerti utakat, elővesszük és megtisztítjuk a kerti szerszámokat. Majd nagy elánnal nekilátunk a munkálatoknak: felássuk az ágyásokat, meglazítjuk a talajt, kiszórjuk a komposztot, megpermetezzük a gyümölcsfákat, formára metsszük a bokrokat, sövényeket. Kapálunk, gereblyézünk, sokat hajlongunk. Ha már szépen kizöldült a kert, elkezdjük a gyomlálást, kiültetjük a virághagymákat, elvetjük a magokat. Közben rengeteget térdelünk, hajolunk, görnyedünk, sokat vagyunk egyhelyben. Másnap pedig az izomláztól, megerőltetéstől alig bírunk megmozdulni.Itt a tavasz: munkára fel!

Leggyakoribb panaszok kertészkedés után:

Mitől fáj mindenünk?

A kerti munkákból adódó panaszok hátterében leggyakrabban izomhúzódás, izomgörcs, a csigolyaközti porckorong elváltozása valamint a kisízületek (a gerincben a csigolyákat összekötő ízületek) kopása állhat. Az izomhúzódást az izmok tartós statikus terhelése eredményezi. A problémát leggyakrabban túlerőltetés, gyakori helytelen emelési technika illetve egy rossz mozdulat váltja ki.

Mindezek következtében az ideggyökre nyomó hatás is kialakulhat, amely a csípőbe, fartájékra, combba kisugárzó fájdalmat okozhat. Húzódás bármely izomnál felléphet, ám kertészkedés közben főleg a deréktáji terület érintett. A fájdalom az enyhétől a kínzóig terjedhet, gyakran izommerevséggel, mozgásbeszűküléssel jár. A kertészkedés során a derékfájdalom kialakulásában gyakori okként szerepel a hideg hatás, a deréktáji izomzat megfázása, amelynek elkerülésére réteges, derekat védő öltözködés ajánlott.

A degenaratív ízületi elváltozás, vagy egyszerűbben a porckopás az egyik leggyakoribb ízületi betegség, ráadásul viszonylag fiatal korban elkezdődik. Oka az ízületeket párnázó kemény, de rugalmas szövet, a porc kopása: ilyenkor a sérült porcfelület dörzsölődik, gyulladás jöhet létre, ami fájdalmat, merevséget és mozgási nehézségeket okoz. A porckopás egy idő után vissza ugyan nem fordítható, de lassítható, késleltethető folyamat.


Bármennyire is erőltettük meg magunkat kertészkedés közben, a folyamatos fájdalomcsillapítás nem megoldás. Az ízületi problémára a patikában recept nélkül is kaphatunk porcépítő készítményeket, amelyeket kúraszerűen érdemes szedni.

Fotó: 123rf.com

Megfelelő mozdulatok
  1. Mielőtt nekikezdünk a kerti munkának, kicsit mozgassuk át végtagjainkat és nyújtsuk meg izmainkat úgy, mintha sportoláshoz melegítenénk be.
  2. Guggoljunk, ne hajoljunk, amikor nehezebb tárgyat emelünk fel vagy teszünk le a földre.
  3. Emeléskor használjuk inkább a láb- és hasizmainkat. A felemelendő tárgyat tartsuk minél közelebb testünkhöz.
  4. Ne csavarjuk ki testünket túlságosan. Ne egy-egy testrészünket forgassuk, hanem egész testünket egyszerre.
  5. Ügyeljünk a tehermentesítésre, ha álló munkát végzünk. Álló munka esetén jó szolgálatot tehet egy kis zsámoly, amelyre hol a jobb, hol a bal lábunkat tehetjük fel, ezáltal némileg tehermentesíthetjük az ágyéki csigolyákat.
  6. A helyes emelési technika – széles terpesszel és a lábak közé helyezett súlyponttal – segít elkerülni a hátfájdalmakat.
  7. Lehetőség szerint soha ne hajoljunk előre nyújtott lábbal. Az ágyékcsigolyák tehermentesítése céljából tartsuk a hátunkat egyenesen. A gerincoszlop erős meghajlítása – például gyomláláskor vagy palántázásnál – az izomzat túlterhelését eredményezi.
  8. Hosszan tartó előre hajolás esetén egyik térdünk legyen mindig a talajon, és lehetőleg támaszkodjunk az egyik kezünkre.

Kíméljük magunkat!

Tippek az egyes kerti munkákra:
  1. ágyások felásása: A hajlás elkerülése érdekében használjunk hosszú nyelű szerszámokat!
  2. kapálás, talajlazítás: Válasszunk hosszú nyelű, jó fogású szerszámokat, használjuk őket előre görnyedés nélkül!
  3. gyomlálás: Kerüljük a hosszú ideig tartó, görnyedt testtartást!
  4. virághagymák, palánták kiültetése: Gyakran változtassunk testhelyzetet és használjunk térdünk alá párnát!
  5. dugványozás: Hosszantartó munka során üljünk alacsony székre!
  6. fák, bokrok, sövények metszése: Válasszunk ízületkímélő fogantyúval rendelkező szerszámot vagy viseljünk csuklóvédőt!
  7. permetezés: Kisebb részekre elosztva végezzük!
  8. gereblyézés: Támadóállásban testsúlyáthelyezéssel és egyenes háttal végezzük!
  9. öntözés: Inkább többször forduljunk és használjunk kisebb locsolókannát.
  10. talicskázás: Egyenes háttal, térdek hajlításával emeljük meg a talicskát!
  11. fűnyírás: Túlterhelhetjük a vállízületeket, a vibrálás megterhelő lehet a kisízületek számára, a fűnyíró traktor hátproblémákat okozhat. A fűnyíró gyűjtőjének kiürítésekor a veszély a gerincoszlop meghajlításában és elfordításában rejlik.

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.