2025. február 27.
II. rész: Sertés- és madárinfluenza
Disznóságok
Akárcsak az emberek, a sertések is kaphatnak influenzát, bár a kórokozó vírus eltér az emberétől. Néha ez is okozott emberi megbetegedést, főleg azoknál, akik állattartással foglalkoztak. A 2009. évi sertésinfluenza-vírus (H1N1) azonban eltért az eddig megszokottól, emberről emberre is terjedt, így azokra is, akik egyáltalán nem láttak még élő disznót. Ez egy kevert felszíni fehérjét tartalmazó vírus volt, mely elsősorban a közép-amerikai régióban, először Mexikóban ütötte fel a fejét, és az itt járó turisták hordták szét a világban. A vírus légi úton terjed (ha az emberre ráköhögnek vagy tüsszentenek), de ha fertőzött tárgyat érint valaki, majd – kézmosás nélkül – nyúl a szeméhez, orrához, szájához, a vírus akkor is a szervezetbe jut. Általában magas lázzal jár, sokszor a tüdő is érintett lehet. A hagyományos influenza elleni védőoltások nem hatásosak, de a beteget a már kifejlesztett vírusellenes gyógyszerekkel jól lehet gyógyítani.
Madárinfluenza
Az első madárinfluenzás esetet 1997-ben jelentették Hongkongból. A kór egyértelműen fertőzött baromfikkal való érintkezés után következett be. Az influenza antigénszerkezete addig ismeretlen típusú volt, és kimerítette a világjárványt okozó tulajdonságokat. Szerencsére az emberről emberre terjedő képessége nem volt túl nagy. 2003-ban már komolyabb forma riasztotta a világot: 266 halálesetet okozott a madárinfluenza. Felmérhetetlen veszélyt jelent, hogy a vírus örökítőanyagának változása során olyan emberi influenzavírussá alakulhat, mely fokozott humán megbetegítő képességgel rendelkezik, és ez a változat könnyen terjedhet majd emberről emberre, világméretű járványt okozva, mely meg is történt 2009-ben. Ez az előrejelzés serkentette 2003-ban a WHO-t arra, hogy komoly riadótervet dolgozzon ki a pandémiák megelőzésére, különös tekintettel a madárinfluenzára. A riadóterv jól vizsgázott a 2009-es H1N1 járványnál is. A madárinfluenza ellen kifejlesztették a specifikus vakcinát.
2025. február 27.
I. rész: Influenza
Mindenkinek volt már influenzás megbetegedése. Ismertek a tünetek is: láz, fejfájás, borzongás, köhögés, a beteg torka piros, testszerte izomfájdalmakat érez, fáradt, levert. Gyakorta megfigyelhető, hogy a repülőgépen utazók pár nappal az utazás után felső légúti hurut tüneteiről panaszkodnak. Saját betegeimmel szerzett tapasztalatok alapján igazolhatom, hogy a repülőgépes utazás után az utazók hajlamosabbak a megfázásra, influenzára. Sokan ezért a repülőgépek légcserélő berendezését okolják, de lehetséges az is, hogy a cseppfertőzéssel terjedő vírusok a kabinban nagyobb expozíciós veszélyt jelentenek az utastársaknak. Különösen gyakori, hogy a nyári melegben a nagyvárosok metróin, vagy éppen sétahajózás közben (mindkét helyen élénk a légmozgás) kap a beteg influenzát (mely lázzal jár) vagy náthát (amikor csak folyik az orra és tüsszög). A leírtak miatt a felső légutak, a fül, orr, melléküregek krónikus megbetegedései, illetve a meglevő gyulladásos folyamatok megfelelő, utazás előtti kezelése fontos szempont az utazási influenza megelőzésében.
