Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Infarktus gyermekkorban?

Érdekességek2022. március 16.

Fotó: gettyimages.com

Olyan családokban, ahol fiatalon és halmozottan fordult elő szívkoszorúér-betegség, nagyobb a hasonló szívelváltozások kockázata az utódokban is.

Egyre többen keresik fel a gyermekkardiológiai rendeléseket azzal, hogy a családban valakinek – nagymamának, nagypapának és sajnos egyre gyakrabban a középkorú apukának – infarktusa volt. Az aggódó szülők ilyenkor ezt kérdezik:  Ugye doktor úr, nincs, nem lesz a gyereknek is koszorúér-elzáródása?

Van ebben a nagy felbuzdulásban valami örvendetes is, hisz ez azt bizonyítja, hogy a szülők odafigyelnek, igyekeznek lépést tartani az egészségügyi felvilágosítás során írottakkal, hallottakkal. Másrészt persze az első válaszunk – az esetek száz százalékában szinte –, hogy nincs, illetve nem lesz infarktusa a gyermeknek, legalábbis gyermekkorában.

A hajlam örökölhető

Persze, hogy később mi történik vele, az más kérdés. Ugyanis egyre több orvosi tanulmány lát napvilágot arról, hogy az olyan családokban, ahol fiatalon és halmozottan fordult elő szívkoszorúér-betegség, nagyobb a hasonló szívelváltozások kockázata az utódokban is (ismétlem: nem a gyermekkorban).

Megelőzhető

Figyelem: a későbbi infarktusnak csak az esélye, a kockázata nő meg néhány százalékkal. De ez nem fátum, nem elkerülhetetlen sorscsapás. A rizikófaktorok kiszűrésével küzdhetünk az érbetegségek ellen. Akinek magasak a vérzsírértékei (nem csak a koleszterin, mert vannak más fontos vérzsírfélék is!), és aki túlsúlyos, annak nyilván ezek ellen kell felvennie a harcot: elsősorban megfelelő diétával, testsúlycsökkenéssel, rendszeres mozgással, sporttal.


Ha a vérnyomással vannak gondok – általában kamaszkor körül mérnek először magasabb értékeket –, azzal is kell “foglalkozni”, és végső esetben akár gyógyszeresen is rendezni szükséges a hipertóniát. Nagyon-nagyon ritkán gyermekkorban is előfordulhat koszorúér-károsodás: Magyarországon évente egy-egy, így elhanyagolható ennek veszélye.

dr. Nemes János
gyermekkardiológus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tegyünk a vérszegénység ellen!

2026. augusztus 02.

Vérszegénység a nők 8,5 - 13,4 %-át, a várandósság végén lévő nők 13 - 22 %-át, míg a férfiak 1-2 %-át érinti. Ezzel az anémia a leggyakoribb kórtünetek, betegségek egyike. De mit tehetünk ellene, és kinek érdemes ellenőriztetnie, nem vérszegény-e? A válaszokban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus-belgyógyász főorvosa segít. 


Mi áll leggyakrabban a vérszegénység mögött?


A vérszegénység két úton alakulhat ki: vagy elégtelen a vörösvértestek termelődése, vagy fokozott a pusztulásuk. Első módra példa a csökkent vas-, folsav, B12 vitamin bevitele, felszívódása, felhasználása, valamint a vörösvértesteket termelő csontvelő károsodása, pl leukémia által. Utóbbira - azaz a vörösvértestek fokozott pusztulásra - példa a menstruációs vérzés, a gyomor-bélrendszeri vérzés, egyes genetikai betegségek.

A vérszegénység oka nem csak a vashiány

2026. augusztus 02.

A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, ám még nagyon sok más kórkép is okozhat vérszegénységet.



Mielõtt a vérszegénység számos okáról szólunk, elevenítsük fel iskolás alapismereteinket. A vér sejtes elemekbõl és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelõsek, a fehérvérsejtek a fertõzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levõ hemoglobin teszi lehetõvé.

Mikor beszélünk vérszegénységrõl?

Vérszegénységrõl, latin szóval anémiáról akkor beszélünk, ha a vörösvérsejtek száma, vagy azok oxigénszállító képessége bármilyen okból csökken. A vörösvérsejtek a csontvelõben naponta milliószámra képzõdnek, élettartamuk kb. 120 nap. A vörösvérsejtek termeléséhez elsõsorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12-vitaminra van szükség. Ha ezek bármelyikébõl kevés van, ún. hiányanémiáról beszélünk.

Szervezetünk harminc felett

2026. augusztus 01.

Hozzuk formába magunkat!

Testünk "csúcsformáját" a húszas éveinkben hozza. Azonban szerencsére ismerünk már olyan módszereket, amelyekkel a fiatalság "meghosszabbítható". Ismerkedjünk meg ezekkel, és használjuk ki a bennük rejlõ lehetõségeket! Õrizzük meg jó formánkat és egészségünket harmincon túl is! Ehhez segítségül hívhatjuk a modern orvostudomány eredményeit, de életmódunkkal magunk is sokat tehetünk érte.

Henri Salvador, a híres francia énekes 87 éves, de kellemes egyénisége ma is elbûvöl mindenkit, aki csak a közelébe kerül. Talán jó egészségének is az a magyarázata, hogy mindig mosolyog? Egy másik érdekes példa: Japánban, Okinawa szigetén az emberek várható életkora 81,2 év. Mi lehet a titka? A különleges klíma? A gének? Az életmód? A táplálkozás? Az emberi öregedés kutatóit, a gerontológusokat természetesen izgatta a válasz, és arra a következtetésre jutottak, hogy akik hosszú ideig, jó egészségben élnek, azok általában sokat dolgoznak, optimisták, és nem viszik túlzásba az evés-ivást.