Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Infarktus gyermekkorban?

Érdekességek2022. március 16.

Fotó: gettyimages.com

Olyan családokban, ahol fiatalon és halmozottan fordult elő szívkoszorúér-betegség, nagyobb a hasonló szívelváltozások kockázata az utódokban is.

Egyre többen keresik fel a gyermekkardiológiai rendeléseket azzal, hogy a családban valakinek – nagymamának, nagypapának és sajnos egyre gyakrabban a középkorú apukának – infarktusa volt. Az aggódó szülők ilyenkor ezt kérdezik:  Ugye doktor úr, nincs, nem lesz a gyereknek is koszorúér-elzáródása?

Van ebben a nagy felbuzdulásban valami örvendetes is, hisz ez azt bizonyítja, hogy a szülők odafigyelnek, igyekeznek lépést tartani az egészségügyi felvilágosítás során írottakkal, hallottakkal. Másrészt persze az első válaszunk – az esetek száz százalékában szinte –, hogy nincs, illetve nem lesz infarktusa a gyermeknek, legalábbis gyermekkorában.

A hajlam örökölhető

Persze, hogy később mi történik vele, az más kérdés. Ugyanis egyre több orvosi tanulmány lát napvilágot arról, hogy az olyan családokban, ahol fiatalon és halmozottan fordult elő szívkoszorúér-betegség, nagyobb a hasonló szívelváltozások kockázata az utódokban is (ismétlem: nem a gyermekkorban).

Megelőzhető

Figyelem: a későbbi infarktusnak csak az esélye, a kockázata nő meg néhány százalékkal. De ez nem fátum, nem elkerülhetetlen sorscsapás. A rizikófaktorok kiszűrésével küzdhetünk az érbetegségek ellen. Akinek magasak a vérzsírértékei (nem csak a koleszterin, mert vannak más fontos vérzsírfélék is!), és aki túlsúlyos, annak nyilván ezek ellen kell felvennie a harcot: elsősorban megfelelő diétával, testsúlycsökkenéssel, rendszeres mozgással, sporttal.


Ha a vérnyomással vannak gondok – általában kamaszkor körül mérnek először magasabb értékeket –, azzal is kell “foglalkozni”, és végső esetben akár gyógyszeresen is rendezni szükséges a hipertóniát. Nagyon-nagyon ritkán gyermekkorban is előfordulhat koszorúér-károsodás: Magyarországon évente egy-egy, így elhanyagolható ennek veszélye.

dr. Nemes János
gyermekkardiológus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.