Az influenza kórokozója egy olyan vírus, melynek felszíni fehérjéi különbözőek, nagy és folyamatos változási képességet mutatnak. Ezért van az, hogy a járványt okozó vírusok szezononként eltérnek egymástól, és az egyik fajta vírussal szemben már védettséget szerzett egyének megint megbetegedhetnek. Ez okozza az ismétlődő, országos (epidémiás) influenzajárványokat is. Világjárvány (pandémia) akkor alakul ki, ha a felszíni fehérjék létrehozásáért felelős gének egyike kicserélődik, és olyan vírus jelenik meg, amivel szemben az emberek nem rendelkeznek ellenanyagokkal. A fertőző forrás a beteg vagy a kórokozó-hordozó ember orr- és torokváladékának cseppfertőzése.
Az influenza elleni védekezés – a védőoltáson kívül a fertőző közösségben viselt száj-orr maszk, és annak elvárása, hogy az emberek ne köhögjenek egymás arcába.
2025. február 26.
United by Unique, azaz Egység az egyediségben a 2025-ös World Cancer Day – Rák Elleni Küzdelem Világnapjának mottója. A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) idei eseménye arra hívja fel a figyelmet, hogy a daganatos betegek ellátásának középpontjába az embereket kell helyezni, hiszen mindenkinek egyedi szükségletei, egyedi perspektívái és egyedi története van, mégis a daganatos betegségek által érintett embereket egyesíti az a közös törekvés, hogy csökkentsék a betegség okozta testi és lelki terheket, hogy sikeresen legyőzzék a betegséget, és hogy jobb életet éljenek a betegség után. A rák több, mint egy orvosi diagnózis – ez egy személyes ügy.
2022-ben a becslések szerint a világban 20 millió új rosszindulatú daganatos megbetegedést diagnosztizáltak és egy magyarországnyian, 9,7 millióan haltak meg a betegség következtében. Élete során minden ötödik embernél alakul ki rosszindulatú tumor, és minden egyes ember számára, akit érint, más és más lesz a betegséggel kapcsolatos tapasztalat. A rák nem csupán több mint 200, speciális kezelést igénylő betegségtípust foglal magában, hanem az egyes emberek élethelyzete is különbözik a társadalmi-gazdasági háttér, értékek, de maga a genetikai állomány tekintetében is. Minden diagnózis mögött egy egyedi emberi történet áll, éppen ezért vezet a legjobb egészségügyi eredményekhez az az emberközpontú megközelítés a daganatos betegek ellátásában, amely teljes mértékben figyelembe veszi az egyes emberek egyedi szükségleteit.
A daganatos betegségek visszaszorítására irányuló, az egyént a fókuszba állító megközelítési mód legmodernebb módszerei a genetikára épülnek, hiszen mi lehetne jobban személyre szabott akár a prevencióban, akár a betegség kezelésében, utánkövetésében, mint az, ami az egyén, illetve a tumor egyedi genetikai állományán alapul.
Mit nyújt a genetika a rák megelőzésében és gyógyításában? A daganatos betegségek lehető legkorábban megtörténő kimutatását, ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével sokkal hatékonyabbá válik az egészség megőrzése vagy visszanyerése, hiszen atumoros megbetegedések esetén a korai diagnózis az egyik legfontosabb faktor, mely életet menthet.
A genetika szerepe a daganatos betegségek kialakulásának megelőzésében
Létezik már egy olyan proaktív genetikai teszt, mely a különböző felnőtt korban rejtetten jelen lévő, de nagy kockázatot jelentő betegségekre hajlamosító gén variánsokat vizsgálja. Az ilyen genetikai vizsgálatok révén megtudhatjuk, hogy életünkben mely rákbetegségek kialakulására nagyobb a kockázat, ennek ismeretében pedig olyan életmódbeli változtatások, gyógyszeres kezelések vagy néhány esetben műtét alkalmazhatóak, melyekkel késleltethető vagy akár megelőzhető az adott daganatos betegség kialakulása. Amennyiben genetikailag meghatározott tumor rizikót mutat ki a Proaktív teszt, lehetőség van az adott betegség vonatkozásában prevenciós terv felállítására, mely lehetővé teszi a daganatos betegség megelőzését vagy korai felfedezését.
A Proaktív teszttel kimutatott eredményeket családszűrésre is fel lehet használni a családtagok védelme érdekében.
